A Cambridge-i Egyetem kutatói szerint a londoni metró igen kicsi, ultrafinom fémrészecskékkel szennyezett levegője minden feltételt megad ahhoz, hogy az apró részecskék az emberi véráramba kerüljenek.
Ezek a részecskék olyan kicsik, hogy valószínűleg alábecsülik őket a világ legrégebbi metrórendszerének szennyezettségét vizsgáló felmérésekben. A kutatók egy újfajta szennyezettségi elemzést végeztek. Mágnesesség segítségével vizsgálták a metró jegycsarnokaiból, peronokról és kezelőfülkékből származó pormintákat.
A csapat megállapította, hogy a minták nagy mennyiségben tartalmaztak egyfajta vas-oxidot, az úgynevezett maghemitet
– írja tanulmányában a University of Cambridge.
Mivel a vasnak időbe telik, amíg maghemitté oxidálódik, az eredmények arra utalnak, hogy a szennyező részecskék hosszú ideig lebegnek a földalatti vasúti területek rossz szellőzése miatt az egész metróban, különösen az állomások peronjain.
A kutatók a mintákban található részecskék szerkezetének, méretének, alakjának, összetételének és mágneses tulajdonságainak jellemzésére mágneses ujjlenyomatot, 3D képalkotást és nanoszintű mikroszkópiát használtak. Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a földalatti vasút járataiban található szennyező részecskék 50%-a vasban gazdag, de a cambridge-i csapat sokkal részletesebben tudta ezt megvizsgálni.
A kutatók szerint a metró rossz szellőzése miatt a vasban gazdag por újra felszuszpendálódhat a levegőben, amikor a vonatok a peronokra érkeznek, így a peronokon rosszabb a levegő minősége, mint a jegycsarnokban vagy a kezelőfülkékben.
A részecskék némelyike akár öt nanométer átmérőjű is lehet, ami elég kicsi ahhoz, hogy belélegezve bekerüljön a véráramba, de túl kicsi ahhoz, hogy a szennyezés ellenőrzésére szolgáló tipikus módszerekkel felfogható legyen. Nem egyértelmű azonban, hogy ezek a részecskék egészségügyi kockázatot jelentenek-e.
Kapcsolódó bejegyzések
Napelemeket telepítenek a bécsi metróállomások tetejére
A klímavédelem érdekében 2025-ig legalább húsz metróállomás tetejére telepítenek naperőművet az osztrák fővárosban.
Bár a kutatók nem vizsgálták, hogy ezek a maghemit részecskék közvetlen egészségügyi kockázatot jelentenek-e, elmondásuk szerint jellemzési módszereik hasznosak lehetnek a jövőbeli vizsgálatok során.
(forrás: cam.ac.uk)
