Növényeinket számos módon ápolhatjuk és táplálhatjuk. A különféle természetes és szintetikus tápszerek mellett egyre sokrétűbb az otthonainkban is használható, növekedést vagy épp virágzást serkentő LED-lámpák felhozatala. Léteznek azonban olyanok is, akik a növények egy rejtettebb érzékére apellálva zenét is játszanak nekik. Vajon van ennek értelme? Ha igen, akkor milyen számokat játsszunk például egy pénzlevelű pileának?
Néhány éve bukkantam rá Mort Garson Mother Earth’s Plantasia című, kimondottan növényeknek készült albumára. Bár az 1976-ban megjelent lemezen lévő zenék növények számára íródtak, nem fotoszintetizáló fülemmel én is csodálattal hallgattam őket. Olyan számok vannak az albumon, mint például a szobai futókáknak és filodendronoknak szóló Concerto for Philodendron & Pothos vagy épp a begóniáknak címzett You Don’t Have to Walk a Begonia.
Az album a maga idejében nem ért el nagy sikereket, de az elektronikus zene hívei szép lassan felkapták, és ma már kultikusnak számít, olyannyira, hogy 1–2 éve új kiadást ért meg. Az eredetit egyébként a Los Angeles-i Mother Earth elnevezésű virágboltban árusították, ezért a bolt neve az album címébe is belekerült.
Kapcsolódó bejegyzések
Szobanövények tavasszal: mi a teendőnk velük?
A tavasz az egyik legfontosabb időszak szobanövényeink ápolásában. Vegyük sorra, mit érdemes megtennünk tavasszal növényeink egészsége érdekében!
Zenét a növényeknek?
A növények zenével való kényeztetésének az ötlete néhány évvel megelőzte Garsont. Az egyik legkorábbi tudományos kutatást, amely a zene növényekre gyakorolt hatását vizsgálta, egy indiai tudós, dr. T. C. Singh végezte 1962-ben. A begóniák növekedését elemezte, és kutatásai szerint a növények igencsak pozitívan reagáltak a muzsika hangjára.
A virágoknak az a csoportja, amelynek klasszikus zenét játszott, 20%-kal gyorsabban nőtt, és 72%-kal több biomasszát termelt azokhoz a növényekhez képest, melyeknek nem jutott muzsika. A kutató ezután haszonnövényeknek játszott klasszikus indiai rága zenét, amelyek így 25–60%-al többet teremtek, mint az országos átlag. A kutatók később többféle hangszerrel is kísérleteztek, végül pedig arra a következtetésre jutottak, hogy a leghatékonyabb növénynövesztő hangszer a hegedű.
Valamivel később több nyugati kutató is elkezdte vizsgálni a kérdést, és eredményeik hasonlóak voltak indiai kollégáikéhoz. Bár a növényeknek nincs a hangok érzékelésére alkalmas szervük, a hanghullámok rezgései hatnak rájuk. A feltételezések szerint a zene azzal tud segíteni a növényeknek, hogy a rezgéssel elősegíti a sejtek közötti anyagáramlást. Más tudósok szerint a rezgést a környezeti zajok is kiválóan biztosítják, de ne szaladjunk ennyire előre!
Kapcsolódó bejegyzések
Így működik egy online növénybolt – Interjú
Az irodák bevirágosításáról, egy növénywebshop mindennapjairól és zöld kedvenceink szeretetéről beszélgettünk Szigeti Orsival, az Officenövény alapítójával.
Lágy dallamot a lágyszárúaknak?
Még 2011-ben a brit Royal Philharmonic Orchestra zenészei több órán keresztül muzsikáltak több mint száz növényfélének. A londoni Cadogan Hallban adott koncert rögzített anyagát később meg is jelentették The Florel Seasons: Music to Grow To címmel. A komolyzenénél maradva: tavaly a COVID-19 első hulláma után a barcelonai El Liceu operaháza 2292 virágnak szóló koncertnek adott otthont. Az eseményt az a szubjektív megfigyelés inspirálta, hogy a járvány miatt elhalkuló emberi zaj helyét átvevő természetes hangok, mint például az eső kopogása vagy a madárének, gyorsabb növekedésre sarkallta a növényeket. Persze könnyen lehet, hogy a karantén idején az emberek egyszerűen csak több figyelmet szenteltek növényeiknek, ezért olyan apróbb változásokat is észrevettek, amelyek mellett korábban egyszerűen elmentek.
Egy Dorothy Retallack nevű amerikai kutató még az 1970-es években vágott bele növényzenei kísérleteibe. Először három csoportra osztotta a növényeket. Az első csoporttal 8 órás, a másodikkal 3 órás periódusokban hallgattatott egyetlen hosszú F hangot, míg a harmadik csoportot csendben hagyta. Az első két csoport növényei 2 héten belül elpusztultak, míg a harmadik csoportban lévők szépen virultak. A kutató és a tanítványai folytatták a kísérletet. Az egyik növénycsoportnak komolyzenét játszottak, míg a másiknak agresszív árnyalatú rockzenét. Az eredmény az lett, hogy az előbbi csoport növényei közeledni kezdtek a hangszórókhoz, és összefonódtak egymással, az utóbbi csoport tagjai eltávolodtak egymástól, és – mintha menekülni próbálnának – feltapadtak az üvegház falára. Retallack a kísérleteiről könyvet is írt The Sound of Music and Plants címmel.
Kapcsolódó bejegyzések
Szobanövény, lakásod tiszta levegőjének a kulcsa
Lakásunk tiszta levegőjét és ezáltal az egészséges környezetet jól megválasztott szobanövényekkel is biztosíthatjuk. Ehhez adunk most néhány tippet!
Némileg ellentmond Retallack megfigyeléseinek a MythBusters című tévéműsor egyik epizódja, amely a megismételt kísérletek eredményeit ismertette. A kísérlet helyszínéül szolgáló üvegházakban játszottak emberi beszédet (negatív, káromkodásokkal tarkított szöveget az egyikben, meleg hangnemben kommunikált pozitív üzeneteket a másikban), klasszikus zenét és death metalt is. A különböző hanghatás alatt álló növények növekedését hasonlították össze. Némi meglepetésre a kísérlet a halálmetál győzelmét hozta, a második a komolyzene, a harmadik pedig a pozitív beszéd lett. Így aztán nagy bajban vagyunk, ha meg kell határozni, hogy melyik zenei stílus fekszik legjobban a növényeknek. Az azonban biztos, hogy Retallack elgondolása – amely szerint a növények értik a dalok szövegeit, ezért a zúzósabb és szabadszájúbb zenétől megfekszenek – téves volt.
Legyen tánc?
A számos további – itt fel nem sorolt – kísérlet eredményeinek ellenére sincs egyértelmű bizonyítékunk arra, hogy a zenét hallgató növények szebben vagy jobban növekednek nyugton hagyott társaikhoz képest. A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint az eddigi kísérletek nem igazán voltak tudományosan igazolhatóak. Ehhez azt is hozzáteszik, hogy a növények számára valószínűleg nagyon kicsi a különbség a zene és a környezet zaja között. Elképzelhetőnek tartják, hogy a tapasztalt különbségek valódi forrása inkább az, hogy a zene a kertészekre hat nyugtatóan vagy épp inspirálóan, miközben a növényekkel foglalatoskodnak, a több figyelem és törődés pedig szebb virágokat eredményez.
Valószínűleg azt a szubjektív tapasztalatot is, hogy a növények szebben nőnek, ha beszélünk hozzájuk, az szüli, hogy ilyenkor jobban odafigyelünk rájuk. Ezzel együtt, ha már mindent megtettünk azért, hogy növényeink szépek és egészségesek legyenek (gondoskodtunk tápanyag-utánpótlásról, nedvességről, megfelelő mennyiségű fényről, és a hőmérséklet is megfelelő számukra), akkor nyugodtan belevághatunk zenei ismereteik bővítésébe is.
Bőven fogunk találni kimondottan nekik készült zenéket, mint amilyen Mort Garson csodálatos Plantasiaja, de természetesen a saját gyűjteményünkből is választhatunk számukra muzsikát. Arra azért figyeljünk oda, hogy a túl hangos zene zavarhatja a körülöttünk élőket! A környezettudatosság jegyében inkább csak akkor kényeztessük zenével fotoszintetizáló társainkat, ha mi is otthon vagyunk! Ha azonban egy üvegházban termelünk paradicsomot, akkor nyugodtan csapjuk ki a gettóblasztert!
