Elérkezett a fehérgólya-fiókák kirepülésének időszaka, és ezzel lezárult az idei gyűrűzési szezonjuk is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a nemzetipark-igazgatóságok szakemberei 614 fészekben 1887 gólyafiókát gyűrűztek meg 2025-ben. Az akció 16 vármegyét, 352 települést érintett. A gyűrűzésekre több mint 12 ezren látogattak el, amivel a rendezvénysorozat a legnagyobb hazai természetvédelmi események közé került.

A fehér gólyáról – mivel emberközelben él – a gyűrűk segítségével különösen sok információ gyűjthető, amelyek más fajokkal kapcsolatban is hasznosíthatók, gyarapítva tudásunkat az élővilágról. A fiókák lábára helyezett kék színű műanyag vagy festett alumíniumgyűrű számai távolról is leolvashatók, így a madarak egyedileg azonosíthatók lesznek. Ezzel megismerhető az egyedek életkora, vonulási útvonala, területhűsége. Ezek fontos információk a vadmadarak viselkedésének megértéséhez, ezzel a rájuk leselkedő veszélyek feltérképezéséhez és védelmük megtervezéséhez – olvasható az MME oldalán.

Az esemény 352 települést érintett

Az MME és a nemzetipark-igazgatóságok szakemberei 614 fészekben 1887 fehérgólya-fiókát gyűrűztek meg 2025-ben. Az akció 16 megyét, 352 települést érintett. A tavalyi rekord (1767) után idén még több fióka lábára került gyűrű. Ez a szám még nem tartalmazza a mentőhelyekre bekerült, később szabadon eresztendő fiatalokat. Összességében körülbelül minden kilencedik gólyafióka kapott egyedi jelölést, és ez már elegendő arány az adatgyűjtéshez, nem is cél az összes fióka gyűrűzése. 

Kapcsolódó bejegyzések

A természetben ritka a második esély, de itt azért akad – meglátogattuk a Madárkórházat

Dr. Déri János, a Hortobágyi Madárkórház vezetője látott vendégül, hogy megmutassa az intézmény mindennapjait.

Mivel a fészkek többsége villanyoszlopon található, a fiókák legnagyobb részére az áramszolgáltatók közreműködésével, az általuk biztosított emelőkosaras járművek segítségével került gyűrű. 

A legtöbb fészket Bács-Kiskun, Nógrád, Veszprém, Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyékben látogatták meg a szakemberek. A fészkek számában Nógrád vármegye vezet, ahol szinte az összes fészek része volt a programnak. A gyűrűzött fiókák száma Akasztón (Bács-Kiskun vármegye: 19 fészekben 56 fióka), Kölkeden (Baranya vármegye: 19 fészekben 57 fióka) és Pusztazámoron (Pest vármegye: 16 fészekben 43 fióka) volt a legnagyobb. Utóbbi település határában található Budapest egyik legnagyobb hulladéklerakója, ahol az utóbbi években kaptak rá a gólyák arra, hogy a lakossági hulladékban keresgélnek. 

A költési siker végleges számait és a gólyapárok országos számát a gólyafelmérés adatfeldolgozása után ismerjük majd meg, de a jelek szerint jó éve van a gólyáknak: egy fészekben átlagosan 3,07 fiókát gyűrűztek meg. 

Rengetegen voltak kíváncsiak a gyűrűzésre

Az első nyilvánosan megtekinthető fehérgólya-gyűrűzéseket 2004-ben, a Tápió-vidéken szervezték meg Benei Béla madárgyűrűző vezetésével. A program azóta az ország egyik legnagyobb természetvédelmi , szemléletformáló akciójává nőtte ki magát, hiszen 2025-ben már 16 vármegye 352 településén, több mint 12 ezer látogató előtt zajlott. 

A nyilvánosság mellett is elsődleges fontosságú a gólyák biztonsága. Nem minden meglátogatott fészekben történt gyűrűzés, ha a fiókák még kicsik vagy éppen túl nagyok voltak, és fennállt a kiugrás veszélye, vagy a madarak nem voltak biztonságosan elérhetők. Nem minden fióka került a nagyközönség elé; a gyűrűzés és a bemutatás is rövid ideig tartott. A gólyaszülők egyébként nem védik a gyűrűzőktől a fiókákat (sokuk számára már megszokott a kollégák megjelenése, akik már évek óta jelölik a fiókáikat), és nem érzik meg az ember szagát a fiatalokon, ezért nem áll fenn a kidobás vagy a fészekelhagyás veszélye sem.

Már 26 265 példány lábára került gyűrű

A gólyagyűrűzést hazánkban 1974 óta (megalakulásától fogva) a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Madárgyűrűzési Központja koordinálja. Bár a hazai madárgyűrűzés – a világon harmadikként – 1908-ban indult, a Madártani Intézet világháborúban történt leégése miatt csak 1951-től vannak pontos adataink.

A Magyarországon gyűrűzött fehér gólyák száma 1951-től fogva összesen 26 265 példány. Ebből helyben (0–5 km) megkerült 1241 példány (4,72%, 2095 esetszám), a belföldi (>5 km) megkerülések száma 2025 példány (7,71%, 5050 esetszám), a külföldi megkerüléseké 603 példány (2,30%, 957 esetszám). 

A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak száma (1908-tól) 1748 példány (3335 esetszám). A legtávolabbi megkerülés 9037 km (Magyarország–Dél-Afrikai Köztársaság). A legidősebb madár gyűrűzése és megkerülése között eltelt idő 12 439 nap (34 év 0 hó 21 nap, Magyarország–Törökország).

Forrás: MME

Kiemelt kép: canva