Várhatóan igyekszik majd visszafogni a zöldenergiára fordított kiadásokat és fokozni a fosszilis energiahordozók termelését Donald Trump, az Egyesült Államok hatalomba visszatérő elnöke, aki ismét kiléptetheti országát a Párizsi Klímaegyezményből is.

Nem árult zsákbamacskát várható klímapolitikájával kapcsolatban Donald Trump, aki idei kampányában is következetesen hű maradt korábbi álláspontjához. Egyik rá jellemző megnyilatkozása során az idén márciusban tartott milwaukeei beszédében azt mondta, hogy a klímaváltozás kifejezést sokan azért kezdték el használni, mert a „globális felmelegedés nem működött, ugyanis a bolygó az utóbbi időben egy kicsit hűvösebb lett”. Egy másik korábbi megszólalásában pedig azt állította, hogy a globális felmelegedés koncepcióját a kínaiak alkották meg saját érdekükben, hogy az USA feldolgozóiparát versenyképtelenné tegyék.

A tények viszont azt mutatják, hogy a mérések kezdete óta egyértelműen 2023 volt a legmelegebb év. Ezzel együtt a klímaváltozás nem volt az idei elnökválasztási kampány fő témái között, annak ellenére sem, hogy például egy 2023-as közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak közel kétharmada úgy érzi, hogy az éghajlatváltozás már súlyos hatásokkal jár, valamint hogy a tudományos kutatási eredmények szerint az Amerika partjait szeptemberben és októberben elérő Helene és a Milton nevű, kiemelkedően pusztító erejű hurrikánok kialakulásában a klímaváltozás nagy szerepet játszhatott.

Kapcsolódó bejegyzések

A tavasz szinte elmaradt, tél nem is volt

Szokatlanul forró a tavasz, ez pedig komoly hatást gyakorol a minket körülvevő természetre is. Vajon milyen következményekkel kell számolnunk?

„Drill, baby, drill”

Ami Trump várható energia- és klímapolitikai intézkedéseit illeti, önmagában az sokat sejtető, hogy a tudomány által egyöntetűen bizonyosságként kezelt, nagyrészt az embert által előidézett éghajlatváltozást finoman szólva is megkérdőjelező Trump megígérte, hogy a kormányzati szakértők helyére hűséges embereket állít, és a „drill, baby, drill” mentalitást fogja alkalmazni. Ez lényegében azt jelentheti, hogy ösztönözni fogja a fosszilis tüzelőanyagok előállítását, és visszaszorítja Biden elnök zöldgazdasági kiadásait.

A klímaszakértők szerint a témában tett saját korábbi megszólalásai és a 2017-től 2021-ig tartó első ciklusa alatt hozott intézkedései egyaránt arra utalnak, hogy az új Trump-adminisztráció az olaj- és gázkutatás, illetve -termelés felfuttatását fogja sürgetni az Egyesült Államokban, akár a természetvédelmi területeken is. Ezzel párhuzamosan – első ciklusához hasonlóan, amikor több mint 100 környezetvédelmi előírást is visszavont – igyekezhet visszaszorítani a környezetvédelmet, és jókora vámokat vethet ki a Kínából érkező elektromos járművekre és napelemekre.

Kapcsolódó bejegyzések

Tesznek a klímacélokra az állami olajvállalatok

Az olajvállalatok hatalmas összegeket készülnek beruházni a kitermelésbe, bár ez erősen szembemegy a Klímaegyezményben tett vállalásokkal.

A várhatóan a fogyasztói energiaköltségek csökkentésére összpontosító politika kedvezhet az olaj- és gázkitermelésnek, a csővezeték-építéseknek, a szövetségi területen végzett hidraulikus rétegrepesztésnek (aminek az USA világelső földgázexportőri helyzetét köszönheti), ezáltal pedig a klímaszkepszist a kezdetektől erősíteni igyekvő olajvállalatok profitabilitásának. Ez éles fordulatot jelezne Biden elnöknek a fosszilis energiahordozók kitermelését szövetségi földterületeken és vizeken korlátozó politikájához képest. A 78 éves klímaszkeptikus Trump mozgásterét növeli, hogy a választási eredmények alapján a kongresszus mindkét kamarája republikánus kontroll alá kerülhet.

Csapás a tiszta energiára?

Ami a tiszta technológiákat illeti, Trump többször megígérte, hogy véget vet az elektromos járművek eladását ösztönző szövetségi politikáknak, és erre többféle módon, a légszennyezésre és az adójóváírásokra vonatkozó szabályozások megváltoztatásával is lesz lehetősége.

A régi-új elnök az Egyesült Államok keleti partjánál több milliárd dolláros beruházásban létesülő tengeri szélerőmű-farmoknak is okozhat kellemetlenségeket. Trump korábban többször bírálta a szélturbinákat a madarakra és a bálnákra gyakorolt lehetséges hatásaikra hivatkozva, de ellenérzéseit a skóciai golfklubja panorámáját rontó szélfarm ügye, illetve a projekt megakadályozására tett kísérletének kudarca is erősítheti, az év elején pedig egy gyűlésen megfogadta, hogy elnöksége első napján célba veszi az iparágat. Győzelme hírére a nagy turbinagyártók részvényárfolyamai eséssel reagáltak, de az iparág már jó ideje készült erre az eshetőségre azt tervezve, hogy a gazdasági sikerükben érdekelt republikánus politikusokat is bevon az ágazat védelmébe.

Trump győzelme bizonytalanságot teremt a tisztaenergia-projektekre vonatkozó, több milliárd dolláros összértékű adójóváírások ügyében is. Teljes visszalépés ezen az inflációcsökkentési törvényhez (IRA) kapcsolódó területen sem várható, de az igen, hogy a pénzügyminisztérium úgy módosítja a szabályokat, hogy nehezebb legyen megszerezni a jóváírást – különösen a Kínával kapcsolatban álló cégeknek –, illetve, hogy az előnyösebb legyen a fosszilisenergia-projektek számára. Az új elnöki ciklus alatt – amely hivatalosan a január 20-i beiktatással kezdődik – veszélybe kerülhet az amerikai energiaügyi minisztérium tiszta technológiai zöldbankja is, amely high-tech beruházásokhoz nyújt hitelt százmilliárd dolláros nagyságrendben.

Szintén nem lenne meglepő, ha az új adminisztráció irányítása alatt az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) lazítana az ország szénerőművei és új gáztüzelésű erőművei légszennyezését korlátozó szabályozáson, miután Trump szerint a mesterséges intelligencia és a gyártás iránti növekvő keresletre tekintettel az Egyesült Államoknak nem leállítania kellene a fosszilis erőműveket, hanem újakat kellene építenie. Az EPA lépését megkönnyítheti, hogy az intézkedést több közműcég, villamosmű és állam már a szövetségi bíróságon támadja; emellett az ügynökség várhatóan szüneteltetni fogja azoknak a jogszabályoknak a megalkotását, amelyek a már működő gáztüzelésű erőművek kibocsátására vonatkozó határértékek kidolgozását célozzák.

2025 nem 2017

A belföldi „zöldkiadások” csökkentésének lehetőségét ugyanakkor klímaszakértői vélemények szerint korlátozhatja az, hogy a tiszta technológiák térnyerése ma már sokszor organikus módon, gazdasági megfontolások alapján történik a tengerentúlon is, a Biden elnök által létrehozott inflációcsökkentési törvény keretében megvalósuló beruházások leállítása pedig azért lehet nehézkes, mert ezek többsége republikánus szövetségi államokhoz kötődik, így a politikusok munkaerő-, illetve foglalkoztatáspolitikai okok miatt várhatóan nem támogatják majd az erre irányuló tervek végrehajtását.

A kommentárok visszatérő eleme annak hangsúlyozása, hogy a mostani körülmények merőben eltérnek a Trump első megválasztása idején, 2016-ban uralkodó állapotoktól, amennyiben ma már erőteljes gazdasági lendület áll a globális energiaátállás mögött, amelynek egyik vezetője és haszonélvezője éppen az USA.

A nemzetközi klímapolitikai terveit illetően a régi-új elnök kijelentette, hogy ki fogja léptetni országát a Párizsi Klímaegyezményből, a világ klímaváltozás elleni fellépésének legfontosabb nemzetközi keretrendszeréből, ahogyan ezt első hivatali ideje alatt is tette. A hírek szerint hasonlóra készül az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményével (United Nations Framework Convention on Climate Change) kapcsolatban is, bár ezt a jogi szakértők egy része szerint csak a szenátus jóváhagyásával tehetné meg. Emellett Trump csökkentheti az USA fejlődő országok számára nyújtott klímafinanszírozási hozzájárulását, noha befizetései eddig sem közelítették meg az emissziója és gazdasági ereje alapján méltányos összeget.

Klímacsúcs: ott is lesz Amerika, meg nem is

Az ENSZ november 11. és 22. között az azerbajdzsáni Bakuban megrendezendő éves klímacsúcsán (COP29) még Joe Biden, jelenlegi elnök tárgyalói vesznek részt, de bármiben is állapodnak meg, semmi sem lesz kötelező a Trump-adminisztrációra nézve. Azon túl, hogy az Egyesült Államok a világ legnagyobb gazdasága és második legnagyobb karbonkibocsátója, ezért az ország zöldítési intézkedései kulcsfontosságúak a klímaügyi előrelépéshez, ennek a helyzetnek lehet egy olyan hatása is, hogy az olyan országok, mint például a világ legnagyobb üvegházgáz-kibocsátójának számító Kína sem kíván majd elköteleződni klímavédelmi vállalásai és céljai emelése mellett, pedig erre nagy szükség lenne.

A kommentárok egy része arra is rámutat, hogy Donald Trump ugyan rendkívül veszélyesnek tűnik a klímaharcra nézve, de ha a nemzetközi közösség megfelelően reagál, akkor az amerikai elnök sem lesz képes megállítani a globális klímacselekvést. Miután az új elnöki ciklus sokak szerint egyfajta vörös kód lehet a világ számára a klímavédelem szempontjából, a háttérben már titkos tárgyalások is zajlottak annak érdekében, hogy életben tartsák a globális éghajlatvédelmi együttműködést.

A klímaszakértők tehát tartanak attól, hogy második ciklusában Trump sikerrel igyekszik majd lerombolni a kibocsátáscsökkentés terén elért eredmények jelentős részét; vannak, akik ezért visszatérését egyenesen klímakatasztrófának tartják. Ezzel együtt az általános vélemény szerint még túl korai megjósolni, hogy Donald Trump újabb elnöksége pontosan mit is jelenthet a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátása szempontjából.

Kiemelt kép: Pexels