Mikor ér aranyat, és mikor csapda a hótakaró?
Mikor ér aranyat, és mikor csapda a hótakaró?

A hótakaró télen igazi mentőöv lehet a földeken, de könnyen csapdává is válhat. A titok a vastagságban és a hőingásban rejlik. Ráadásul minden növény mást kíván!

Ha tél, akkor hó! De vajon a mezőgazdaságban mindig örülhetünk neki? Az Agroinform cikke szerint a hótakaró egyes számú előnye, hogy természetes szigetelőként óvja a talajt és a benne rejtőző növényeket a durva fagyoktól. Egy 10–15 centiméteres, folyamatosan megmaradó hóréteg például kiemelkedő védelmet jelent a búza, a repce vagy éppen a lucerna számára. Ilyenkor a talaj felszíne alig hűl le, így a növények gyökerei nem szenvednek komolyabb fagykárt. Ha viszont csak vékonyka hólepel hullik, az becsapós: a hőingadozás ilyenkor könnyebben „átjut” a havon, és a fagyok alattomosan kárt tehetnek a növényekben.

A téli időjárás egyik legnagyobb ellensége a hőingadozás. Ha a hóréteg nem elég vastag, vagy a hó időnként elolvad, majd újra megfagy, a növények szó szerint „megsülhetnek” a jégpáncél alatt, vagy a gyökérzetük szétfagyhat. A gondosabb termesztők ezért folyamatosan figyelik a meteorológiai előrejelzéseket, és igyekeznek olyan fajtákat választani, amelyek bírják a hőingadozást.

A hótakaró hatása növényenként eltérő lehet. A télálló gabonák – például a búza vagy az árpa – kifejezetten szeretik a stabil, vastag hótakarót. A gyümölcsösök viszont már érzékenyebbek: a hó alatt meginduló korai nedvkeringés, majd a visszatérő fagyok komoly károkat okozhatnak a rügyekben. A zöldségféléknél, különösen a földben telelő hagymaféléknél és gyökérzöldségeknél is aranyat érhet a vastag hó, de a túlzott nedvesség tavasszal rothadást indíthat el.

A hótakaró tehát igazi kétélű fegyver a mezőgazdaságban. Ha kellően vastag, egybefüggő, tartós, vagyis nem váltakozik olvadás és fagyás, akkor szinte életmentő lehet. Ha viszont változékony vagy túl vékony, akkor akár nagyobb károkat is okozhat, mintha nem is lenne. Érdemes minden gazdának figyelemmel kísérni a helyi időjárási viszonyokat, és ennek megfelelően választani ki a hatékonyan termeszthető növényeket. Így a hó tényleg aranyat érhet a földeken!

(Agroinform)

Fotó: Canva

search icon