A csapadék mennyisége és területi eloszlása nagyjából állandó volt mostanáig, a felmelegedés azonban egyre jobb felgyorsítja a hidrológiai ciklust, melynek következtében a szélsőségek irányába tolódik el a rendszer.
Kiváló példa erre a Másfélfok.hu elemzésében idézett olaszországi eset: október elején Genova megyében 12 óra alatt 74 centiméter eső hullott, amely az éves átlagos csapadékmennyiség fele. A becslések alapján ez új európai rekord, amilyenre a mérések kezdete óta nem volt példa.
Kapcsolódó bejegyzések
Merre tovább az IPCC jelentése után?
Az IPCC 6. jelentése az utolsó figyelmeztetés lehet. Most kell behúznunk a vészféket, ha el akarjuk kerülni a klímakatasztrófát.
Az ilyen események pedig mindig globálisan, mind regionálisan egyre gyakrabban fordulnak elő. A felerősödő folyamatok nyomán egyre nagyobb a heves esőzések, de az aszályok kockázata is. Az persze mondani sem kell, hogy ezen szélsőséges időjárási események egyre nagyobb részben köthetőek az emberi tevékenységhez. Azonban épp ez az ami a kiutat is jelentheti: a káros hatások egy része az éghajlatváltozás mérséklésével elkerülhető.
Mi a helyzet idehaza?
Ahogy a cikk írja, a Kárpát-medencében nem várható az éves átlagos csapadékösszeg drasztikus változása, inkább annak eloszlásában lehetnek változások. Ez felerősíti az olyan események bekövetkezésének veszélyét, mint az aszály, belvíz vagy az árvíz.
Kapcsolódó bejegyzések
Vajon tényleg víznagyhatalom vagyunk?
Sokszor hallani, hogy hazánk víznagyhatalom, de ez vajon tényleg így van? És a klímaválság várható fokozódásával is így marad?
Várhatóan a téli csapadékmennyiség emelkedni fog, míg nyaranta kevesebb, de hevesebb esőzésre kell számítani. A kevesebb csapadék és a hőhullámok gyakoribbá válása viszont az aszályt erősíti majd.
Máshol jóval rosszabb a helyzet
50 éven belül akár a világ egyötöde is élhetetlen hellyé válhat, részben a vízkörzés változása miatt is. Egyes országokban, például Guatemalában az átlagos csapadékmennyiség akár 60%-al is kevesebb lehet a század közepére, emellett több mint 80%-al csökkenhet a talajnedvesség, ami amellett, hogy drasztikusan káros hatással van a mezőgazdaságra, csökkenti az elpárologtatható vízmennyiséget és további melegedéshez vezet.
A változások szinte biztosan fel fogják erősíteni a klímaváltozáshoz köthető migrációt is, melyről korábban többször is írtunk. A hatás azonban talán ennél is jelentősebb lehet a világgazdaságra nézve.
Mit lehet tenni?
Azon túl, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy a klímaváltozást lassítsuk, komoly hangsúlyt kell fektetni az alkalmazkodásra is. Ahogy a cikk írja, a megváltozó vízkörzés hatásai időben és térben eltérően jelentkeznek ezért a megfelelő alkalmazkodási stratégiák kiválasztásához elengedhetetlen a várható regionális hatások minél pontosabb vizsgálata rövid- és hosszútávon egyaránt.
Emellett a természetközeli megoldásokat átfogó kék-zöld infrastruktúra széleskörű alkalmazása jelenthet megoldást, mely egyrészt a szélsőségeknek is ellenállóbb környezetet teremt, másrészt a felmelegedés mérsékléséhez is hozzájárul.