A globalizáció leírja a világ gazdaságainak, kultúráinak és lakosságának növekvő egymásrautaltságát. Ezt a határokon átívelő áru- és szolgáltatáskereskedelem, a technológiák, a beruházások/befektetések, az emberek és az információáramlás idézik elő.

A globalizációnak köszönhetően napjainkra a földrajzi helyek szerepei és kapcsolatai radikálisan átértékelődnek. Ugyanazok a termékek, márkák, ételek, italok, technológiák, üzletláncok szinte mindenütt elérhetők a világon.

A globalizációt többek között olyan dolgok jellemzik, mint a világ összekapcsoltsága, a növekedési kényszer erősödése, a jövedelmi különbségek növekedése, a túlnépesedés erősödése, a környezeti problémák erősödése, a szociális problémák erősödése, valamint az információs és kommunikációs technológiák fejlődése és gyorsulása.

A fenti jellemzők közül sajnos több tényező is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy bolygónk természeti kincsei, értékei, erőforrásai gyorsan fogyjanak. Bár a globalizáció kifejezés távolról sem új jelenség, csak az 1990-es években vált igazán népszerűvé, miután a Szovjetunió bukása lehetőséget adott arra, hogy létrejöjjön egy újonnan összekapcsolt világ eszméje.