
A Nature-ben megjelent friss tanulmány szerint 11 százalékkal nagyobb gleccsertömeg-veszteség várható a globális felmelegedés miatt, ez pedig felborítja nemcsak a Himalája vagy a sarkvidékek, de az Alpok (így részben Nyugat-Magyarország és a Duna) vízháztartását is a következő évtizedekben.
A globális felmelegedés hatásai már most érezhetők, de a 1,5, illetve a 2 °C-os átlaghőmérséklet-emelkedés küszöbének elérése egészen drámai változásokat hozhat a hegyi gleccserek állapotában, ami nemcsak a távoli Himalája térségében, például India és Pakisztán számára jelent lényeges geopolitikai kihívásokat a vízellátás változása miatt, hanem Közép-Európára is kihat, hiszen az Alpok gleccsereiből kap vizet a Duna és számos mellékfolyója, köztük az Inn – hívja fel a figyelmet a Makronóm publikációja.
A Nature Climate Change tanulmánya szerint már a globális, 1,5 °C-os felmelegedési érték túllépése is évszázadokon át tartó visszafordíthatatlan gleccsertömeg-veszteséget okozhat, ami nemcsak a tengerszint-emelkedést, hanem a vízellátást és a természeti katasztrófák kockázatát is befolyásolja. A terjedelmes tanulmány – egyebek mellett – az úgynevezett „vályúvíz” jelenséget emeli ki, amely a gleccserek újranövekedése után fellépő lefolyás átmeneti csökkenését jelenti. Ez pedig – különösen a vízfüggő régiókban, mint az Alpok vagy az Indus-medence – súlyos következményekkel járhat.
Az Alpok gleccserei kritikus szerepet játszanak Közép-Európa vízellátásában, különösen Ausztriában, Svájcban, Dél-Németországban, Észak-Olaszországban, közvetve Nyugat-Magyarországon is. Emellett a Duna vízhozamának változása miatt hazánk nagyobb része szintén érintett, ráadásul nemcsak az időjárás, hanem a mezőgazdasági termelés jellege is megváltozhat.
A Nature-tanulmány szerint az Alpok gleccserei gyors tömegveszteségen mennek keresztül: 2 °C-os globális felmelegedés esetén 2050-re a tömegük akár 30–50 százaléka is elolvadhat, ami hosszú távon csökkenti a gleccserfüggő vízhozamot. Ez a „vályúvíz” jelenség különösen problémás, mivel a gleccserek újranövekedése során a vízhozam átmenetileg az eredeti szint alá csökkenhet, ami évtizedekig tartó vízhiányt okozhat.
A publikáció tovább olvasható a Makronóm weboldalán.
(Makronóm)
Fotó: Canva