Életünk egyik legfontosabb lételeme a víz, szilárd táplálék nélkül heteket is kibírhatunk, de szervezetünk víz nélkül csak pár napig képes a túlélésre. Bolygónk kétharmadát víz borítja, ennek rendkívüli nagy vízmennyiségnek azonban csak egy elenyésző mennyisége fogyasztható az emberek számára.
A Föld vízkészlete nagyjából 1,4 milliárd köbméter, ebből az édesvíz mindössze 3%-ot tesz ki, és ennek jelentős része, kb 80%-a sarki jégtakaróban található, így a valóban rendelkezésre álló édesvíz mennyisége a Föld vízkészletének csupán 0,5%-a. És még ez az édesvíz sem teljes mennyiségben iható, hiszen a világ számos pontján a különböző szennyezések miatt emberi fogyasztásra nem alkalmas minőségben található meg.
Ezzel is indokolható, hogy világszerte közel egymilliárd ember nem jut hozzá még alapszintű ivóvíz-szolgáltatáshoz sem, és még többen vannak azok, akik számára semmilyen szennyvízkezelési megoldás nem érhető el. Az ENSZ glasgow-i klímacsúcsán a napokban elhangzott adat szerint 3,6 milliárd ember nem fér hozzá megfelelő ivóvízforrásokhoz évente legalább egy hónapon át, és 2050-re számuk várhatóan meghaladja az 5 milliárdot.
A szennyezett víz fogyasztása miatt évente több ember hal meg, mint a háborúkban vagy az erőszak más formájában, és ezeknek az elhunyt embereknek 43%-a öt év alatti gyerek. Naponta 700 gyerek hal meg olyan betegségekben, amelyeket a tiszta ivóvíz hiánya okoz.
Az ivóvíz minősége mellett az ivásra alkalmas víz megközelíthetősége és mennyisége is hatalmas problémát okoz Földünkön, több mint 80 országban kritikus a vízhiány és nehézkes víz elérhetősége. Utóbbi miatt a világon ma is sokan akár 25 kilométert gyalogolnak a tiszta ivóvízért, általában nők és gyerekek, akik akár az iskolából hiányoznak, hogy vizet vihessenek haza. Csak Afrikában a nők évente több mint 40 milliárd órát töltenek azzal, hogy vízért gyalogolnak.
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarország a Föld, sőt még Európa országainak többségéhez képest is kivételezett helyzetben van, hiszen az ország egyedülálló ivóvízkészlettel rendelkezik. Jelenleg hazánkban minden településen van vezetékes ivóvíz, köszönhetően annak a több mint 100 000 ezer kilométert is meghaladó vízhálózatnak, amely a lakosság számára biztosítja a vezetékes vízellátást. A közműves ivóvízhálózatra kötött lakások aránya Bács-Kiskun megyében a legalacsonyabb, közel 90%-os, Budapesten és 9 megyében majdnem 100%-os az ellátottság.
A vízvezeték-hálózatból folyó ivóvíz hazánkban jó minőségű, és a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer. A magyar hazai vezetékes ivóvizek fele ásványvíz minőségű, ami azt jelenti, hogy a csapból – például Debrecenben vagy Győrben – olyan víz folyik, melyben az értékes ásványi anyagok mennyisége meghaladja az 500 mg/liter mennyiséget.
Az egyedüli problémát a sok esetben elöregedett vízvezetékhálózat jelenti. A mai magyar vízvezetékhálózat nem csak nagyobb kapacitásra van tervezve, hanem felújításra is szorul, emiatt a csapvíz veszít élvezeti értékéből. Az elöregedett vezetékekből kioldódó anyagok, a kialakuló ún. pangóvíz, valamint az ezeket semlegesítő fertőtlenítő klór megváltoztatják a csapból kifolyó víz ízét, színét esetleg szagát.
Magyarország ezzel együtt is rendkívül szerencsés helyzetben van vízvezetékhálózat mennyisége és az ivóvíz minősége és elérhetősége szempontjából, amit sokszor sajnos nem értékelünk eléggé.