Az élővilág bonyolultabb annál, hogy azt mondhassuk: az erdők a legjobbak. Mások ugyan, de nem kevésbé értékesek a gyepi ökológiai rendszerek. Egyedi életközösségeknek adnak otthont, fontos szénraktárak, jelentős a víz- és a tápanyag-körforgalmakban betöltött szerepük, de létezésük értékét nem érdemes csak saját szempontunkból nézni. 

Mi az, hogy gyep?

A néhány centisre nyírt pázsit nem említhető egy lapon egy fajok százaiból, ezreiből felépülő gyepi életközösséggel. A gyepek olyan, fűfélék és más lágyszárúak által uralt területek, ahol a fák, nagyobb bokrok aránya nagyon alacsony [1]. Világszerte számos típusuk van [1]. Ezek igen különbözőek fajösszetételüket és összképüket tekintve, de az imént ismertetett jellegükben megegyeznek. Létezésük számos ok együttesére vezethető vissza: éghajlati okokra, vízviszonyokra, talajadottságokra, nagytestű legelő állatok jelenlétére, a tüzek hatására és az emberi tevékenységre [1, 2, 3, 4].

A felsorolásból kitűnik, hogy messze nem csak az erdőirtások helyén vannak ma gyepek. Azért fontos ezt hangsúlyozni, mert a gyepekben sokan „visszaerdősítendő”, „degradált” területeket látnak [3]. Ez a felfogás azonban nagyon távol áll a valóságtól, és igen komoly veszélyt jelent a gyepekre nézve. Az alábbiakból azonban kiderül, hogy  természetvédelmi szempontból még a korábbi erdők helyén létrejött gyepek védelme is lehet kívánatos.

Kis léptékben több növényfaj, mint egy esőerdőben

A biológiai sokféleség szempontjából is alapvető a gyepek jelentősége [1, 2]. Kis léptékben, 100 m² alatti területeket vizsgálva a növényfajok számában a gyepek világrekorderek [1, 5]. Ráadásul a legtöbb növényfajból álló gyepek az úgynevezett féltermészetes gyepek közül kerülnek ki. Ezek az emberi tevékenység révén jöttek létre, és fennmaradásuk a hosszú ideje fennálló kíméletes gyepgazdálkodásnak köszönhető. Íme egy példa arra, hogy az emberi tevékenység gazdagíthatja is az élővilágot (nem idegenhonos fajokkal való fajszámnövelésről van szó!).

Kapcsolódó bejegyzések

Elkaszált élővilág, elkaszált jövő!

Az állandó fűnyírás, gépi kaszálás komoly ökológiai károkat okoz. Ideje lenne változtatni ezen a szokásunkon!

A gyepek gazdagsága figyelemre méltó, rengeteg növényfaj mellett megszámlálhatatlan rovar és más élőlény kötődik ezekhez az élőhelyekhez [1, 2]. Ezek közé tartoznak a 2022-es év vadvirága, az agár sisakoskosbor, a különleges életmódú hangyaboglárkák és a ritka keleti rablópille is. A gyepek felszámolása ezen élőlények eltűnését is okozza. A féltermészetes élőhelyeken mind az intenzifikáció, mind a gyepek művelésének felhagyása problémás [6].

Több mint puszta legelő

Biodiverzitásuk (benne rengeteg beporzó) mellett sok mást is köszönhetünk a gyepeknek [2, 7]. Talán az állattartásban betöltött jelentőségük a legnyilvánvalóbb: takarmányt, táplálékot biztosítanak tartott állatainknak, így fontos szerepük van az emberi élelmezésben is. (Az ökologikus állattartásról, melyben meghatározó szerep jut a gyepeknek, egy korábbi cikkünkben részletesen írtunk.) A gyepek fontos szerepet töltenek be az éghajlat szabályozásában, a víztisztításban, valamint az erózió elleni védelemben is [2, 7, 8]. Emellett kulturális jelentőségük is igen nagy [2].

Rekreációs szerepük, a hozzájuk kötődő hagyományok és a hagyományos ökológiai tudás szempontjából egyaránt nagyon fontosak a gyepek. A kutatásokban is döntő szerepük van a hagyományos tudás és az ökológiai rendszerek alaposabb megismerése terén egyaránt (erre egy példa ITT olvasható) [2, 9]. Ezek az ismeretek védelmükben is nagy jelentőségűek. A gyepek kutatása az egyik olyan terület, amely a legnagyobb mértékben járult hozzá az általános ökológiai ismeretek alakulásához a szukcesszió folyamatának megismerésétől a koegzisztencia (több faj együtt, egyazon helyen létezésének) tanulmányozásán keresztül a tűz szerepének megértéséig az ökoszisztémák életében [2].

Kapcsolódó bejegyzések

Különböztessük meg a zöldre festést a valódi ökológiai gondolkodástól! – Interjú

Az ökológiai válság legyőzéséhez olyan szakemberekre van szükség, akik átlátják és értelmezni tudják az egyre fenyegetőbb veszélyeket.

Ha a természet emberi élethez való hozzájárulásai közül csak az anyagiakra fókuszálunk, ezzel alááshatunk más hozzájárulásokat, végül veszélybe sodorva az anyagiak fenntartását is [10]. Jól mutatja ezt, hogy a gyepek multifunkcionalitását csökkenti az (alapvetően konvencionális) intenzifikáció [8].

Nem értékeljük eléggé a gyepeket

„Az erdőket a közvélemény a természetesség netovábbjának tartja, amire rájátszik az a képzet is, amelyet a középiskolai biológia órákon alakítottak ki sokunkban: az élőhelyek természetes változásában a végső állomás, ahonnan már nincs tovább, mindig az erdő volt.” – írják az MTA egy nemrég megjelent közleményében. Ugyanakkor az eddigiekből már egyértelművé válhatott, hogy a gyepek a földi ökológiai rendszerek ugyanannyira fontos szeletét képezik.

A gyepek alulértékelése hozzájárul ahhoz a sajnálatos folyamathoz, amelynek során a már egyébként is drámai mértékben megfogyatkozott gyepek utolsó (sokszor szigetszerű) maradványait is igyekeznek beerdősíteni [3, 11], vagy akár napelemparkokat telepítenek rájuk. Az alulértékelés részben a gyepek fontosságának fel nem ismeréséből fakad. Részben pedig arról szól, hogy a közhiedelem szerint az erdők több szén-dioxidot kötnek meg, mint a gyepek, ezért klímavédelmi szempontból utóbbiak ígéretes lehetőséget rejtenek magukban: be kellene erdősíteni őket [3, 11]… A kutatók azonban rámutatnak arra, hogy az „Ültess fát” helyett jobb lenne inkább áttérni az „Állítsd helyre a természetes növényzetet!” szlogenre a szűken vett klímavédelmi szempontok szerint is (ez jobban szolgálja a tartós szénmegkötést) [12]. Azonban van itt még két fontos dolog! Mindkettő arról szól, hogy holisztikusan, az egész képet figyelembe véve érdemes gondolkodni ezekről a kérdésekről is.

Kapcsolódó bejegyzések

5 kora tavaszi védett vadvirág, melyekkel száraz gyepeken találkozhatunk

A tavaszi erdő hangulata felejthetetlen a még éppen csak záródni kezdő lombsátor alatt nyíló virágokkal és az elsőként éneklő madarakkal. De a gyepek sem kevésbé izgalmasak!

Az egyik, hogy a gyepek és általánosságban a természetközeli élőhelyek nem pusztán szénraktárak, hanem bonyolult, értékes életközösségek, melyeknek a mi életünkre gyakorolt hatásai sem egy-egy egyszerűen kiváltható szolgáltatásban merülnek ki (lásd a Több mint puszta legelő részletet).

A másik, hogy általában is félrevezető egy-egy mérőszámra redukálni az ökológiai fenntarthatósági törekvéseket, és ez erre az esetre is igaz. A klímaválság része az ökológiai válságnak, utóbbi pedig többek között a biodiverzitás csökkenését, a természetes élőlénytársulások megváltoztatását, a talajok leromlását is magában foglalja. Nagyon káros lehet, ha a klímavédelem ürügyén mindezeket semmibe véve értékes gyepi (vagy bármilyen más) élőhelyet alakítunk át.

Kapcsolódó bejegyzések

Etikett erdőn-mezőn, avagy egy jó fotó kedvéért se gázoljunk a virágtengerbe!

Fontos, hogy senki ne feledkezzen meg magáról, és egy jó fotó kedvéért ne gyalogoljon be a mező közepéig, mindenféle növényt letaposva.

Akkor melyik a fontosabb: az erdő vagy a gyep?

Ebben a formában rossz a kérdés: mind a kettő fontos. Amit általánosságban mondhatunk, az az előbb javasolt szlogen, miszerint a természetes növényzet helyreállítása a legfontosabb [12]. Nem kérdés, hogy milyen hatalmas jelentősége van az erdők kiterjedésének és ökológiai állapotának is, és hogy ezek fenntartásáért, helyreállításáért mindent meg kell tennünk. Ettől még azonban nem kevésbé értékesek a gyepek és más élőhelyek. Amikor a természetről van szó, egyébként is dinamikus tájakban érdemes gondolkodni [13]. Az ökológiai rendszereket nem érdemes szembeállítani egymással, hanem ugyanannak a nagy egésznek különböző részeiként kell felfogni.

Irodalmak:

• [1] Dengler, J., Biurrun, I., Boch, S., Dembicz, I., & Török, P. (2020). Grasslands of the Palaearctic biogeographic realm: introduction and synthesis. Encyclopedia of the world’s biomes, 3, 617–637.
• [2] Bengtsson, J., Bullock, J. M., Egoh, B., Everson, C., Everson, T., O’Connor, T., … & Lindborg, R. (2019). Grasslands—more important for ecosystem services than you might think. Ecosphere, 10(2), e02582.
• [3] Veldman, J. W., Overbeck, G. E., Negreiros, D., Mahy, G., Le Stradic, S., Fernandes, G. W., … & Bond, W. J. (2015). Where tree planting and forest expansion are bad for biodiversity and ecosystem services. BioScience, 65(10), 1011–1018.
• [4] 444 Malhi, Y., Doughty, C. E., Galetti, M., Smith, F. A., Svenning, J. C., & Terborgh, J. W. (2016). Megafauna and ecosystem function from the Pleistocene to the Anthropocene. Proceedings of the National Academy of Sciences, 113(4), 838–846.
• [5] Wilson, J. B., Peet, R. K., Dengler, J., & Pärtel, M. (2012). Plant species richness: the world records. Journal of vegetation Science, 23(4), 796–802.
• [6] Valkó, O., Venn, S., Zmihorski, M., Biurrun, I., Labadessa, R., & Loos, J. (2018). The challenge of abandonment for the sustainable management of Palaearctic natural and semi-natural grasslands. Hacquetia.
• [7] Isselstein, J., & Kayser, M. (2014). Functions of grassland and their potential in delivering ecosystem services. Grassland Science in Europe, 19, 199–214.
• [8] Schils, R. L., Bufe, C., Rhymer, C. M., Francksen, R. M., Klaus, V. H., Abdalla, M., … & Price, J. P. N. (2022). Permanent grasslands in Europe: Land use change and intensification decrease their multifunctionality. Agriculture, Ecosystems & Environment, 330, 107891.
• [9] Wilsey, B. (2021). Restoration in the face of changing climate: importance of persistence, priority effects, and species diversity. Restoration Ecology, 29, e13132.
• [10] E. S. Brondizio, J. Settele, S. Díaz & H. T. Ngo (eds.). (2019): IPBES. Global assessment report on biodiversity and ecosystem services of the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services. IPBES secretariat, Bonn, Germany.
• [11] Veldman, J. W., Aleman, J. C., Alvarado, S. T., Anderson, T. M., Archibald, S., Bond, W. J., … & Zaloumis, N. P. (2019). Comment on “The global tree restoration potential”. Science, 366(6463), eaay7976.
• [12] Tölgyesi, C., Buisson, E., Helm, A., Temperton, V. M., & Török, P. (2022). Urgent need for updating the slogan of global climate actions from “tree planting” to “restore native vegetation”. Restoration Ecology, 30(3), e13594.
• [13] Bengtsson, J., Angelstam, P., Elmqvist, T., Emanuelsson, U., Folke, C., Ihse, M., … & Nyström, M. (2003). Reserves, resilience and dynamic landscapes. AMBIO: A Journal of the Human Environment, 32(6), 389–396.

Fotók: Pribéli Levente