Magyarország éghajlata és vízháztartása átalakulóban van, ami új, rendszerszintű válaszokat követel meg a mezőgazdaságtól és a vízgazdálkodástól egyaránt. A csapadékeloszlás megváltozása mára cselekvésre ösztönzi a döntéshozókat, a gazdákat és a szakmai szervezeteket is. Bár a károsanyag-kibocsátásaink biztatóan csökkennek, a tájhoz való alkalmazkodásnak, a talajmegújításnak és a víz helyben tartásának is fókuszba kell kerülnie az élelmezésbiztonság garantálása érdekében.
Ha a hazai élelmiszerárak alakulását vagy a gazdálkodók mindennapi kihívásait vizsgáljuk, egyértelműen látszik, hogy a mezőgazdaság egyre változékonyabb körülmények között próbál helytállni. A megszokott termelési modelleket ma már a kiszámíthatatlan időjárás alakítja át a leginkább. A HungaroMet adatai rámutatnak arra, hogy a 2025-ös év 1901 óta a negyedik legszárazabb és a hetedik legmelegebb év volt Magyarországon. Az Alföld jelentős részén megdőlt a negatív csapadékrekord, amit tavasszal szokatlanul erős fagyok kísértek.
Ezek a fizikai változások azonnali kormányzati segítséget tettek szükségessé. A kormány a közelmúltban kiadott 2/2026. (I. 22.) AM rendelet révén több mint 4,2 milliárd forintos kompenzációt különített el a gyümölcs- és szőlőültetvényeket ért fagykárok enyhítésére.
Kapcsolódó bejegyzések
Végleg kiszárad az ország, ha nem alkalmazkodunk – Podcast
Évek óta ostromolja az aszály Magyarországot. Gyors és határozott válaszok nélkül hamar egy félsivatagos országban találhatjuk magunkat.
Az elmúlt éveken végigtekintve azt látjuk, hogy nemcsak 2025, hanem 2021, 2022 és 2024 is kiemelkedően aszályos volt. 2023 és 2024 itthon a legmelegebb feljegyzett évek voltak 1901 óta. A tíz legmelegebb év közül 9 a 2014 és 2025 közötti 11 éves időszakra esik. Az idei év is tavaszi aszállyal indult (ami csak a napokban enyhült kissé), és tavaszi fagyra is volt példa. Tehát a globális éghajlatváltozás erősödésével az időjárási extremitások Magyarországon valóban sűrűsödni, erősödni látszanak. A talajban egyre mélyebbre süllyed a talajvíz szintje, ami már a növények számára is nehézséget okoz.
A gyorssegélyek és a kármentés fontosak a gazdák stabilitása szempontjából, de az agráriumnak hosszú távon átfogó, a megelőzésre építő alkalmazkodási stratégiára van szüksége.
Új irány a vízgazdálkodásban: fókuszban a megtartás
A rendszerszintű lépések szükségességét a nagypolitika is felismerte. Az új kormány első, kihelyezett ópusztaszeri ülésén a drasztikus aszályhelyzet kezelése volt a fő napirendi pont. Magyar Péter miniszterelnök és a szaktárcák vezetői civil szervezetekkel és vízügyi szakemberekkel egyeztetve jelentették be a stratégiaváltást. Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter vis maior helyzetet hirdetett a gazdák megsegítésére, miközben Gajdos László élő környezetért felelős miniszter utasítására az Országos Vízügyi Főigazgatóságon belül megkezdte működését az Országos Vízügyi Koordinációs Központ.
A legfontosabb üzenet azonban a szemléletváltás: a kormány 257 milliárd forintnyi uniós forrást (KEHOP) mozgósít a vízgazdálkodás fejlesztésére. Ennek keretében már nem a víz elvezetése, hanem a holtágak és a csatornák feltöltése, valamint a „Vizet a tájba” program felpörgetése a cél, hogy az értékes vízkészleteket helyben tartsák.
Ahol még van lemaradásunk: a klímaalkalmazkodás
Ez az irányváltás egybecseng a szakmai műhelyek régóta hangoztatott javaslataival. A Green Policy Center (GPC) szakértői a szervezet Negyedik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentésében és Második Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentésében rámutattak arra, hogy miközben a magyar agrárium üvegházhatásúgáz-kibocsátása érdemben csökkent, az éghajlati változásokhoz való alkalmazkodás terén még komoly teendőink vannak.
A GPC felhívta a figyelmet arra az anomáliára is, hogy miközben hazánk Európa egyik legnagyobb arányban megművelt országa, a termőföldjeinken megtermelt javaknak csupán mintegy 10 százalékát használjuk fel közvetlen emberi fogyasztásra; a túlnyomó többségből ipari alapanyag vagy takarmány lesz. Az egyre szárazabbá váló klímában a vetésszerkezet és a vízfelhasználás ilyen aránytalansága strukturális újragondolást igényel.
A megoldás már a földeken van: a regeneratív mezőgazdaság
Az öntözésfejlesztés mellett a válasz a talaj természetes vízmegtartó képességének helyreállítása, amihez a módszerek már léteznek. Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke a Greendexnek adott interjújában elmondta: a hagyományos, intenzív szántásra épülő talajművelés helyett egyre inkább a regeneratív gyakorlatokra van szükség.
A minimális talajbolygatás (no-till), a takarónövények alkalmazása és az állatok integrálása a növénytermesztésbe visszaállítja a talajéletet, és drasztikusan javítja a föld vízmegtartó képességét. Egy takarás nélküli, feketére szántott föld nyáron szinte katlanként melegíti a környezetét, míg a növényzettel borított, élő talaj hűti a tájat, és megtartja az éltető nedvességet. Ez a gazdálkodási forma nemcsak ökológiai szempontból előnyös, de csökkenti a termelők kiszolgáltatottságát is.
Párbeszéd a fenntartható jövőről
Magyarország élelmiszer-ellátásának biztosítása, a termőföldjeink megóvása és a vízbázisaink védelme mindannyiunk közös érdeke. A sikeres alkalmazkodáshoz tudásmegosztásra és értő, a táji adottságokat figyelembe vevő szakpolitikai döntésekre van szükség.
De pontosan milyen további lépésekkel garantálható a hazai ellátásbiztonság a változó környezeti feltételek között? Hogyan ösztönözhetők a gazdák a fenntarthatóbb modellre való átállásra?
Ezeket az aktuális kérdéseket járják körül a hazai agrárium és klímapolitika elismert szakemberei a Green Policy Center közelgő szakmai eseményén. A június 3-án megrendezendő Klímasemlegesség 2050 című konferencia második panelbeszélgetése kifejezetten a fenntartható élelemtermelés kihívásaira és megoldásaira fókuszál. A témában dr. Rácz Katalin, az Agrárközgazdasági Intézet igazgatója és dr. Pálvölgyi Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője osztja meg gondolatait Koczóh Levente moderálásával.
👉 A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
További részletek a konferencia honlapján érhetők el, regisztrálni pedig itt lehet!