A Dunán levonuló árhullám több, nagy kiterjedésű szúnyog-tenyészőhelyet hagy maga után, így megelőzésként biológiai módszerrel lépnek fel a szúnyoglárvák ellen a folyó mentén.
Mukics Dániel a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője elmondta, hogy először földi biológiai gyérítési módszert alkalmaznak a természetvédelmi oltalom alatt nem álló ártéri területeken. Ezt követően a növényzettel fedett területen a levegőből, granulátum formában juttatják ki a lárvákat elpusztító biológiai készítményt.
Kapcsolódó bejegyzések
Árvízkészültség 500 kilométeren – Tetőzik a Duna Budapestnél
Tetőzik a Duna Budapestnél. Mi okozta a mostani árvízkészültséget? Várható-e további vízszintemelkedés?
A biológiai szúnyoggyérítéskor a szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, így az árvaszúnyogokra is teljesen ártalmatlan. Ugyanakkor a természetvédelmi területeken ez a módszer is csak korlátozott mértékben, külön engedély alapján végezhető. Kifejlett szúnyogok elleni permetezést ezen a héten Sopronban és környékén, Debrecenben és Miskolcon végeznek.
Kapcsolódó bejegyzések
Itt a szúnyogszezon, védekezzünk természetes módon!
Azon kívül, hogy a szúnyog csípése viszket, a rovar betegséget is terjeszthet. De számtalan természetes trükkel és praktikával védekezhetünk ellenük.
Mukics Dániel hangsúlyozta: a melegben a csípőszúnyog-lárvák fejlődése felgyorsul, így akár egy hét alatt is kifejlődhetnek. Ezért is különösen fontos hetente többször kiönteni a kertben és az erkélyen lévő tárgyakban összegyűlt vizet.
Természeti kincseink ismerete, és védelme a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is a kiemelt témák közé tartozott. A rendezvényen a tudományos élet számos neves képviselője vett részt, értékes előadásokat és innovatív megoldásokat prezentálva az érdeklődők számára.
(OKF)
Fotó: Canva
