A hosszútávú klímacélok eléréséhez ennél több kell
A hosszútávú klímacélok eléréséhez ennél több kell

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése szerint a 2020-as év valódi előrehaladást mutatott az EU klíma- és energiacéljai felé: ebben szerepe volt a több éves, fenntarthatóságra irányuló munkának is, de a keserédes siker igazán a koronavírus járvány okozta lezárásoknak köszönhető.

A COVID-19 okozta lezárások rásegítésével, de az Európai Unió elérte a 2020-ra kitűzött céljait, azaz, 20%-kal csökkent az üvegházgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest, továbbá 20%-kal nőtt a megújuló energiaforrások aránya és az energiahatékonyság is 20%-kal javult. Az eddigi törekvések viszont nem elegendőek arra, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen, ehhez a következő három évtizedben az eddiginél sokkal gyorsabb ütemű üvegházgáz-kibocsátás csökkentést kell megvalósítani.

A 2030-ra kitűzött célok teljesítése kritikus fontosságú, hogy egyáltalán legyen esély a 2050-es nettó zéró kibocsátás-ígéretek betartására.

Átfogó és mély változásokra lesz szükség az épületek felújítása, a hűtés/fűtés biztosítása, a szállítás, a közlekedés, a föld- és erdőhasználat terén egyaránt

– írja cikkében Kis Anna, Meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa.

A 2050-es klímasemlegességi cél, majd az azt követő években a nettó negatív kibocsátási szintek (azaz nemcsak, hogy alig bocsátunk ki, hanem ennél több üvegházgázt vonunk ki a légkörből) eléréséhez pedig éppenhogy növelni kell a nyelők méretét. Ez jelentheti a természetes nyelőket (erdők és bizonyos felszíntípusok), de a különböző szén-kivonó technológiákat is, utóbbiak azonban jelenleg gyerekcipőben járnak, jövőbeli nagyskálájú alkalmazásuk még kérdéses.

Az energia, az ipar és a közlekedés mellett az épületszektor, a mezőgazdaság és a hulladékszektor esetén is jelentős felskálázásra van szükség a kibocsátáscsökkentés terén. Az épületszektorhoz kötődött 2020-ban az EU-27 totális kibocsátásának 15%-a. 2005 és 2019 között 29%-os üvegházgáz kibocsátás-csökkenés lépett fel, ami többek között az új épületek energiahatékonyságának növeléséhez és a már meglevő épületek felújításához köthető.

Nincs könnyű helyzetben az uniós klímapolitika, mert egyelőre még annak a legalább 55%-os, közös kibocsátáscsökkentési célnak az elérése is kérdéses, amiben csak hosszas viták után tudtak megállapodni a tagállamok. Ami biztos, hogy nagyobb ambícióra van szükség a közösség részéről, ha Európa el kívánja érni a kitűzött klímacéljait. Az éghajlatváltozás évről-évre fokozódó negatív hatásai pedig fájdalmasan hívják fel a figyelmet arra, hogy mi a tét.

(forrás: masfelfok.hu)

search icon