A Föld népessége rohamosan növekszik, és hamarosan eléri a 8 milliárd főt: 2020-ban már 7,795 milliárd ember élt a bolygón, míg egy évvel korábban, 2019-ben még „csak” 7,674 milliárd.
A vészharangok konganak, de tényleg rovarokat kell majd ennünk… vagy zöld szóját? – teszi fel az elgondolkodtató kérdést alapos elemzésében Dr. Rónay Péter egykori egyetemi oktató.
A Föld népessége közel 7,8 milliárd fő és alig hetven év alatt háromszorozódott meg. Ha végignézzük, hogy mikor érte el az egymilliárd főt, majd mennyi időközönként nőtt újabb egymilliárddal, azt láthatjuk, hogy 1974-ig folyamatosan rövidültek az időközök.
Azóta viszont nagyjából beállt az ütem és 12-14 évente nő egymilliárd fővel a Föld népessége:
- Egymilliárd: 1804 (600 000 év alatt)
- Kétmilliárd: 1927 (123 év alatt)
- Hárommilliárd: 1960 (33 év alatt)
- Négymilliárd: 1974 (14 év alatt)
- Ötmilliárd: 1987 (13 év alatt)
- Hatmilliárd: 1999 (12 év alatt)
- Hétmilliárd: 2011 (12 év alatt)
- Nyolcmilliárd: 2024 (ENSZ-előrejelzés)
A túlnépesedés legfőbb oka az, hogy az ember „túl” sikeres faj. Az ember alapvetően az esze miatt válhatott az egyik legsikeresebb fajjá a Földön.
A higiéniai körülmények, az agrárium, az orvoslás és általában a gazdaság fejlődése, illetve az anyagi javakhoz és életminőséget javító szolgáltatásokhoz való hozzáférés bővülése és általánossá válása azt eredményezte, hogy ma már a vadállatoknak kell rettegniük az embertől és nem pedig fordítva.
Talán nincs még egy faj a Földön, ami ennyire sikeresen szaporodna. Leszámítva a csótányokat, a patkányokat, a pókokat és a medveállatkákat. Csak éppen ezek egyike se rendelkezik képességgel és eszközökkel arra, hogy gyökeresen változtassa meg a bolygó teljes bioszféráját és benne önmagát. Ez pedig már évtizedek óta súlyos gondokkal jár.
Milyen problémákat vet fel a népességnövekedés a bolygó számára?
Magától értetődően rengeteg probléma következik a túlnépesedésből. Ezek számossága, sorrendje jellemzően mindig attól függ, ki mire helyezi a hangsúlyt, ám ha általánosságban nézzük, és nem akarunk elveszni a részletek között, akkor öt fő pontban határozhatjuk meg a túlnépesedés következményeit. Ezek a természeti erőforrások kimerülése, a környezetromlás, az erősödő urbanizáció, a növekvő munkanélküliség, és a növekvő megélhetési költségek.
A környezetromlás fő oka a természeti erőforrások féktelen felhasználása. Ez, és a szénhidrogénekkel, azaz a fosszilis tüzelőanyagokkal történő energiatermelés növekedése erősen romboló hatással bír a környezetre. A következmények közé tartozik például az erdőirtás és az elsivatagosodás, vagy az állat- és növényfajok kipusztulása.
A gyorsan növekvő népesség élelmezése érdekében a meglévő mezőgazdasági területek hozamát intenzív gazdálkodással lehet fokozni. Ennek feltételei a gépesítés, a növényvédő szerek és a műtrágya használata, amik viszont talajerózióval vagy talajpusztulással járhatnak.
A népességnövekedés egyik mellékhatása az édesvízkészletek egyre rohamosabb fogyasztása. Az urbanizáció erre jelentős mértékben erősít rá, hiszen ugyanakkora vízbázisra egyre több ember jut.
A népesség robbanásszerű növekedése miatt egyre több munkaképes ember áll rendelkezésre korlátozott számú szabad munkahelyre. A munkahelyek száma is növekszik, de messze nem azonos mértékben, ami a jövőben a munkanélküliség egyre magasabb arányához vezet, annak minden negatív hozadékával.
Ázsia helyzete javul, Afrikáé romlik
A világ lakosságának mintegy 61%-a él Ázsiában, a világ legnépesebb kontinensén. Csak Kínában 1,44 milliárd, Indiában pedig 1,39 milliárd ember él, ami a világ népességének 19, illetve 18%-át teszi ki.
Az ENSZ 2019-es előrejelzése – amiből a KSH készített grafikont – tökéletesen megmutatja, mennyire meg fog változni a világ népességaránya a következő 80 év során, ha a jelenlegi tendenciák érvényesülnek továbbra is: Ázsia népessége akár egymilliárd fővel is növekedhet, majd csökkenhet 2100-ra, nagyjából a mostani 4,6-4,7 milliárdos lélekszámra.
Afrika viszont brutális mértékben népesedik túl: a mostani 1,3 milliárd főről akár 4,28 milliárd főre növekedhet.
Az világszervezet vonatkozó előrejelzése négy forgatókönyvvel számol, milyen népességszám várható 2100-ra a jelenlegi termékenységi trendek szerint.
Ezek alapján a legvalószínűbb, hogy 11 milliárdnál valamivel több lesz a Föld népessége (közepes változat), míg a két szélsőérték 16,5 illetve 7,3 milliárd embert jelent.
Milyen tendenciák várhatóak a jövőben? – teszi fel a kérdést a cikk szerzője, és így válaszol rá:
Az, hogy mennyi embert képes a Föld eltartani, egyáltalán nem fix mennyiség. Nincs olyan, sarkítottan mondva, hogy 9 999 999 999 ember még bőségben élne, de a tízmilliárdodik ember hirtelen azt venné észre, hogy hopp, se élelem, se víz nem jut neki.
Főként azért, mert az éhínség vagy a vízhiány már most is egyre több helyen ismert jelenség.
Az emberiség történelme ebből a szempontból nézve az éhezés és az az elleni küzdelem története.
A kulcs tehát az élelem megtermelése, vagyis az élelmiszeripar hatékonysága – mondja a szerző, impozáns statisztikai adatok sorát felvonultatva. Ezekből megtudjuk például, hogy ha csak Európát nézzük, az átlag 0,5-1 tonna hektáronkénti termésátlag akár 3,5 tonna fölé is mehetett az egyik alapvető élelmiszernövény, a búza esetében az 1850-1961 közötti időszakot alapul véve.
Kapcsolódó bejegyzések
Megszűnhet az éhezés 2030-ra?
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár mai találkozóján arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás és a konfliktusok a szegénység, a jövedelmi egyenlőtlenségek és az élelmiszerárak következményei és mozgatórugói is egyben.
Elmondhatjuk tehát, hogy ahogy fejlődik a technológia, és egyre inkább gépesítetté majd precízióssá válik az agrárium, úgy növekszik a termésátlag is. Innentől kezdve pedig az emberiség élelmezése elsősorban logisztika és pénz kérdése, hiszen tényleges élelmiszerbőség van – csak nem egyenletesen az egész Földön – szól az optimizmusra okot adó végkövetkeztetés.
(Forrás: xforest.hu – Kép: pexels.com)