Július rovara – Az aranyzöld kerti látogató: az aranyos rózsabogár

Július rovara – Az aranyzöld kerti látogató: az aranyos rózsabogár
Július rovara – Az aranyzöld kerti látogató: az aranyos rózsabogár

Nagy, csillogó, zúgó objektum közeledik feléd? Semmi vész, ez a rózsabogár lesz! Sokan tartanak tőle, kártevőnek tartják, pedig egyáltalán nem veszélyes. Jó eséllyel összekeverik egy másik fajjal.

Az aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) feltűnő, fémes zöld színe miatt könnyen felismerhető. Teste ovális, kissé lapított, 1,5–2 cm hosszú. Színe leggyakrabban aranyzöld, de lehet rézvöröses vagy kékes is, fémesen csillog a napfényben, összetéveszthetetlen. Szárnyfedőin halvány, szabálytalan fehér csíkok, foltok láthatók.

Nem keverendő össze a zöld cserebogárral (Anomala vitis), amellyel szintén gyakran találkozhatunk nyáron. A különbség az, hogy a rózsabogár nem számottevő kártevő, a zöld cserebogár viszont az, a gyümölcsfákon és a szőlőn is randalírozik.

Étlapon a virágpor és a nektár

A rózsabogár napközben aktív, különösen meleg, napsütéses időben. A felnőtt bogarak áprilistól szeptemberig figyelhetők meg, virágport és nektárt eszegetnek. Kedvelik a rózsát, az orgonát, a bodzát, a gyümölcsfák virágait és a nyári virágzó dísznövényeket (pl. a margarétát, a cickafarkot). Szívesen másznak a virágok közepébe, ezért gyakran „szirmot rágónak” vélik őket, de általában nem okoznak súlyos kárt.

Nem keverendő össze a másik zöld torpedóval.
Kép: canva

Mindenhol beléjük futhatsz

Egész Európában elterjedt, kedveli a virágoskerteket, a ligeterdőket, a parkokat. Az ökológiai kertekben is gyakori vendég, különösen akkor, ha vannak virágzó dísznövények, gyümölcsfák és komposzthalmok.

A nőstény a petéit korhadó faanyagba, avarba vagy komposzthalomba rakja. A lárvák fehérek, C alakúak, és 3 évig fejlődnek a talajban, elhalt növényi részekkel táplálkoznak, ezzel segítve a szerves anyagok lebontását, tehát hasznosak.

Fontos faj a kertben.
Kép: canva

Ökoszereplő a virágok színpadán

Az aranyos rózsabogár többféle szerepben is tetszeleg az ökológiai kert színpadán. Bár a rózsabogár nem olyan speciális beporzó, mint a méhek vagy a lepkék, nagy virágokon (pl. rózsán, bodzavirágon, bazsarózsán) gyakran megfordul. Miközben nektárt és virágport fogyaszt, virágról virágra mászkálva segíti a növények beporzását. Ezzel hozzájárul a gyümölcsök és a termések kialakulásához, és támogatja a biodiverzitást a természetes és kerti ökoszisztémákban.

A rózsabogár lárvái korhadó fák belsejében, komposztban vagy humuszban élnek, ahol több évig is fejlődhetnek. Itt elhalt növényi anyagokkal, főként elkorhadt fával táplálkoznak. Ezzel gyorsítják a szerves anyagok lebomlását, aminek révén humusz termelődik, amely javítja a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét, növeli a talaj termékenységét. A lárvák így segítik elő a növények egészséges növekedését.

A jelenléte jó jel.
Kép: canva

Jelzőfaj a kertedben

A rózsabogár, különösen lárvaállapotban, táplálékot jelent a madaraknak, sünöknek, kétéltűeknek és más talajlakó ragadozóknak. Ezért fontos eleme a táplálékláncnak, és segít fenntartani a biológiai egyensúlyt.

Emellett a rózsabogár jelenléte a kertben azt jelzi, hogy:

  • van elegendő virágzó növény (amelyek beporzásában részt vesz),
  • jól működik a szerves anyag körforgása (komposztot, korhadékot talál),
  • kevés a vegyszerhasználat (mivel érzékeny az erős rovarirtókra).

A rózsabogár hasznos, látványos és ártalmatlan lakója a kerteknek. Megjelenése annak a jele, hogy az adott élőhely egészséges és változatos. Ha szeretnél egy természetközeli, fenntartható kertet, ne pusztítsd el őt, inkább teremts számára élőhelyet! A komposzt, a virágos sávok, a természetes zugok biztosíthatnak megfelelő otthont számára.

Kiemelt kép: canva

search icon