
A klímaváltozás hatásai térségtípusonként különböző módon jelennek meg Magyarországon, ezért ezeket a szempontokat célszerű a klímapolitikába is beemelni, különösen a szélsőséges időjárási körülményekhez való alkalmazkodásra tekintettel.
A klímapolitikai intézkedések két fő csoportba sorolhatóak:
- Az elsőbe az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentésére irányuló erőfeszítések (mitigáció);
- A másodikba a klímaváltozás hatására egyre gyakoribb és intenzívebb időjárási szélsőségekhez való alkalmazkodást célzó lépések tartoznak (adaptáció);
Alapvető különbség a mitigációs és adaptációs intézkedések között, hogy míg a földi légkör globálisan egységes változása miatt a hatékony kibocsátáscsökkentés kulcsa elsősorban a nemzetközi együttműködésben rejlik; addig az alkalmazkodásnak területileg eltérő helyi válaszokat kell adnia a földrajzi adottságok, területi, településhálózati struktúrák figyelembevételével, hiszen a hatások területileg eltérőek.
Az utóbbi évek árvizei és villámárvizei, szélsőséges aszályai hazánkban is ráirányították a figyelmet a területi, települési válaszlépések szükségességére. Sütő Attila, a HungaroMet Nemzeti Alkalmazkodási Központjának kutatója az Energiaügyi Minisztérium Klímapolitikáért Felelős Helyettes Államtitkársága megbízásából készített tanulmányában megállapítja, hogy előnyös lenne a területi/térségi szempontokat több ágazati dokumentumba, és mindenekelőtt a klímapolitikába beemelni.
A kutatás során megkérdezett interjúalanyok szerint a szélsőséges időjárási események a társadalmi és az ágazati cselekvésre is pozitívan hatottak: a klímaváltozás tagadása háttérbe szorult a közbeszédben és a szakpolitikákban, konkrét prioritások szintjén viszont még nem lépett előre a társadalom és az államigazgatás.
A törvények, jogszabályok terén egyre nagyobb figyelmet fordítanak az ágazatok a klímakérdéskörre, és ezen belül az alkalmazkodásra – igaz, inkább általánosságok, elvek formájában, kevesebb konkrétummal. Saját részterületükön jó példával jár elöl a a vízügy, az erdészet, a mezőgazdaság, az egészségügy, a természetvédelem, az oktatás/szemléletformálás és a katasztrófavédelem aktivitása.
A tanulmány teljes elemzése a Portfolio oldalán olvasható.
Forrás: Portfolio
Kép: Canva