KökĂ©ny Attila a talajmegĂşjĂtĂł mezĹ‘gazdálkodás (TMG) egyik legjelentĹ‘sebb hazai kĂ©pviselĹ‘je. ÉletmĂłdváltásrĂłl, a no-till gazdálkodási mĂłdszerrĹ‘l, a TalajmegĂşjĂtĂł Gazdák EgyesĂĽletĂ©rĹ‘l, továbbá a mezĹ‘gazdaság mai problĂ©máirĂłl Ă©s megoldásairĂłl beszĂ©lgettĂĽnk.
Hogyan kezdődött a kapcsolata a no-till gazdálkodási módszerrel?
MeglepĹ‘en hangozhat, de a gazdálkodĂłi lĂ©tforma eddigi Ă©letem több mint felĂ©ig egĂ©szen távol állt tĹ‘lem. BĂ©csben volt egy biztos megĂ©lhetĂ©st jelentĹ‘ állásom informatikai szakemberkĂ©nt, a Raiffeisen Bank kĂĽlsĹ‘ támogatási hálĂłzatával foglalkoztam. ĂŤgy Ĺ‘szintĂ©n mondhatom, hogy sosem gondoltam arra, hogy fĹ‘ tevĂ©kenysĂ©gkĂ©nt valaha is mezĹ‘gazdálkodásbĂłl Ă©ljek, az meg vĂ©gkĂ©pp meg sem fordult a fejemben, hogy az alternatĂv ötleteimmel egyszer majd a nyilvánosság elĂ© állok.
Innen tekintve, bizony nagy fordulat a mezőgazdasági szférában helytállni és megélhetési forrást is teremteni. Mi indukálta a váltást?
2010-ben rákbetegsĂ©get diagnosztizáltak nálam, ami egybeesett a lányom szĂĽletĂ©sĂ©vel. Ez a kĂ©t, egy idĹ‘ben törtĂ©nĹ‘ momentum elĂ©g erĹ‘s motiváciĂłt adott a kĂĽzdelemhez. ÉletmĂłdváltásba kezdtem, amelybe beletartozott az irodai tevĂ©kenysĂ©geim felszámolása is. TermĂ©szetközeli lĂ©tformára vágytam, Ăgy vásároltam egy 15 hektáros kis völgyet Bicske mellett. Ekkor kezdtem el saját termesztĂ©sű gabonákkal, zöldsĂ©gekkel Ă©s gyĂĽmölcsökkel foglalkozni. GazdálkodĂłkĂ©nt csakhamar nyilvánvalĂłvá vált számomra, hogy az ĂĽzletekben bio minĹ‘sĂ©gkĂ©nt forgalmazott termĂ©kek sok esetben nem is olyan egĂ©szsĂ©gesek, mint ezt állĂtják.
Mire gondol pontosan?
Az Ă©lelmiszer legyen szezonális, Ă©retten betakarĂtott, Ă©s lehetĹ‘sĂ©g szerint minĂ©l kevesebb inputtal, helyben megtermelt. Ezek voltak az alapvetĹ‘ feltĂ©telezĂ©seim a növĂ©nytermesztĂ©ssel kapcsolatban, amihez – bevallom – eleinte kellett nĂ©mi bátorság, hiszen a gazdálkodĂłi lĂ©tformát elĹ‘kĂ©pzettsĂ©g nĂ©lkĂĽl kezdtem. A fejesugrás az idegenbe önfejlesztĂ©ssel kezdĹ‘dött, ami sok tanulást, szakmai olvasmányok tanulmányozását jelentette. Az informatika ehhez jĂł alapot biztosĂtott, hiszen a szakmám során nagyon bonyolult rendszerekkel foglalkoztam, folyamatosan tanulni kellett. Ez a tudás pedig segĂtsĂ©get adott a mezĹ‘gazdasági rendszerek megĂ©rtĂ©sĂ©hez Ă©s elsajátĂtásához is.
Célokat is meghatározott?
Igen, a cĂ©lok elĹ‘bb megfogalmazĂłdtak, mint ahogy magát a kivitelezĂ©shez valĂł tudást megszereztem. A divatos hĂvĂłszavakat – mint bio vagy permakultĂşra – mind vĂ©gigtanulmányoztam, Ă©s sok esetben szemĂ©lyesen is találkoztam az adott terĂĽlet jeles kĂ©pviselĹ‘jĂ©vel. Miután körbejártam ezeket a szfĂ©rákat, egyĂ©rtelművĂ© vált számomra, hogy valami egĂ©szen mást szeretnĂ©k.
A szakmai megérkezését a no-till gazdálkodási módszer jelentette?
Pontosan! Felfedeztem Gabe Brownt, a regeneratĂv mezĹ‘gazdaság világszerte elismert szakemberĂ©t, aki kĂ©sĹ‘bb megĂrta a PorbĂłl Ă©let cĂmű könyvĂ©t. A regeneratĂv gyakorlatával teljesen azonosulni tudtam. EgĂ©szen közelinek Ă©reztem a klimatikus viszonyokat is, amelyben termel. Tudásanyagát adaptálva, de a hazai idĹ‘járásunkhoz igazĂtva, elkezdtem a munkafolyamatot, amely egyrĂ©szt kihĂvások elĂ© állĂtott, másrĂ©szt rövid idĹ‘n belĂĽl megerĹ‘sĂtett abban, hogy jĂł Ăşton járok, hiszen már a kezdetekkor megmutatkoztak a no-till rendszer elĹ‘nyei.
Mit Ă©rtĂĽnk pontosan regeneratĂv no-till gazdálkodáson?
Ez egy hat pontbĂłl állĂł keretrendszer. Az elsĹ‘ a kontextus, vagyis az adott mezĹ‘gazdaság anyagi, szociális Ă©s filozĂłfiai kapcsolatrendszere. Ezt követi az 5 klasszikus alapelv, amelyeket Gabe Brown nyomán határoztunk meg. A második a no-till, a talajművelĂ©s nĂ©lkĂĽli termesztĂ©stechnolĂłgia. A harmadik az Ă©lĹ‘ növĂ©nyek fenntartása a termĹ‘terĂĽleten. Ezt azt jelenti, hogy az aratás után már elvetjĂĽk a következĹ‘ növĂ©nyt, de az is elĹ‘fordul, hogy az elĹ‘zĹ‘ növĂ©nybe vetjĂĽk a következĹ‘t. Ezáltal folyamatos zöld hidat Ă©pĂtĂĽnk ki, amely azonban a magyar klĂmán nem mindig kivitelezhetĹ‘. A negyedik a változatosság, vagyis vetĂ©sforgĂłval Ă©s takarĂłnövĂ©nyekkel igyekszĂĽnk a gyep ökoszisztĂ©ma-diverzitását Ă©s változatosságát utánozni. Erre alkalmas az összetett takarĂłnövĂ©ny-keverĂ©k, melynek segĂtsĂ©gĂ©vel hozzáadott változatosság kerĂĽl a vetĂ©sforgĂłba. Az ötödik a talajtakarás, amely eljárást csak Ăşgy lehet megvalĂłsĂtani, ha nem műveljĂĽk a talajt. A hatodik a legeltetĂ©s integrálása, ami az állatok bevonását jelenti a vetĂ©sforgĂłba. Az aratás után vetett takarĂłnövĂ©nyekre engedjĂĽk Ĺ‘sszel a legelĹ‘ állatokat, majd ez kĂ©sĹ‘bb folytatĂłdik a tavaszi növĂ©nyekkel is, Ăgy egy csodálatos ökoszisztĂ©ma jön lĂ©tre a szántĂłföldi termelĂ©sben. Hozzá kell tenni, hogy a szántĂłföldi növĂ©nytermelĂ©sben fontos tĂ©nyezĹ‘ a termĹ‘terĂĽlet tisztán tartása is. Egy gazdaság sem maradhat fenn, ha a gyomok miatt minden Ă©vben elveszĂti a termelĂ©s 30–40 százalĂ©kát.
A TalajmegĂşjĂtĂł MezĹ‘gazdaság EgyesĂĽletet mi hĂvta Ă©letre?
EgyesĂĽletĂĽnket a 2016-ban rendezett „Kukutyini talajĂ©let” elnevezĂ©sű konferencia kĂ©szĂtette elĹ‘, amelyet SzabĂł Attila hĂvott Ă©letre egy maroknyi, változásra kĂ©sz gazda rĂ©szvĂ©telĂ©vel. Ekkor mĂ©g nem tudtuk, hogy a kĂ©sĹ‘bbiekben hivatalos szervezettĂ© válunk, a tĂ©nyeket azonban a helyĂ©n kezeltĂĽk. Talajaink pusztulnak, egyre több vegyszert igĂ©nyel a növĂ©nytermesztĂ©s, Ă©s gazdaságilag is sok a kihĂvás. Több meghĂvásnak eleget tĂ©ve Ă©s az országot járva elĹ‘adásaim Ă©s a mezĹ‘gazdasági alternatĂváim lelkesedĂ©ssel töltöttĂ©k el a rĂ©sztvevĹ‘ket. Kinek kevesebb, kinek több tapasztalata volt már addigra a takarĂłnövĂ©nyek használata, a no-till, a strip-till vagy Ă©pp a direkt vetĂ©s terĂĽletĂ©n, a munkát az Ăşj szellemben mindenki elkezdte. Ă–röm, hogy a 2018-ban lĂ©trejött egyesĂĽletĂĽnkhöz mára már mintegy 50 gazdálkodĂł csatlakozott.
Milyen célok vezérlik ezt a kisközösséget?
Ăšgy gondoljuk, hogy egyesĂĽleti formában tudjuk igazán hatĂ©konyan kĂ©pviselni a talajmegĂşjĂtás ĂĽgyĂ©t. EgyesĂĽletĂĽnk is olyan sokszĂnű, mint egy termĂ©szetszerű, diverz rendszer. Tagjaink között vannak kis kertgazdaságot ĂĽzemeltetĹ‘k Ă©s 1000 hektáron dolgozĂł nagygazdák is, akik egymást segĂtve haladnak ezen a cseppet sem egyszerű, a berögzĂĽlt gondolkodási sĂ©mákat radikálisan megváltoztatĂł Ăşton. HisszĂĽk Ă©s látjuk, hogy ez az Ăşt a jövĹ‘. Az Ă©pĂtĂ©s Ă©s az ĂşjjáélesztĂ©s, nem pedig a rombolás Ă©s a kizsákmányolás folytatása az, ami táplálja Ă©s szolgálja az emberisĂ©get, s ami visszaállĂtja a talajok egĂ©szsĂ©gĂ©t. Az Ă©vek alatt megszerzett tudást Ă©s tapasztalatot nem szeretnĂ©nk saját magunknak megtartani. A mezĹ‘gazdaságnak meg kell változnia, hogy a gyermekeink Ă©s az unokáink tányĂ©rjára is jusson falat, mĂ©gpedig olyan Ă©tek, amely Ă©ltet Ă©s táplál.
Milyen megoldásokat lát erre?
Szenet kell megkötnĂĽnk a talajban, minĂ©l nagyobb terĂĽleten Ă©s minĂ©l hamarabb. Ez a szerves szĂ©n minden Ă©let alapja, minden talaj mozgatĂłrugĂłja Ă©s a termĂ©szetes tápanyagkörforgás motorja. Az egyre változĂ©konyabb idĹ‘járási körĂĽlmĂ©nyek között csak Ăgy tudjuk megtartani a vizet a talajban Ă©s az aszálykárokat csökkenteni vagy a belvĂz okozta problĂ©mákat megelĹ‘zni. A talaj erĂłziĂłjának megállĂtására is ez a legalkalmasabb mĂłdszer. Ez az Ă©rzĹ‘, kĂváncsi, bevállalĂłs, a termĂ©szet mintáit Ă©szrevevĹ‘ Ă©s alkalmazni kĂ©pes, jĂł gazda Ăştja, aki hajlandĂł felelĹ‘ssĂ©ggel bánni a rá bĂzott földdarabbal.
Min mĂşlik, hogy a közössĂ©gĂĽk által kĂ©pviselt talajmegĂşjĂtĂł gazdálkodás szĂ©lesebb körben is elterjedjen?
A talajmegĂşjĂtĂł gazdálkodást mindenkĂ©ppen be kellene ágyazni az agrároktatásba. Sajnos azonban az egyetemeken a no-till-rĹ‘l Ă©s a regeneratĂv mezĹ‘gazdaságrĂłl sem kapnak kĂ©pzĂ©st a diákok. Folyamatosan keresem az okokat, amelyek elsĹ‘sorban a tankönyvekben keresendĹ‘k, melyek lapjain mĂ©g mindig az 1950-es Ă©s 1960-as Ă©vek technolĂłgiáját hangsĂşlyozzák.
A kolhoztechnológiára gondol?
Pontosan! ĂŤgy bármi, ami az elmĂşlt 20–30 Ă©vben törtĂ©nt, köztĂĽk a no-till Ă©s a regeneratĂv mezĹ‘gazdaság forradalma, hiányzik a tankönyvekbĹ‘l. Azt is hozzá kell tenni, hogy jelenleg kevĂ©s tanár szimpatizál ezzel a mĂłdszerrel.
Mi lehet emögött?
Mindez több összetevĹ‘s problĂ©ma. NehezĂtĹ‘ tĂ©nyezĹ‘k lehetnek a gĂ©pgyártĂłk, az inputot kĂ©pviselĹ‘ gyártĂłk ĂĽzleti Ă©rdekei, Ă©s a tekintĂ©lyelvű oktatás is. Mindezek összefonĂłdása jelenleg akadályozza, hogy a mezĹ‘gazdaság a regeneratĂv gazdálkodás felĂ© haladjon. EttĹ‘l fĂĽggetlenĂĽl közössĂ©gĂĽnk továbbra is a saját rendszere szerint tevĂ©kenykedik, Ă©s szĂvĂĽgyĂĽnknek tartjuk a tudás mellett a gyakorlati tapasztalatok átadását is. Hiszem, hogy ez a leghatĂ©konyabb Ăşt.
Ezek szerint a mezőgazdaság problémái elsősorban a talajműveléshez kötődnek?
Úgy vélem, igen. Elég csak a növényvédőszer-maradványokra gondolni az élővizekben, a levegő porszennyezésére vagy a sárlavinákra. Ezek a természeti tényezők mind-mind ahhoz köthetők, hogy az ember talajművelést végez. Utóbbi hiányában egyik sem következne be. Eddig egyetlen talajon sem indult el sárlavina, ahol takarónövényes, mulcshagyó no-till-lel termelnek, függetlenül a csapadék mennyiségétől. A leeső csapadék nem folyik el, minden csepp a talajba szivárog, ezért nem mosódnak ki a tápanyag- és növényvédőszer-maradványok sem. A hatékony beszivárgásnak köszönhetően a talaj sokkal később szárad ki, ellentétben a megművelt talajjal.
A tavaszi porvihar sem okozott volna ekkora károkat a földeken, ha no-till rendszer szerint művelik?
Igen. TĂ©ves az a tĂ©zis, hogy a fasor megvĂ©di a talajt a szĂ©ltĹ‘l. A fasor hatása csak egy bizonyos százalĂ©kig Ă©rvĂ©nyesĂĽl Ă©s annak is optimális szögben kell állnia a szĂ©llel. A mĂ©rĂ©sek alapján, nagyjábĂłl 100 mĂ©ter távolságban már nincs hatása a mezĹ‘vĂ©dĹ‘ fasornak. Tehát, ahol nincs takarva a felszĂn, ott elindulhat a sárlavina Ă©s a porvihar is. Nem utolsĂł sorban, a rengeteg talajművelĂ©s szennyezi a levegĹ‘t is, Ă©s a szomszĂ©dos Ausztriával ellentĂ©tben, itthon fekete porrĂ©tegben Ă©lĂĽnk, ami hazánk kimagaslĂł pontjairĂłl szabad szemmel is jĂłl láthatĂł.
Mely országok ma a világ vezető no-till gazdálkodói?
Ez a technolĂłgia elsĹ‘sorban a mezĹ‘gazdasági támogatások nĂ©lkĂĽl gazdálkodĂł földrĂ©szek Ă©s országok zászlĂłshajĂłja. Észak Ă©s DĂ©l-Amerika, Ausztrália, a posztszovjet államok, köztĂĽk Ukrajna is jelentĹ‘s százalĂ©kban Ăgy műveli a termĹ‘földjeit. Jelenleg, világszerte több, mint 205 milliĂł hektáron gazdálkodnak no-till rendszer szerint.
Mindezek fényében hogyan látja a jövőt?
A jelenlegi szĂ©lsĹ‘sĂ©ges idĹ‘járásminták mellett, a regeneratĂv no-tillen kĂvĂĽl nem látok más termesztĂ©s-technolĂłgiai mĂłdszert, amivel stabilan lehetne biztosĂtani az Ă©lelmiszer-ellátást a szántĂłföldi növĂ©nytermesztĂ©sben. A termĹ‘talaj maga az Ă©let, amit mindenkor Ăłvnunk, vĂ©denĂĽnk Ă©s Ă©pĂtenĂĽnk kell.