Az antropocén kor vagy korszak a geológiai idő nem hivatalos szakasza (azonban a kifejezést széles körben használják a tudományos irodalomban, és újabban a nagyközönségnek szánt publikációkban is), amelyet a földtörténet azon legújabb időszakának leírására használnak, amikor az antropogén (emberi) tevékenységek nagy horderejű hatásokat kezdtek gyakorolni a bolygó éghajlatára és ökoszisztémáira.
Földünk kb. 4,5 milliárd éves. Ezt a hatalmas időtávot a tudósok geológiai korszakokra osztják fel. Az egyes korszakok több millió évig tarthatnak. Ezeket a korszakokat a kőzetrétegekben bekövetkező jelentős változások, például az ásványi összetétel, jellegzetes fosszíliák megjelenése határozza meg. Minden egyes változás egy-egy jelentős éghajlati változást tükröz. Hivatalosan a jelenlegi korszakot holocénnek nevezzük. Ez a korszak 11700 évvel ezelőtt, az utolsó nagy jégkorszak után kezdődött, amikor a Földet korábban elborító gleccserek eltűntek.
Az antropocén szó a görög anthropo, azaz ’ember’ és cene, azaz ’új’ szavakból származik. Magát a kifejezést Stoermer amerikai biológiaprofesszor alkotta meg és használta először még az 1980-as évek elején, hogy utaljon az emberi tevékenységnek a Földre gyakorolt hatására és ennek bizonyítékaira. Igazán népszerűvé csak az ezredforduló után vált, miután Paul Crutzen Nobel-díjas légkörkémikussal közösen publikáltak, és együtt népszerűsítették a témát.
Valójában maga az elképzelés, hogy az emberi tevékenység olyan mértékben befolyásolja a Földet, hogy az egy új korszakot léphet át, nem új keletű. A 19. század végétől különböző kifejezések születtek a témában, például anthropozoic (Stoppani, 1873), noosphere (de Chardin, 1922; Vernadsky, 1936), eremozoic (Wilson, 1992) és anthrocene (Revkin, 1992).
Antropocén vagy holocén?
A tudósok még mindig vitatkoznak arról, hogy az antropocén különbözik-e a holocéntől. Magát a kifejezést a Földtani Tudományok Nemzetközi Szövetsége (IUGS), a korszakok elnevezésével és meghatározásával foglalkozó nemzetközi szervezet hivatalosan még nem fogadta el. Sok kőzetrétegeket vizsgáló tudós kritizálja az elképzelést, mondván, hogy egyszerűen nincsenek egyértelmű bizonyítékok egy új korszakra. Így a tudósok keresik az úgynevezett „golden spike”-ot. Egy olyan jelet az őskövületi leletekben (fosszíliákban), kőzetekben, amely elhatárolhatja a holocént az antropocéntől. Az atombombák radioaktív törmelékei bekerültek a sziklákba, a fákba és a légkörbe, talán ezek jelenthetik az aranytüskét. Illetve a műanyagszennyezés egy másik jelző, amelyet a tudósok vizsgálnak, hogy ez-e az aranytüske.
Az antropocén kezdete
Abban is vita támad egyes tudósok között, hogy ki mikorra datálja az antropocén kor kezdetét. Egyesek szerint az antropocén a 18. századi angol ipari forradalom kezdetével indult, amely megteremtette a világ első fosszilis tüzelőanyagokkal működő gazdaságát. Ebben az időszakban kezdődött a talaj, a levegő és a víz széles körű szennyezése, mivel a gyárak füstöt, szennyvizet és egyéb hulladékokat bocsátottak ki. Eközben a városi területek gyors növekedésnek indultak, ami tovább fokozta a környezeti problémákat. Mások szerint az antropocén kezdete 1945-re tehető. Ekkor tesztelték az első atombombát, majd dobták le Japánban Hirosimára és Nagaszakira. A keletkezett radioaktív részecskéket kimutatták a talajmintákban is. Egy harmadik elképzelés szerint az antropocén 1950-ben kezdődött a Nagy Felgyorsulás kezdetével, amikor a bolygót érintő emberi tevékenységek drámai növekedésnek indultak. Ezeken kívül még jó néhány más elképzelés is létezik az antropocén kor kezdetéről.
