Az ENSZ Meteorológiai Világszervezet (WMO) hétfőn tette közzé friss jelentését, mely szerint a tavalyi volt az egyik legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta, az üvegházhatású gázok koncentrációja pedig a koronavírus-járvány miatti gazdasági korlátozások ellenére is tovább emelkedett.
2020 a szélsőséges időjárás és a klímazavarok éve volt, amelyet az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás táplált, és így sokak életére kihatással volt, sokak megélhetését ellehetetlenítette, milliókat kényszerített lakóhelyük elhagyására.
jelentette ki António Guterres, ENSZ főtitkár
Arra is rámutatott, hogy a jelenlegi klímacélok közel sem elégségesek, a világ államainak a karbonsemlegesség elérését kell célként kitűzniük 2050-ig, megóvva az embereket az éghajlatváltozás „katasztrofális hatásaitól”.
Gyorsan fogy az idő a párizsi egyezmény céljainak elérését illetően. Többet kell tennünk, gyorsabban, most.
Petteri Taalas, a WMO főtitkára arról számolt be, hogy minden egyes indikátor az éghajlat „folyamatos és kíméletlen” változásáról tanúskodik. Kihangsúlyozta, hogy ambiciózus kibocsátás-csökkentésre van szükség, amelynek még ebben az évtizedben kezdetét kell vennie.
A jelentés szerint az utóbbi hat év az adatok rögzítésének kezdete óta feljegyzett hat legmelegebb év volt. Az extrém hőhullámok, súlyos aszályok, erdőtüzek több tízmilliárd dollár gazdasági kárt okoztak és sok emberéletet követeltek. A tavalyi év első felében pedig mintegy tízmillió embernek kellett a lakóhelyét elhagynia különböző hidrometeorológiai veszélyek és katasztrófák miatt.
A jelentés azt is megállapította, hogy 2020-ban:
- Az óceánok 80%-án legalább egy tengeri hőhullámot tapasztaltak, miközben rekordhő halmozódott fel a tengerekben, amelyek az emberi tevékenységből származó hő 90%-át elnyelik.
- Az Északi-sarkvidéken a tengeri jég az eddigi második legalacsonyabb minimumot érte el, míg Grönlandon és az Antarktiszon több százmilliárd tonna jég veszett el, ami hozzájárult a tengerszint emelkedéséhez.
- Súlyos áradások sújtották Afrika és Ázsia nagy részét, melyek sáskajárást idéztek elő Afrikában.
- 2020-ban Dél-Amerika számos részét szélsőséges aszály sújtotta, a becslések szerint csak Brazíliában közel 3 milliárd dolláros mezőgazdasági károkat okozva, és további veszteségeket okozva Argentínában, Uruguayban és Paraguayban.
- Az Egyesült Államokban a valaha feljegyzett legnagyobb erdőtüzek égtek, míg Ausztráliában hőségrekordokat döntöttek, többek között Sydney nyugati részén 48,9 °C-ot mértek.
- Az észak-atlanti hurrikánszezonban 30 nevesített vihar volt a legtöbb, és rekordszámú, 12 hurrikán csapott le az Egyesült Államokban.
- Az Amphan ciklon Indiát és Bangladest sújtotta, és az Indiai-óceán északi részén a valaha mért legköltségesebb trópusi ciklon volt, míg a Fülöp-szigeteken átvonuló Goni tájfun az egyik legintenzívebb ciklon volt, amely valaha szárazföldet ért.
Radikális változásokra van szükség minden pénzügyi intézmény működésében a köz- és a magánszférában, így biztosítván a fenntartható és ellenállóképes fejlődés finanszírozását mindenki számára, elmozdulva a szürke és méltánytalan gazdaságtól.
fogalmazott Guterres.
A Joe Biden, amerikai elnök által kezdeményezett, csütörtökön kezdődő virtuális klímacsúcson negyven ország vezetői vesznek részt a jelenlegi tervek szerint.
A megdöbbentő jelentést itt lehet átlapozni, letölteni.
(Guardian és MTI)
(fotó: pexels – Markus Spiske)