Rövid ellátási láncok, helyi termelők, kézműves termékek: fenntarthatósági szempontból (is) rendkívül fontos a kis- és középvállalkozások támogatása. Ezek a vállalkozók nemritkán természetes anyagokat használnak, és olyan megoldásokra törekednek, amelyek kevesebb szennyezéssel, hulladékkal járnak. Ebben erősít meg a Kislépték Egyesület elnöke, dr. Kujáni Katalin is, akivel a hazai vidéki kkv-k fenntarthatóságáról beszélgettem.
A Kislépték Egyesület azokat a helyi rendszereket, vállalkozásokat és gazdálkodási formákat segíti, amelyek a tájak adottságaihoz illeszkednek, környezetkímélő módon tevékenykednek. A kkv-k mellett a családi vállalkozások és gazdaságok is „célkeresztben vannak”: az egyesület azon dolgozik, hogy az elindulásuk, az ösztönzésük, a piacra jutásuk és a fejlesztésük könnyebb legyen.
A Kislépték Egyesület is megjelent az idei Planet Budapest Expón, a kisvállalkozások mentorálásával, a helyi termelők segítésével elősegíti, hogy a magyar gazdaság fenntarthatóbb lehessen.
Az említett vállalkozások általánosságban miként viszonyulnak a fenntarthatósághoz, és miben segítitek őket?
A velünk együtt dolgozó és gondolkozó családi és kisvállalkozások vonatkozásában a fenntarthatóság alapkritérium. Például hagyományos és tájfajtákat alkalmaznak a gazdaságokban, és sok helyen törekednek a bio minősítés megszerzésére, még ha ez nem is olyan egyszerű.
Kapcsolódó bejegyzések
Állati termékek jó forrásból – Egy regeneratív gazdaság, a Táncoskert
Bár keresni kell őket, szerencsére Magyarországon is vannak olyan gazdaságok, amelyek a táji adottságokhoz illeszkedő és ökológiai elveken alapuló élelemtermelést folytatnak. Az egyik ilyen gazdaság a Táncoskert.
Éppen ezért is segítjük őket ezen az úton, fizikálisan, lokálisan és szakértők által is. Fő tevékenységünk a tudásátadás, a tanácsadás és az érdekképviselet. Próbáljuk minél sokszínűbbé tenni az információáramlást. A támogatás rendkívül fontos ezen a területen. Ezért van a tagjaink mellett egy mentor, aki napi szinten segíti a termelőket a piacra jutásban, a közös gondolkodásban, a diverzifikációs átállásban, a fennakadások kezelésében és a tervezésben.
Egy szakember 5–6 termelőt mentorál: segíti őket az erőforrások tervezésében és a környezetbarát megoldásokban is. A mentorok feladata, hogy a termelők egyéni terveit felmérjék, és a közös munka során elkísérjék őket a tervek megvalósításának útján. A mentorokat mi központilag készítjük fel a Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft. segítségével arra, hogy képesek legyenek az emberi tényezőket és a szakmai kérdéseket is kezelni.
Kép: canva
A rövid ellátási lánc több fronton is támogatja a fenntarthatósági törekvéseket. Magyarországon ezen a téren milyen most a helyzet?
A rövid ellátási lánc (REL) azoknak a termelőknek jelent gazdasági megoldást, akik emberléptékű gazdálkodási modellben átláthatóan és megbízhatóan termelnek, mivel ezeknek a piacoknak a lényege a hitelesség. Ezeknek a termelőknek sokkal szorosabb kapcsolata alakul ki a vásárlókkal: tudják, hogy hány kéz érintette az adott terméket, milyen módszerrel állították elő, és milyen környezetben készült, sőt sokszor a vásárlók el is látogathatnak az előállítás helyére, megismerkedhetnek a termelés szereplőivel. A bizalom közvetlenül alakul ki a vállalkozó és a vásárló között, így keletkezik a termék tudatosabban, és lesz az eredmény fenntarthatóbb és sok esetben egészséges is.
Nyugat-európai viszonylatban mindez már előrehaladott fejlettségi szakaszban van, ezt követi egy kis lemaradással Magyarország is: gondoljunk az egyre növekvő zöldségközösségekre vagy a helyi alapanyagokra építő vendéglátás népszerűségére. Jól működnek a „szedd magad” gazdaságok, ahol nincs köztes szereplő, de ezen a területen a kosár- és bevásárlóközösségek is egyre népszerűbbek. A hazai élelmiszerrendszer szereplői próbálnak fejlődni, ezt pedig (a többi uniós országhoz képest) támogató jogszabályi környezet vesz körül.
Kapcsolódó bejegyzések
Fermentált italok valódi gyümölcsből: ilyet még nem kóstoltál! – Interjú
A fermentált italok egyre keresettebbek: a Börzsönyből induló natu.farmot érdemes megismerni.
Ezen túl Magyarországon 2020 óta létezik egy közétkeztetési rövid ellátási láncra (KREL) vonatkozó szabályozás. Ennek keretében a magyar közétkeztetési közbeszerzések esetében kormányrendeleti előírás, hogy a beszállított alapanyagok 80%-ának rövid ellátási láncból származó terméknek kell lennie. Ugyan a folyamat elindult, ebben itthon még fejlődnünk kell, mert mind a fogadók, mind a beszállítók részéről fejlesztési igény mutatkozik a logisztika, a beszerzések, a szerződések terén.
Kép: canva
Továbbá a vendéglátás kapcsán ki kell emelnem nehézségként, hogy a termelőknek igen költséges megfelelni a helyi éttermi előírásoknak, illetve kihívást jelent számukra a kapcsolatépítés, bekerülni a menükhöz szállítók körébe, illetve a szezonális kínálat kialakítása sem egyszerű. Ahhoz, hogy beszállíthassanak az éttermekbe, rengeteg változtatásra van szükség, ehhez azonban nincs mindenkinek elegendő költségkerete. Amiben még sok a tennivaló, az a tudatos fogyasztói kör bővítése. A legnagyobb kihívás ugyanis az, hogy a fogyasztók elvesztették a kapcsolatot a mezőgazdasággal, és a vásárlások zöme a szupermarketekben történik.
Hogyan lehetne javítani a fenntartható élelmiszerek iránti keresletet? Mire lenne szükség ahhoz, hogy egyre többen kapcsolódjanak be a körforgásba?
Magyarországon a fogyasztók árérzékenyek. Kevesen értik, hogy az egészségesebb helyi termékek fogyasztása végül költséghatékonyabb lesz. A távoli országokból importált élelmiszerek behozatalával több fronton is nagy árat fizetünk: gondoljunk a környezeti terhelés mellett az egyébként bennük lévő tápanyagok hiányára is. Fogyasztásuk hosszú távon károsan hat az egészségünkre, de a boltok polcain jóval kedvezőbb áron találhatók meg, mint a fenntartható körülmények közül érkező helyi zöldségek. Az emberek jellemzően a számokat nézik. Pedig az a magyar, lajosmizsei, cecei, leányfalusi földieper, amely nem látott vegyszert, sokkal többet ér, mint a sok ezer kilométerről utaztatott, mesterségesen beérett zöldség vagy gyümölcs. Utóbbihoz jóval nagyobb szén- és vízlábnyom tartozik, ami után meg kell fizetnünk a nem látható költségeket is. Ezt a magyar fogyasztók nehezen értik meg.
Kép: canva
Ráadásul a bevásárlóközpontok hozzászoktattak minket a tökéletes küllemű, első, maximum másodosztályú termékekhez. Például kígyóuborkából csak tökéletesen egyenes darabokat látunk, sehol egy görbe. Nem is tudjuk már, milyen az igazi uborka, a lényeg az, hogy könnyen elérhető, szállítható és szép legyen. Nem tudjuk, milyen az eredeti termék, mert erre vonatkozóan nincs edukáció.
Jó lenne átadni már óvodás, iskolás korban, hogy mit jelent az, ha egy termék első, másod- vagy harmadosztályú, és miképp lehet ezeket felhasználni. Közelebb kellene hozni az embereket a termeléshez, hogy lássák, a brokkoli nem a fazékban terem. Tudnunk kellene, hogy milyen a természetes fejlődése, és milyen környezeti hatások érik addig, amíg a tányérunkra kerül.
Amikor például látjuk, honnan jön a tej, milyen az illata, egy újfajta ismeretszerzés valósulhat meg. Ettől ma egyre inkább elszakadunk. Ki kell menni a gyerekekkel is együtt kertészkedni, ellátni az állatokat, a tojásokból friss tésztát gyúrni, megtapasztalni az élelmiszer útját.
Milyen jó példákat tudna kiemelni hazai szinten, ahol már megvalósulnak ezek a kisléptékű gazdálkodási formák?
A MagosVölgyi Ökológiai Gazdaság közössége által támogatott mezőgazdaság esetében csodálatosan megvalósul a helyi rövid ellátási lánc és az edukáció is. Már több mint 160 családdal működnek együtt, hetente szállítják a friss termékeket kölcsönösen elköteleződve. Nagyon szép példa a Menedék Ökofarm is, amely hasonló rendszerben zöldségdobozokkal látja el fogyasztóit, emellett pedig kecskesajtot készítenek. Kisgazdaságukban minden egyes kecskének neve van, és online folyamatosan bemutatják a gazdaság mindennapjait. Emellett tavaly nyitott portává is váltak, aminek nyomán a Nyitott porták napján bárki megtekintheti a termelés és a tejfeldolgozás folyamatát. A balagunyomi Harmónia ökokertben a gyerekeket is bevonják a zöldségtermesztésbe, megtanítják nekik, mi is az a zöldségmanó (az egészséges étkezést ösztönző figura – a szerk.), edukálják őket a témában.
Kép: canva
De a magyar méhészetet is ki kell emelnem: a méhészek szívvel-lélekkel tesznek azért, hogy a fogyasztók megismerjék a méz előnyeit, kóstolókat szerveznek, hogy megmutassák, megszerettessék termékeiket. Némelyik méznek nagyon különleges íze van, ami függ a méhek gyűjtési területétől, annak elhelyezkedésétől stb. A különböző mézek ízét csak kóstolva tapasztalhatjuk meg, forró teában szinte egyáltalán nem.
Mi is igyekszünk minél több és többféle ismeretet átadni, amire lehetőségünk nyílt például a Rövid Élelmiszer-ellátási Lánc (REL) Expón és Konferencián, ahol a klímaváltozással, az alkalmazkodási lehetőségekkel és a helyi termékek piacra jutását gátló tényezőkkel is foglalkoztunk. Illetve elindítottuk az REL-szervező és az Élménygazda képzéseinket. Míg az előző olyan piacszervezőknek és vidékfejlesztőknek szól, akik a termelők REL-piacait szervezik, népszerűsítik, addig az utóbbi a termelőket segíti abban, hogy nyitott portává váljanak, és a nagyközönséget élményszerűen be tudják vezetni a mezőgazdaság szépségeibe. Ezekkel a tevékenységeinkkel próbálunk hozzájárulni egy fenntarthatóbb, tudatosabb, emberléptékű gazdasági modell fennmaradásához.
Kiemelt kép: canva
