Klímaváltozás és viselkedésváltozás
Klímaváltozás és viselkedésváltozás

Két rendkívül érdekes előadást hallhattunk pár napja az Eötvös-csoport vitaestjeinek szünet előtti zárásaként, mely során a klímaváltozásra és az arra adott emberi reakciókra tértek ki elismert magyar kutatók.

Elsőként Szathmáry Eörs evolúcióbiológus mutatta be bolygónk jelenlegi és prognosztizált egészségi állapotát. A kutató szerint az emberiség egyelőre nem fog kihalni, de az a civilizáció, amit mi ismerünk, könnyen elpusztulhat, ha bekövetkezik az úgynevezett forró üvegház forgatókönyve. Ez aztán annyira öngerjesztő tud lenni, hogy előbb-utóbb az életfeltételek is meg fognak szűnni. Persze van még lehetőség arra, hogy tegyünk ellene. Szathmáry arra is kitért, hogy miközben a globális földrendszer maga is változik, többek között az üvegházhatású gázok miatt, mellette vannak olyan rendszerelemek, amelyek hirtelen átbillenhetnek. Ilyen potenciálisan átbillenő rendszerek lehetnek a korallgátak, az alpesi gleccserek, az északi jeges tengerek, a grönlandi jég, a nyugat-antarktiszi jégréteg, a tundra. Minél több ilyen átbillenési pontot veszítünk el, annál gyorsabb lesz az öngerjesztő melegedési folyamat, még akkor is, ha be tudjuk tartani a párizsi klímaegyezmény céljait. Másrészt az átbillentési pontok erősítik egymást., ezért fontos időben megállítani a lehetőségüket. A kutató kitért még a biológiai migráció negatív hatásaira is, végül pedig arra a konklúzióra jutott, hogy a klímaválságot csak globális kooperáció eszközeivel lehet mérsékelni.

A második előadó, Demetrovics Zsolt pszichológus a klímaváltozással kapcsolatos emberi viselkedést mutatta be. A szakember szerint az ökopszichológia egy rendszerszemlélettel bíró tudományág, a klímaváltozással kapcsolatos viselkedéskutatások egyik fő célja pedig az, hogy miként tehetők a népszerűtlen, de szükséges döntések elfogadhatóbbá, illetve hogy miként lehet megnyerni a közösséget a fontos ügynek. A kutató emellett kitért a klímaváltozás mentális egészségre gyakorolt hatásaira is, többek között beszámolt egy olyan kutatásról, melyben egy 2004-es dél-angliai áradás után megfigyelték megnégyszereződött a környéken a pszichológiai distressz mértéke, és ez a hatás még négy évvel később is érezhető volt. Az ilyen eseményeknél amiatt is eltérő lehet a kitettség, hogy az egyes csoportok eredetileg mennyire voltak hátrányos helyzetűek, marginalizáltak. A kutatások szerint a mentális zavarral küzdők, a munkanélküliek, az etnikai kisebbségek esetében a negatív mentális következmények fokozottan jelentkezhetnek. A negatív mentális jelenségek közül Demetrovics megemlítette az ökogyászt, ökoszorongást, az ökobűntudatot és a solostalgiát is. Az előadás során arra is kitért a szakember, hogy mivel lehet ösztönözni az emberek viselkedésváltozást. Úgy véli, az elrettentés nem használ, viszont kiváló módszer az átkeretezés is, mely során pozitív tartalommal töltjük fel a klímaügyet.

Ha részletesebben is érdekelnek a fentebb felvázolt témakörök, érdemes végighallgatni a belinkelt videón az előadásokat, akár több részletben is.

(telex)

(fotó: pexels – Markus Spiske)

search icon