Fűzfaágakon ülő bolyhos kis pamacsok, amelyek megjelenése egyértelműen jelzi a tavasz és a húsvét érkezését. Cikkünkből kiderül, hogy mi is pontosan a barkafa, hogyan kell ültetni és gondozni, miért épp ez a növény az ünnep szimbóluma, és milyen dekorációk készülhetnek belőle.

Barkának nevezzük némely fának és cserjének az apró, kocsánytalan virágokból álló, lelógó fürtös virágzatát, amely elnyílás után rendszerint mindenestül lehull. Barkája van a például a fűznek, a diónak vagy a mogyorónak is.

Mi is az a barkafa?

A köznyelvben a barka szó a fűzfafélék apró gömbölyű pamacsokból álló füzérvirágzatát jelöli. A barkát kora tavasszal, az igazi virágzás előtt kell begyűjteni, amikor a rügypikkely már lehullott róla, vagy legalább megpattant rajta.

A barka elnevezés valószínűleg a „kis bárány”, azaz a barika szóból ered, mivel a puha kis gömbök látványra és tapintásra is igen hasonlítanak a bárányok gyapjas szőrére. Az említett hasonlóság miatt a németek, a franciák és az angolok cicaként említik, de még hazánk egyes területein is „cicamicának” hívják a barkát.

Bár minden fűzfafélének van barkája, mégis leginkább csak bizonyos fajok barkáit gyűjtik, ezeknek is csak a porzós ágait. A világon összesen körülbelül 600 fűzfaj létezik, amelyekből 23 hazánkban is őshonos. Méretüket tekintve lehetnek cserjék vagy fák, legtöbbjük a vízhez közeli élőhelyeket kedveli. A különböző fajok változatos méretű és színű barkákat növesztenek.

Tudtad?
A fűzfa kétlaki növény, tehát az egyik fán csak porzós, a másikon csak termős barka található. A különböző nemű fák vesszői és barkái is sokszor eltérő színűek.

Néhány kedvelt fűzfaféle

A barka gyűjtéséhez a legnépszerűbb, a barkafaként is emlegetett őshonos, 3–10 méter magas kecskefűz (Salix caprea) vagy más néven leányfűz, illetve pálmafűz. Nem véletlenül kedvelik ennyire a növényt, ugyanis gömbölyű, fehéreszöld vagy -sárgás barkái erősen tapadnak és nem hullanak le, valamint a begyűjtött barkás vesszők hűvös helyen megszárítva egy évig is eltarthatók.

A második legkedveltebb fűzfa a 2–5 méter magasra növő, félgömb alakú, szintén őshonos rekettyefűz vagy más néven hamvas fűz (Salix cinerea), amelynek barkái 4–6 centiméter hosszúak.

A virágkötészetekben a legkeresettebb a kecskefűzből nemesített, Silverglow néven forgalmazott fajta, melynek sötét, szinte fekete és fényes vesszőjén igen mutatós az ezüstösfehér barka.

Ültetése és gondozása

Nemcsak a barkája miatt érdemes fűzfát ültetnünk, hanem mert mutatós, könnyen nevelhető, különösebb gondozást nem igényel, és egyedi tulajdonságainak köszönhetően kertünk igazi dísze lehet. Választhatunk törpe vagy egészen nagyméretű fajtát is, ágai lehetnek csüngők vagy éppen csavartak is, lombozata pedig többféle színben pompázhat.

A fűzfa ültetése

A fűzfák szeretik a nedves, de jó vízelvezetésű talajt és a napsütést, ültetéskor érdemes ezeket figyelembe venni. Célszerű őket a csatornáktól, vízelvezetőktől távolabb elhelyezni. Ügyeljünk arra is, hogy a gyökérzetet semmi ne gátolja a fejlődésben, ezért kerüljük a járdák, a kocsifelhajtók és a csatornák közelségét is!  

Konténeres kiszerelésben az év bármely szakában – a nagy fagyokon és a kánikulán kívül – ültethető, illetve sok faj vesszőként is beszerezhető, valamint dugványozással is szaporítható.

Kapcsolódó bejegyzések

Húsvét környezettudatosan

Eltelt a nagyhét, eljött a húsvét. Alábbi cikkünkben ötleteket és praktikákat ismertetünk, amelyek segítségével ezt az ünnepet is fenntarthatóbbá varázsolhatjuk anélkül, hogy ez különösebb nehézséget jelentene. Így a tavasz megérkeztével úgy érezhetjük a felfrissülést és az újjászületést, hogy mi magunk is tettünk valamit az érdekében.

A fűzfa gondozása

A növekedés első évében a növényt rendszeresen öntözni kell, főleg a nyár meleg időszakaiban, és a körülötte megjelenő gazt is távolítsuk el ebben a korban! Ha trágyázni szeretnénk, ezt ne közvetlenül a fa tövében tegyük, hanem a trágyát keverjük el földdel, és így használjuk, különben könnyen kiéghet a növényünk. Jól viseli a metszést és a ritkítást is, így kedvünkre alakíthatjuk lombkoronájának formáját.

Íme, néhány mutatós fűzfa! 

Csüngő barkafűz (Salix caprea ‘Pendula’): Alacsonyabb termete (1,8–2 méter) miatt kis helyen is elfér, akár utcafrontra is ültethető. Lecsüngő lombozata igen dekoratív, tavasszal pedig nagyjából 4 hétig ontja hatalmas ezüstösszürke barkáit.

Tarka levelű japán fűz (Salix integra): Fává nőve akár 6 méter magas is lehet, ám rendszeres metszéssel kívánt formára alakítható. Lombja és vesszői színesek, ezért igen különleges a megjelenése.

Babiloni szomorúfűz (Salix babylonica): Nagyméretű, csüngő ágú fa, amely kerti tavak mellett mutat igazán jól. Akár 11 méter magasra is megnőhet, lombkoronájának szélessége pedig 9 méter is lehet. Gyors növekedésű, lombozata már kora tavasszal zöld, késő ősszel pedig sokáig sárgás köntösben tündököl.

Csavart fűz (Salix babylonica var. pekinensis ‘Tortuosa’): 6–8 méter magasra növő lombhullató fa, amely különleges kinézetét csavart ágrendszerének köszönheti. Barkája azonban eléggé jelentéktelen, sárga színű.

Sokan talán nem is tudják, hogy a kosárfonáshoz jó minőségű fűzfavesszőt használnak. Az alapanyag általában a termesztett amerikai fűz (Salix americana), amelyet kifejezetten erre a célra nemesítettek a 18. században.

Miért lett a barkából húsvéti szimbólum?

A barka a húsvét egyik fő szimbóluma, elengedhetetlen kelléke. Virágvasárnap, azaz a húsvét előtti vasárnap tartják a barkaszentelést, ekkor megemlékezünk arról a jeles eseményről, amikor Jézus dicsőségesen bevonult Jeruzsálembe.

A béke üzenetét közvetítő Megváltó nem lovon, hanem a keleti hit szerint békés állatnak számító szamár hátán érkezett a városba, az őt ünneplő tömeg pedig szintén békét szimbolizáló pálmaágakat lengetett, illetve szórt Krisztus elé.

Pálmavasárnap

A katolikus egyház a virágvasárnapot Dominica palmarumnak, azaz pálmavasárnapnak nevezi. A diadalmas bevonulásra emlékezve a 6. századtól kezdve ezen a napon körmeneteket tartottak, ahol a pálma védelmet nyújtott az időjárás viszontagságaitól, valamint a különböző rontásoktól. A pálmaszentelés gyakorlatával 7. századból származó bobbiói misekönyvben találkozhatunk először.

Barka és virágvasárnap

A barka pedig úgy kapcsolódik a hagyományhoz, hogy azokban az országokban, ahol nem honos a pálmafa, a tavasz egyik legkorábban nyíló növényével, a barkával helyettesítik azt. Emiatt kapta a virágvasárnap elnevezését is. A barkát hagyományosan szombaton gyűjtik be, majd a másnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik. Ezt követően a szertartás körmenettel folytatódik, a szentmisén pedig Máté evangéliumából felolvassák Jézus szenvedéstörténetét, a passiót.

A megszentelt barkát következő év hamvazószerdáig kell megtartani, akkor pedig az új böjti időszakra készülve a megtisztulás jelképeként el kell égetni.

A szentelt barkához fűződő hiedelmek

A virágvasárnap megszentelt barkát a népszokás szerint számos baj és rontás ellen felhasználták. Úgy tartották, hogy megvédi a házat a jégesőtől, a villámcsapástól és a tűzvésztől, segíti az állatok termékenységét és egészségét, jó termést biztosít a földön, elűzi a rontást és a betegségeket mind az embereknél, mind a jószágnál, valamint torokfájásra is kiváló gyógyír lehet, ha lenyelünk egy-egy szem barkát.

Sokiág és különböző területeken éltek azok a hiedelmek is, miszerint a barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor sok légy és bolha lesz a nyáron bent, illetve a tyúkok sem fognak kotlani, és a csibék sem kelnek ki a tojásokból.

Húsvéti dekorációk barkából

A barka a húsvéti dekoráció remek alapanyaga lehet, és csak a képzeletünk szabhat határt a felhasználásával született alkotásainknak. Időnktől, kézügyességünktől és a felhasználási céltól függően készíthetünk belőle egészen egyszerű, vagy akár bonyolultabb, összetettebb díszeket is.

A legegyszerűbbek

Ha nincs időnk babrálni, de mégis szeretnék feldobni valamivel az ünnepi asztalt, egész egyszerűen csak fektessünk pár vesszőt a tényérok mellé, vagy helyezzünk el a rajta egy barkákkal teli vázát.

A barkás vesszőkre köthetünk színes tojásokat, masnikat, vagy egyszerűen beszúrhatjuk őket a cserepes virágok mellé. Igen látványos dekorációt kreálhatunk gyorsan és könnyedén úgy is, ha egy gömb alakú akváriumba körbe belefektetünk pár barkás vesszőt.

Egy kis kreativitással

Haladók készíthetnek barkából ajtókopogtatót vagy koszorút, amelyek önmagukban vagy tetszőleges húsvéti elemekkel kombinálva is nagyszerűen mutatnak majd a lakásban.

Akik szeretnek kicsit pepecselni, bátran hozzáláthatnak egy teljesen barkával fedett koszorú elkészítéséhez is. Egy ragasztópisztoly kell hozzá, egy natúr koszorú, sok-sok barkapamacs és egy jó adag türelem. Ha elkészült a remekmű, kedvünkre díszíthetjük még masnikkal, virágokkal és amivel csak szeretnénk.

Így lesz tartós dekoráció a barka

A levágott vesszőket nem szabad vízbe tenni, ugyanis elveszítik barkáikat és kivirágoznak, valamint leveleket is hozhatnak. Száraz helyen tartva őket azonban a vesszők szépen kiszáradnak, a barkák nem nyílnak ki, és sokáig a lakásunk díszei lehetnek. Ha túl hosszúak a vesszőn a barkák, érdemes fejjel lefelé szárítani az ágakat, ugyanis így nem fognak lekonyulni a szépséges pamacsok.

Ennyibe kerül a barka

Ha nem tudunk a kertünkből vagy a természetből barkát vágni, könnyen beszerezhetünk pár ágat a kertészetekből, a dekorációs boltokból vagy akár a nagyobb barkácsáruházakból is. A barka ára mérettől és a vásárolni kívánt vesszők számától függően változó, egy 50–60 centiméteres ág ára körülbelül 300 forintól kezdődik.

A fűzfafélék sokasága kitűnő példa arra, hogy a fajon belüli genetikai változatosság is a biodiverzitás megnyilvánulása. A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is a kiemelt témák közé tartozott a biodiverzitás védelme, amit a Your Planet kiállítás mutatott be. 

Kiemelt kép: Canva