Franciaország, EurĂłpa vezetĹ‘ atomenergia-termelĹ‘je, törvĂ©nyt fontolgat az Ăşj reaktorok Ă©pĂtĂ©sĂ©nek felgyorsĂtására. Miközben a kontinens az ukrajnai orosz inváziĂł okozta energiaválsággal kĂĽzd, ez is rĂ©sze Emmanuel Macron elnök energiafĂĽggetlensĂ©gre irányulĂł törekvĂ©sĂ©nek. Az atomenergia ĂşjjáélesztĂ©sĂ©nek szorgalmazása azonban sĂşrlĂłdásokat okozott más eurĂłpai nemzetekkel, pĂ©ldául NĂ©metországgal.
MĂg egyes EU-tagállamok teljes mĂ©rtĂ©kben támogatják a reaktorokat, amelyek energiaszĂĽksĂ©gletĂĽk jelentĹ‘s rĂ©szĂ©t termelik, addig másokban a biztonsági aggályok Ă©s a negatĂv közvĂ©lemĂ©ny miatt a nukleáris energia teljesen kikerĂĽl a kĂ©pbĹ‘l. Ez egy rĂ©gĂłta tartĂł vita, amelyre nincs egyĂ©rtelmű válasz. És mivel az EU jelenleg működĹ‘ atomreaktorainak egyharmada 2025-ben Ă©letciklusa vĂ©gĂ©hez közeledik, ez a vita az energiaforrás jövĹ‘jĂ©t is bizonytalanná teszi.
Az EU energiájának mintegy negyede nukleáris energia, Ă©s ennek több mint felĂ©t Franciaországban állĂtják elĹ‘. A 27 tagállambĂłl 13-ban összesen 103 reaktor működik. Ezek 2019-ben az alacsony szĂ©n-dioxid-kibocsátásĂş villamos energia mintegy 50 százalĂ©kát biztosĂtották. Csak kĂ©t olyan ország van, amely teljesen leállĂtotta az atomenergiát az áramtermelĂ©sben, miután működĹ‘kĂ©pes reaktorokkal rendelkezett: Olaszország Ă©s Litvánia.
Olaszországban ez ellentmondásos tĂ©ma. Az ország összes erĹ‘művĂ©t 1990-re bezárták, miután nĂ©pszavazást tartottak az atomenergiárĂłl. AzĂłta a kormány megprĂłbált ĂşjjáélesztĂ©st javasolni – leginkább egy 2008-as tervvel, amely szerint akár 10 Ăşj reaktort is Ă©pĂtenĂ©nek. A 2011-es japán nukleáris baleset ismĂ©t megingatta a közvĂ©lemĂ©nyt, Ă©s a választĂłk 94 százalĂ©ka a nem sokkal kĂ©sĹ‘bb tartott nĂ©pszavazáson az Ă©pĂtĂ©si tilalom mellett szavazott.
De az energiaforrás más tagállamokban is ellentmondásos, többek között Belgiumban, Portugáliában, Dániában Ă©s Ausztriában – ahol szintĂ©n erĹ‘s az atomerĹ‘mű-ellenessĂ©g.
Franciaország rĂ©gĂłta vezetĹ‘ szerepet tölt be EurĂłpában az atomenergia terĂ©n, Ă©s szorgalmazza, hogy az atomenergiát alacsony szĂ©n-dioxid-kibocsátásĂş energiaforráskĂ©nt ismerjĂ©k el. IdĂ©n februárban egyike volt annak a 11 országnak, amelyek szövetsĂ©get hoztak lĂ©tre az eurĂłpai atomenergiáért. EgyĂĽttesen aláĂrtak egy nyilatkozatot, amelyben azt Ărták, hogy ez az egyik eszköz a sok közĂĽl, amellyel elĂ©rhetjĂĽk Ă©ghajlati cĂ©ljainkat, alapterhelĂ©st biztosĂtĂł villamos energiát termelhetĂĽnk Ă©s biztosĂthatjuk az ellátás biztonságát.
A csoportot Franciaország mellett Bulgária, Horvátország, Finnország, Csehország, Hollandia, Lengyelország, Horvátország, Magyarország, Hollandia, Románia, Szlovákia Ă©s SzlovĂ©nia alkotja. A szövetsĂ©g cĂ©lja a kutatás, az innováciĂł Ă©s az „egysĂ©ges biztonsági szabályok” elĹ‘mozdĂtása, miközben azt vizsgálja, hogy az egyĂĽttműködĂ©s hogyan vezethetne több reaktor Ă©pĂtĂ©sĂ©hez.
Felemás mĂşltja ellenĂ©re Olaszország Ăşj, atompárti kormánya is fontolĂłra vette a nyilatkozat aláĂrását. ErĹ‘s szövetsĂ©gese lenne az atompárti országoknak, amelyek elegendĹ‘ szavazatot keresnek a kulcsfontosságĂş jogszabályok elfogadásához, Ă©s az energiaforrásnak az EU Ă©ghajlati cĂ©lkitűzĂ©sei közĂ© törtĂ©nĹ‘ beillesztĂ©sĂ©hez. EgyelĹ‘re azonban Ăşgy döntött, hogy nem változtatja meg rĂ©gĂłta fenntartott atomenergia-ellenes álláspontját, de ez azt mutatja, hogy egyes országok az Ă©ghajlati Ă©s energiaválsággal szembesĂĽlve megváltoztathatják álláspontjukat.
(Forrás: Euronews)