Egyre több kertben jelenik meg a bambusz látványos növénytömeget alkotva. Azonban éppen ez a tulajdonsága teszi nehezen kezelhetővé. Sokoldalú, számos fajt számláló családja több mint érdekes.
Nem csak a pandák eledele, rendkívül gyorsan növekszik, és gazdaságilag is fontos növény. A bambuszok (Bambuseae) a perjefélék családjába tartozó évelő, örökzöld növények. Azt azonban tudni kell, hogy igen sokféle bambuszt ismerünk. Vannak köztük óriásira növők, amelyek akár 46 méter magasak is lehetnek, de vannak köztük igen apró fajok is, amelyek mindössze 10–20 milliméteresre nőnek.
A leggyorsabban növő fás szárú növényünk
A családba tartoznak a világ leggyorsabban fejlődő növényei is: egyes bambuszfajok 91 centimétert is nőhetnek 24 óra alatt. Ez a tulajdonságuk igen csábítóvá teszi őket erdősítéshez, szénmegkötéshez vagy a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez.
Gazdasági szempontból igen jelentős növény, különösen Ázsiában, ahol élelmiszerként és építőanyagként is fontos szerepet tölt be. Ráadásul hasonló a fához, bár a szára üreges. Igen értékes anyag, számos területen felhasználható.
Mi készül bambuszból, és hogyan lehet segítségünkre a fenntarthatóságban?
A bambuszt már az ókori Kínában is számos területen használták, ez ma is így van. Először fegyvereket, hangszereket és íróeszközöket készítettek belőle, ma azonban már ennél jóval sokrétűbb a felhasználása.
Olyannyira, hogy több területen, így az éghajlatváltozás elleni harcban is segítségünkre lehet. Nézzük, hogyan használhatjuk ki különleges adottságait!
Mi fán terem a fenntartható bútor? Körüljártuk, miből készülnek bútoraink, és mi lehet fenntartható választás.
Építőanyagként funkcionál
A bambusz ideális építőanyag, hiszen erős, rugalmas és tartós. Gyakran használják állványzatokhoz és betonépítéseknél erősítőanyagként is. Különféle építményeket húznak fel belőle, de akár otthonok eleme is lehet: ez különösen Ázsiára jellemző.
A bambusz ellenáll a kártevőknek és a zord időjárási viszonyoknak, így tartós és megbízható építőanyag, nem véletlenül kedvelik annyira.
Bútorkészítés
A bútorgyártásban is igen népszerű, mivel könnyű, tartós és esztétikus. A bambuszbútorokat gyakran használják trópusi és tengerparti területeken, valamint olyan otthonokban, amelyeket környezetbarát bútorokkal és természetes stílusban rendeznek be. A bambuszszékek, -asztalok és -polcok általában kültéren, például teraszokon és kertekben mutatnak a legjobban.
Padlóburkolatként is megállja a helyét
A bambuszpadló fenntartható és környezetbarát alternatívája a hagyományos keményfa padlóknak. Mivel gyorsan nő és folyamatosan betakarítható, megújuló erőforrás. Erős és tartós anyag, ellenáll a víznek és a nedvességnek, ezért jó alternatíva az otthonokban a burkolatok kiváltására. A bambuszpadlók sokfélék, így bármilyen stílusú otthonba beilleszthetők.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Heti hírlevelünk, ami segít naprakésznek maradni a fenntarthatóság legfontosabb témáiban. Ne maradj le, iratkozz fel és olvasd el cikkeinket!
Az e-mail címem kitöltésével hozzájárulok személyes adataim feldolgozásához.
A textiliparban is jó alternatíva
A kényelmes ruháktól a hangulatos lakberendezési tárgyakig több területen is felhasználható a textiliparban. A bambuszszövet egyedülálló tulajdonságai, például nedvességelvezető képessége és szagtalansága kiemeli a hagyományos anyagok közül.
Nedvességelvezető tulajdonsága különösen lenyűgöző. Teljesítménye felülmúlja az egyéb anyagokét, például a poliészterét, így például az sportruházatgyártásban szinte verhetetlen.
Ezenkívül puha és tartós, így a háztartásban használt textíliák csodálatos alkotóeleme is. Nem kopik gyorsan, cserében hamar megszárad, és mindemellett még esztétikus is.
A klímavédelemben is hatékony?
Környezeti hatásai is kiemelkedőek, hiszen segít elnyelni a káros gázokat, de sok más területen is hadrafogható:
Klímaváltozás elleni küzdelem: A bambuszerdők az éghajlatváltozás elleni küzdelem hatékony eszközei. Robusztus szénelnyelőként szolgálnak, hatékonyan vonják ki a szén-dioxidot a légkörből, és tárolják is. Ez a folyamat nemcsak az éghajlat stabilizálását segíti elő, hanem támogatja az ökoszisztéma általános ellenálló képességét is.
Talajjavítás: A bambusz jelentősen hozzájárul a talajjavításhoz. Megakadályozza az eróziót, javítja a talaj szerkezetét, és pótolja a tápanyagokat. Ez a fenntartható mezőgazdaság és a földgazdálkodás kulcsfontosságú szereplőjévé teszi ezt az erős növényt.
Szénmegkötő erőművek: Olyan helyeken, mint Kína, ahol óriási mértékű a kibocsátás, a bambusz hatalmas mennyiségű szenet tárolhat el, ami létfontosságú a globális szénciklushoz és az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez.
Bioüzemanyag-potenciál: A bambuszból származó lignocellulóz biomassza magas hozama ígéretes bioüzemanyag-forrás. Fenntarthatóbb energiamegoldásokat kínál, mivel megújuló és kevésbé káros a környezetre.
Milyen problémákat okozhat a bambusz?
A fentiek értelmében gondolhatnánk, hogy igazi csodanövénnyel van dolgunk, de van az éremnek egy másik oldala is. A bambusz ugyanis meglehetősen invazív növény, ha nem tartjuk kordában. Itthon nem őshonos növény, valódi „ellensége” nincs, emellett borzasztó gyorsan szaporodik. Nem állítja meg a beton, rizómáival gyorsan áthatol mindenen. A legfőbb problémák:
A bambuszrügyek bárhol felbukkanhatnak a kertben: a szomszédnál éppúgy, mint a terasz padlóján. A legtöb talajtakaró szövet nem akadályozza meg a bambusz terjedését.
Az invazívabb fajták rizómák révén terjednek, ezek segítenek a növényeknek megtelepedni új területeken, és elnyomni minden mást, beleértve a már beültetett növényeket.
A csomósodó és a futó bambuszok között nagy a különbség, de még a csomósodók is kontrollálhatatlanul nőhetnek. A jó hír, hogy nem hajlamosak annyira szétterülni, mint a futó bambuszok.
Az eredeti élőhelyükön őshonos fajok nálunk invazívak lehetnek. De hogyan kerülhetnek ide, és mi a fő probléma velük?
Tehát óvatosan és odafigyelve kell elültetni a növényt. Érdemes tájékozódni arról, hogyan lehet gátat szabni a terjedésének. De erről kicsit később.
A bambusz mint étel
A bambuszrügy igen kedvelt alapanyag az ázsiai konyhában: ropogós, enyhe földes íze számos ételt feldob. Persze, nem minden növény alkalmas gasztroutazásra: a főzéshez használt bambusznövény konyhai felhasználásra alkalmas részei a csírák, hajtások.
Annak ellenére, hogy a bambusznak körülbelül 1500 különálló faja van, csak néhányat használnak emberi fogyasztásra, például az alábbiakat:
Phyllostachys edulis,
Phyllostachys bambusoides,
Dendrocalamus latiflorus,
Bambusa vulgaris,
Bambusa oldhamii,
Bambusa odashimae.
Szerencsére, ha főzni akarsz vele, mindezt nem kell megjegyezned, hiszen a boltokban is beszerezhető befőtt vagy konzerv formájában.
Miért fogyasszuk?
Élvezeti értéke mellett számos más előnye van.
Tápérték: habár alacsony kalóriatartalmú, tápanyagokban nem szenved hiányt. Rostokban, fehérjékben, kalciumban, vasban és káliumban is gazdag élelmiszer.
Egészségügyi előnyöket is tartogat: rostjai segítik az emésztést, emellett különböző fitokémiai anyagokat is tartalmaz, amelyek jót tesznek az immunrendszernek.
Sokoldalú alapanyag: frissen, párolva, pirítva is elkészíthető, salátákban, tésztákban, levesekben és wokételekben is remek.
Környezetbarát: termesztése és feldolgozása is egyszerű, kevés vízre van szüksége, vegyszerre pedig egyáltalán nincs, mégis növekszik. Emiatt az élelmiszerproblémák egyik megoldása is lehet a jövőben.
Gazdasági jelentőségű: egyes országokban fontos bevételi forrás a bambusztermesztés, ráadásul kulturális jelentősége is van.
Szerencsebambusz, a kakukktojás
A közkedvelt dekornövényként is használt szerencsebambusz eltér a fent említett társaitól. Leginkább azért, mert nem bambusz.
Botanikai neve alapján Dracaena sanderiana, előkelő nevét egy híres kertészről, Henry Frederick Conrad Sanderről kapta. Inkább a liliomhoz hasonlít, mint a bambuszhoz, mivel vízben él.
A szerencsebambuszt gyakran Ribbon Plantnek is nevezik, mert hosszú, vékony a lombozata, de találkozhatsz vele az irgalmasság istennőjének növényeként, belga örökzöldként, kínai vízibambuszként vagy göndör bambuszként is. Bővelkedünk tehát elnevezésekben, amelyekkel a szerencsebambuszt illetik.
Nézzük, mik a legfőbb különbségek a két növény között!
Látványra a szerencsebambusz szára jóval húsosabb az igazi bambuszéhoz képest.
A valódi bambusz a világ egyik leggyorsabban növő növénye, míg a szerencseverzió úgy nő, mint egy átlagos szobanövény.
A szerencsebambusz legfeljebb 0,5–1 méter magas lehet, míg a klasszikus bambuszok akár 20 méternél is magasabbra nőhetnek.
Talán a leginkább szembeötlő különbség az, hogy míg a bambuszfajoknak talajra van szükségük a növekedéshez, addig a szerencsebambusz egyedül vízben fejlődik.
Miért olyan népszerű?
A feng shui szerint a szerencsebambusz pozitív energiát hoz a megajándékozott házába. Egyesek szerint a bambusz megváltoztatja az energiaáramlást a szobában, ha helyesen helyezik el. A bambuszt és a szerencsebambuszt is gyakran használják a feng shui újratervezésekor, hogy pozitív energiaáramlást hozzanak az átrendezett otthonba.
Bambuszt ültetnél? Ezek a tippjeink:
Nem lenne meglepő, ha a fentiek értelmében kedved szottyanna bambuszt ültetni. Ehhez azonban alaposan meg kell ágyazni: az utánajárást, a megfelelő hely kiválasztását és a terjedés mérséklését is beleértve.
Válaszd ki a megfelelő alanyt!
A bambuszok lehetnek csomósodó vagy futó fajták. Az alábbiakat mérlegeld, ha csomósodót választasz!
Növekedési szokás: A csomósodó bambusz felfelé növekszik, és lassan kifelé tágul, szoros fürtöket képez. Ez a típus nem invazív, ezért előnyös választás olyan lakókertekhez, ahol fontos a növény mérséklése.
Alkalmasság: Ideális kisebb területeken vagy ott, ahol ellenőrzés szükséges. Gyakran használják belátásgátlóként vagy díszítésre.
Népszerű fajták: a Bambusa, a Fargesia és a Thamnocalamus gyakran használt csomósodó fajták.
Az alábbiakat pedig akkor érdemes megfontolni, ha futóbambuszt ültetnél.
Növekedési szokás: A futóbambusz gyorsan terjed föld alatti rizómáival. Nagy területeket fed le, így alkalmas sűrű erdők vagy ligetek kialakítására.
Ellenőrzési intézkedések: Ha ezt választod, javasolt rizómagát vagy más néven gyökércsapda telepítését megfontolni, így megfékezhető a növény terjedése.
Népszerű fajták: a Phyllostachys és a Sasa gyakran választott futóbambuszok.
Nem mindegy, hova ülteted!
A bambusz ellenálló növény, de érdemes néhány szempontot figyelembe venni, mielőtt nekiállsz az ültetésnek.
Hőmérséklet: Egyes bambuszfajok hidegtűrőbbek (például a Phyllostachys nuda), hűvösebb éghajlatra alkalmasak, míg mások (például a Dendrocalamus) a meleg, trópusi környezetet kedvelik. Eszerint válaszd ki az elültetni kívánt fajt!
Napfényigény: A legtöbb bambusz jobban szereti a teljes napot, de elviseli a részleges árnyékot is. A napfény mennyisége befolyásolhatja a növény növekedési ütemét és egészségét.
Talajtípus: A bambusz legjobban jó vízelvezetésű, termékeny talajban nő. Különféle talajtípusokban is fejlődhet természetesen, de a vizet nem elég jól elvezető vagy a túl vizes talaj gyökérrothadáshoz vezethet.
A talaj pH-ja: A bambusz nem túlzottan érzékeny a talaj pH-értékére, általában az enyhén savas vagy semleges talajt részesíti előnyben. A talaj szerkezetét és termékenységét érdemes komposzttal javítani.
A bambusz tehát sokoldalú és meglehetősen fenntartható növény. A jövőre nézve igen szép lehetőségek állnak előtte mind az élelmezésben, mind pedig a fenntarthatóbb élettér kialakításában. Azonban ültetés és felhasználás előtt tájékozódj alaposan, mivel a bambusz könnyen a nyakadra nőhet, ha nem tudatosan vágsz bele a telepítésbe!
A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.
Kiemelt kép: canva
Granát-Galló Tímea
A szerző a Greendex munkatársa, elsősorban a természet, a permakultúrás kertészkedés és a természeti értékek megőrzése foglalkoztatja. Kismamaként a természetes és egészséges táplálkozás elsődleges számára.