A Planet Budapest 2023 fenntarthatósági és élményexpó az előadás-sorozatok tekintetében is fontos témákat érintett. A konferencia vízgazdálkodással kapcsolatos tematikus napján Fekete Alexandra a TRV Zrt. képviseletében a szennyvíziszap körkörös gazdaságban betöltött értékteremtő szerepéről tartott előadást.
Fekete Alexandra elsősorban a „működő” talaj körforgására hívta fel a figyelmet prezentációjában, a szerves anyagok, a növények, a fonalférgek, az ízeltlábúak, a madarak és az emlősállatok talajhoz való kapcsolódásának aspektusát elemezve. Kitért a Technológiai Osztály kísérleteire is, többek között arra, hogy a társaságuknál folyamatosan képződő szennyvíziszap általi szervesanyagpótlás milyen hatással van a növények kikelésére és kezdeti növekedésére, összehasonlítva a jelenleg legelterjedtebb tápanyag-utánpótlási móddal, a műtrágyázással.
Az előadásban a kísérletekről is szó esett. A fázisokat tekintve, az első két ütemben a búza-, kukorica-, napraforgó-, lucerna- és repcemagokat három-három 1 literes ládába ültetik. Ezeket a ládákat pedig a termőközeg szempontjából négyfelé csoportosítják. Az első csoport sima földet tartalmaz. A második csoport ládái termőföld és hat hónapig pihentetett szennyvíziszap keverékével vannak töltve. A harmadik csoport ládái termőföldet és szennyvíziszapból készített termékkomposztot, míg a negyedikéi termőföldet és műtrágyát tartalmaznak.
Kapcsolódó bejegyzések
Szennyvíziszap műtrágya helyett?
A szennyvíziszap, amiből Magyarországon is évi 250 ezer tonna keletkezik, részben helyettesíthetné a műtrágyákat, de nagy a szórás a szabályozásban.
Fekete Alexandra véleménye szerint az iszapként történő hasznosításhoz nem indokolt a további szigorítás, és az egyszerűbb, felhasználóbarát hasznosítást részesítené előnyben. Ezzel elsősorban a komposztként történő hasznosításra utalt. Beszédében elmondta, hogy a szennyvíziszap értékként kezelése és az ehhez kötődő gazdálkodás immár nemcsak a jövő generációjának az életét tudja megkönnyíteni, hanem a jelenkor embereiét is.
Zárszóként hozzátette, hogy kísérletük csak az első lépés, a cél, hogy az egyes kezeléseket szántóföldi körülmények között is összehasonlíthatóvá tegyék. Az erre való törekvések folyamatban vannak, bízva abban, hogy a nagyobb volumenű üzemi kísérletek is engedélyt kaphatnak.
Fotók: Szecsődi Balázs
