Rég várt támogatást nyújthat sok magyar családnak a június 3-án induló otthonfelújítási hitelprogram, melynek a többszörösére is lenne igény. A támogatás sok mindenre elég lehet, de teljes mélyfelújításra nem, és a legszegényebb háztartások számára nem is lesz elérhető.
Hangsúlyozandó, hogy a lakossági energiahatékonysági beruházások megvalósításához igényelhető otthonfelújítási hitelprogram jelenleg ismert részletei nem feltétlen a végleges állapotot tükrözik, a kormány által közölt leírás ugyanis egyelőre csak tervezetnek tekinthető, amely a május 6-áig tartó társadalmi egyeztetés során beérkezett észrevételeket figyelembe véve még módosulhat a június 3-ai indulásig.
Milyen ingatlanokra igényelhető?
A program keretében jelen állás szerint az 1990. december 31-e előtt épült, életvitelszerűen lakott, egy- és többlakásos családi házak energetikai korszerűsítésére lesz igényelhető – a program nevével szemben – nem csupán kamatmentes hitel, hanem vissza nem térítendő támogatás is. Feltétel, hogy a szóban forgó családi házak legalább 2024. május 1. óta az igénylő állandó lakóhelyéül vagy tartózkodási helyéül szolgáljanak. A kölcsönkérelem 2024. június 3-ától 2025. december 31-ig nyújtható be.
Mekkora támogatást kaphatunk?
A kölcsönrész és a vissza nem térítendő támogatás együttesen legkevesebb 2,5 millió forint, de akár 6 millió forint is lehet, ha a beruházás összköltsége eléri a maximális 7 millió forintos határt. Utóbbi esetben az önrész (saját forrás) elvárt mértéke 1 millió forint. Ha viszont a beruházás összköltsége alacsonyabb 7 millió forintnál, akkor a saját forrás, a vissza nem térítendő támogatás és a kölcsönrész is arányosan kisebb lesz.
Mivel a saját forrás elvárt mértéke a projekt elszámolható költségének minimum 14,3%-a, a legalacsonyabb – 2,5 millió forintos – kombinált támogatás esetében is több mint 400 ezer forintos önrész befizetésére lesz szükség, ami eleve megszűri a potenciális kedvezményezettek körét.
A teljes finanszírozási összegen belül a vissza nem térítendő támogatás arányát egyrészt az határozza meg, hogy a korszerűsítendő ingatlan melyik járásban helyezkedik el, és hogy a járás átlagjövedelme hogyan viszonyul az országos átlagjövedelemhez. Másrészt pedig – járástól függetlenül – attól függ, hogy az igénylő havi bruttó jövedelmének átlaga hogyan aránylik a KSH által kimutatott 2023. évi bruttó átlagkeresethez.
Mekkora lehet a vissza nem térítendő támogatás és a 0%-os hitel aránya?
Ezek alapján a vissza nem térítendő támogatás aránya a teljes finanszírozási összeg legkevesebb 41,67%-a, legfeljebb 58,33%-a lehet. A vissza nem térítendő támogatás aránya további 5 százalékponttal növelhető, ha a korszerűsítéssel a kiindulási állapothoz képest a primerenergia-felhasználás legalább 40%-kal csökken.
A maximálisan elérhető 6 millió forintos finanszírozási összegből a vissza nem térítendő támogatás 2,5–3,8 millió forint lehet, míg a minimálisan felvehető 2,5 millió forintos finanszírozási összegből mintegy 1–1,6 millió forint. Vagyis 6 millió forintos összeg esetében 2,2–3,5 millió forintot kell a kamatmentes hitel keretében visszafizetni az 1 millió forintos önrész befizetésén túl. A minimálisan felvehető 2,5 millió forintos összeg esetében hozzávetőlegesen 900 ezer és 1,5 millió forint közötti kamatmentes hitelt kell visszafizetni, és a saját zsebből fizetendő tételek összesítéséhez a több mint 400 ezer forintos önrészt is hozzá kell számolni.
Futamidő, törlesztőrészletek
A 0%-os kamatú hitel törlesztése havonta, egyenlő részletekben történik. A futamidő a kölcsönszerződés megkötésétől számított legfeljebb 10 év, amely a (rendelkezésre tartási idő végétől számított 3 hónapos) türelmi és a (kölcsönszerződés megkötésétől számított minimum 6, maximum 24 hónap, amely indokolt esetben legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható) rendelkezésre tartási idővel együtt értendő.
Mindez a maximálisan elérhető 6 millió forintos finanszírozás és a 2,2–3,5 millió forintos kamatmentes hitel esetében 8 éves törlesztési időszak mellett 23–36 ezer forintos havi törlesztőrészletet eredményez, míg a minimális 2,5 millió forintos felvehető összeg és a 900 ezer–1,5 millió forintos kamatmentes hitel esetében havi 9–16 ezer forintos törlesztési kötelezettséggel jár.
Milyen tevékenységek támogathatók?
A támogatható tevékenységek körébe a hőszigetelés, a födémszigetelés, a fűtött és fűtetlen teret elválasztó nyílászárók cseréje (és ehhez kapcsolódóan árnyékolószerkezetek beépítése), használati melegvíz-rendszerek korszerűsítése, fűtéskorszerűsítés, meleg vizes puffertartály létesítése, valamint az energetikai korszerűsítéshez kapcsolódó helyreállításhoz, javításhoz fűződő költségek. Napelem telepítése nem támogatható (e célra külön lakossági pályázatként a Napenergia Plusz Programot indította el a kormány az év elején), ahogyan napkollektoré és némileg talán meglepő módon hőszivattyúé sem.
Fűtéskorszerűsítés keretében hőtermelő berendezésként csak magas hatásfokú (kondenzációs) gázkazán építhető be (a szekunder fűtési kör átalakítása, a hőleadó berendezések korszerűsítése vagy cseréje, illetve az automatikus központi, azaz a hőforrásoldali, valamint a helyi, azaz a hőleadóoldali szabályozások kiépítése mellett). Tisztán fosszilis alapú tüzelőberendezés kialakítása azonban nem támogatható.
A fűtésrendszer gázkazánnal történő korszerűsítése céljából nyújtott kölcsönök együttes összege nem haladhatja meg a hitelprogram keretösszegének 20%-át. Ezt a felújítási tevékenységet legkésőbb 2024. december 31-éig történő kölcsönszerződés-kötéssel támogatják – míg egyébként a kölcsönszerződés megkötésére rendelkezésre álló időszak vége 2026. április 30. –, ezt követően a fel nem használt forrást automatikusan átcsoportosítják a hitelprogramon belül egyéb támogatható hitelcélokra történő felhasználásra.
A felhívástervezet értelmében a gázkazánnal történő fűtéskorszerűsítésre már csak e hitelprogram keretében lesz lehetőség, amit az indokol, hogy az épületek energiateljesítményéről szóló hatályos európai irányelv szerint 2025. január 1-jétől tisztán fosszilis alapú tüzelőberendezéshez kapcsolódó energiahatékonysági intézkedés nem támogatható.
A hőszivattyúk kimaradtak, pedig lenne rájuk igény
Ugyanakkor a klímapolitikai és energiaszuverenitási célok alapján nem igazán magyarázható meg, hogy a környezetbarát hőszivattyú telepítésével megvalósuló energetikai korszerűsítés miért nem tartozik a támogatható tevékenységek körébe.
Az elektrifikáció önmagában is maga után vonja a hatékonyság növekedését, a hőszivattyú-technológiának pedig különösen kedvező energiahatékonysági mutatói vannak, és még rezsicsökkentett árak mellett is képes alacsonyabb üzemeltetési költséggel működni, mint egy kondenzációs gázkazán. A társadalmi egyeztetés keretében a kormányzati pályázati honlapon beérkező észrevételek jelentős része szintén amellett érvel, hogy a támogatható tevékenységi körök közé vegyék be a hőszivattyúval történő fűtéskorszerűsítést is.
A hőszivattyú a gázkiváltásban betölthető jelentős szerepe révén ráadásul az ellátásbiztonság növeléséhez is érdemben hozzájárulhat. Az is megemlítendő ugyanakkor, hogy a hazai elektromos hálózatot bizonyos elosztói körzetekben már most is jelentős kihívás elé állítják nemcsak a napelemek, hanem az elmúlt időszakban szintén nagy számban megjelent e-töltők és hőszivattyúk okozta többletterhelés is. A hálózat jelenlegi állapotában ez villamosenergia-ellátásbiztonsági aggályokat is felvet, ami már magyarázhatja a hőszivattyú telepítésének kihagyását a támogatható tevékenységek köréből.
Mire lehet elég?
A 7 millió forintos beruházási összköltségből jelentős korszerűsítések végezhetők. Ekkora keretbe a kisebb, nem nagyvárosi ingatlanok esetében minden kívánt szigetelési munkálat, nyílászárócsere és fűtéskorszerűsítés is beleférhet, ugyanakkor teljes körű mélyfelújítás sok esetben várhatóan nem lesz végrehajtható, különösen a magasabb jövedelmű régiókba tartozó nagyobb családi házak esetében. Már csak azért sem, mert az igazán korszerű állapot eléréséhez a hőszivattyúk telepítését is célszerű lenne támogatni.
Az elmúlt évek építőanyag-, technológia- és szakmunkadrágulását követően egy Kádár-kocka teljes energetikai mélyfelújítása is bőven meghaladhatja a 10 millió forintot, a nagyobb családi házak esetében pedig a költségek tovább emelkedhetnek.
A projekt megvalósítása előtti állapothoz képest épületenként legalább 30%-os mértékű fajlagos primer energiafogyasztás-csökkenést szükséges elérni a hitelprogram keretében finanszírozott energetikai korszerűsítés eredményeként, amit hiteles energetikai tanúsítvánnyal szükséges alátámasztani. Ez a legtöbb esetben könnyedén teljesíthető. A hazai lakásállomány nagy részét kitevő, az 1970-es években épült átlagos állapotú ingatlanok teljes szigetelésével (a nyílászárócserét is beleértve) az energiafelhasználás zömét adó fűtési célú energiafogyasztás akár 70%-kal is csökkenthető.
A program keretösszege 108,24 milliárd forint, és az ebből finanszírozott beruházások eredményeként a felhívástervezet szerint közel 20 ezer lakás energetikai korszerűsítése valósulhat meg, vagyis átlagosan valamivel több mint 5 millió forint támogatás juthat egy-egy kedvezményezettre.
A program országos szinten is látható eredményeket hozhat, ugyanakkor a gyenge energetikai mutatók miatt évente 100–130 ezer lakóépület energetikai mélyfelújítására lenne szükség a hazai épületállomány megújulásához. Ennek jelenleg csak a töredéke valósul meg, és értelemszerűen önmagában a szóban forgó támogatási program eredményeként sem közelíthetjük meg a szükségesnek tartott szintet.
Érdekesség, hogy a tavalyi előzetes tervek még több mint kétszer ekkora, 224 milliárd forintos támogatási keretet vetítettek előre, és mivel az akkori elképzelésekben is mintegy 20 ezer lakóingatlan megújulása szerepelt, így egy ingatlanra átlagosan több mint 10 millió forint támogatás jutott volna.
A további részleteket tartalmazó, egyelőre nem végleges felhívástervezet innen tölthető le PDF-formátumban, a végleges verzió megjelenése a véleményezés május 6-i lezárulását követően jelenik meg.
Kiemelt kép: canva
Bolygónk gazdag élővilágának megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.