
A pincében, a kövek alatt, a földben élnek, és még ezer helyen. Mindenki találkozott már ászkarákokkal, még ha nem is tudta, hogy velük van dolga. Sokan gondolják, hogy károkat okozhatnak, de a kertben valójában sokkal inkább hasznosak. Ez azonban nagyban függ a kert ökológiai egyensúlyától.
A szárazföldi ászkarákok (Oniscidea) az ízeltlábúak törzsébe, a felsőbbrendű rákok osztályába és az ászkarákok rendjébe tartoznak. Ezek a rákok remekül alkalmazkodtak a szárazföldi léthez, bár testfelépítésükben a vízben élő rokonaikhoz hasonlítanak. Kiálló testrészeik, a pseudotracheák segítik őket a légzésben, és csökkentik a kiszáradás veszélyét is.
Az ászkák fajszáma 3800 felett van, és minden család más és más módon alkalmazkodott a számára nem mindennapi élethez. A sivatagtól kezdve a tengerparton át bárhol megtalálhatók. Már ez a nagyfokú alkalmazkodás is lenyűgözővé teszi őket.
14 végtag, külső meszes váz, csápok. Utóbbiak közül a visszafejlődött, antennulla néven ismert csápok érzékelik a levegő páratartalmát, nélkülük az állat elpusztulna. Alakjuk, életformájuk rendkívül változatos: találkozhatsz gömbölyödő, bujkáló, kapaszkodó, tüskés formákkal is, amelyek mind az életmóddal vannak összefüggésben.

Kép: canva
Sokoldalúak, és mindenhol megélnek
Magyarországon 56 ászkafajt tartanak számon, a városokban pedig újabb és újabb fajok tűnnek fel. Persze sok a behozott, idegenhonos faj, de ritka fajokkal is lehet találkozni Ilyen például az Aggteleki-karszt barlangjaiban élő barlangi vakászka (Mesoniscus graniger), amely olykor a karszt felszínén is előfordul. Az ászkarákok kopoltyúval lélegeznek, mégis szárazföldön élnek, ehhez azonban párás közegre van szükségük. Túl száraz levegőn elpusztulnak, ezért fontos számukra a páratartalom.
Lebontók és talajépítők: elhalt növényi anyagokkal, korhadékkal, néha állati maradványokkal táplálkoznak. A komposztban, avarban való jelenlétükkel segítenek lebontani az anyagokat, így javítják a talaj szerkezetét, és gazdagítják tápanyagtartalmát. Ráadásul az ürülékük humuszban gazdag, ami különösen hasznos a kert talajéletében.
Testüket kitinpáncél borítja, amely védi őket a kiszáradástól és a ragadozóktól. Vedléssel újulnak meg, akár kéthetente, gyakran két részletben: először a test hátulsó, majd az elülső részén cserélődik a páncél.
Kép: canva
Egyes fajok, például a gömbászka (Armadillidium vulgare) képesek szorosan összegömbölyödni, mint egy mini páncélgolyó, így védik meg magukat a támadóktól, ez a viselkedés ráadásul a test nedvességét is segít megtartani.
A nőstények testük hasi oldalán kikelési zsákot (marsupiumot) viselnek, amelyben a fiatal ászkák kikelnek és fejlődnek. Ez a sajátos „rák-kenguru” megoldás védi a kicsinyeket, amíg nem elég fejlettek az önálló élethez. Az ászkák bioindikátorok, érzékenyek a szennyezésre. A nehézfémek és más környezeti mérgek jelenlétét hamar megérzik, ezért bioindikátorként is használják őket, pl. a talaj szennyezettségének vizsgálatára.
Hasznosak vagy károsak-e az ászkák?
A legtöbb olyan élőlényre, amely nem úgy viselkedik, ahogy mi szeretnénk, hajlamosak vagyunk rásütni, hogy káros. Pedig ők voltak itt előbb, és a fentiek értelmében mindenhez alkalmazkodtak, talán csak az emberhez és a mérgeihez nem. Ha a kertedben sikerül megteremteni és fenntartani az ökológiai egyensúlyt, akkor az ászkák sokkal több hasznot hozhatnak neked, mint amennyi kárt okozhatnak.
Az ászkarákok elhalt növényi részekkel, korhadó faanyaggal, falevelekkel táplálkoznak, segítik a tápanyagok visszaforgatását a talajba. Éppen ezért javítják a talaj szerkezetét, mozgásukkal elősegítik a víz és a levegő bejutását. A kert ökoszisztémájának fontos részei, táplálékot adnak a madaraknak, a békáknak, a varangyoknak és a gyíkoknak.
Kép: canva
Ha azonban kevés táplálék van számukra, megrághatják a palánták gyökereit, hajtásait, különösen a nedves, mulcsos közegben. Én magam is jártam már így, de eszembe sem jutott kipucolni őket a kertből. A kiegyensúlyozott ökoszisztéma azonban mindenben segít: csalogasd a kertedbe a varangyokat, a gyíkokat vagy a futrinkákat!
Az ászkarákok hasznos lebontók, és csak ritkán válnak károssá, ez csak akkor elképzelhető, ha túlzottan elszaporodnak, és a környezet túl nedves. A biodiverz kertben azonban fontos szerepük van, és segítenek az egészséges talaj fenntartásában.
Elszaporodásuk oka a környezeti egyensúly felborulása: ha nincs számukra elegendő szerves anyag, akkor rákaphatnak a fiatal növények részeire. Ezt a jelenséget inkább mint tünetet érdemes értelmezni: kevés a ragadozó, túl nedves a környezet vagy a szerves anyag. A lebontásban azonban elengedhetetlenek, és hasznos segítői a kertednek. Nem kell tőlük tartani, mert csodálatos, alkalmazkodó lények, amelyek elősegítik a kerted egyensúlyát.
Forrás: Peregovits László – A szárazföldi ászkarákok (Isopoda: Oniscidea) Magyarországon
Kiemelt kép: canva