Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a kiskunsági Solt–Dunavecse térségben több szántóföldön is a a természetes helyi vegetációt mintázó vadvirágos réteket alakítottak ki kísérleti célból. A szigetek révén a kutatók ellensúlyozni próbálják az intenzív mezőgazdaság jelentős biodiverzitást csökkentő hatását, és adatokkal szeretnék bebizonyítani, hogy az élővilág sokféleségének helyreállítása a szántóföldeken egyszerre támogatja az agráriumot és az élővilágot.
Az nagyipari mezőgazdaság az egyre hatékonyabb élelmiszer-termelés érdekében intenzíven kezeli a szántókat és más mezőgazdasági területeket. Ennek nyomán a kihajtani engedett növényfajok számát végletesen korlátozzák, elsősorban a környezetre egyébként ártalmas kemikáliák használatával.
A Kiskunságot uraló jelenlegi táj a szántó, amely egyfajta biodiverzitás-sivatag.
– jegyzi meg Báldi András, az Ökológiai és Botanikai Intézetben (ÖBI) működő Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője.
Az utóbbi időben ugyanakkor a mezőgazdasági és természetvédelmi stratégiák szerves részévé vált a biológiai sokféleség megőrzése és helyreállítása ezeken az élőhelyeken, amelynek egy lehetséges módja, ha olyan érintetlen területeket hozunk létre, ahol az élővilág szabadon virágozhat.
Kapcsolódó bejegyzések
Pár évtized alatt elfogyhat a termőföld az egész bolygón – filmajánló
A Kiss the Ground című dokumentumfilm nem állít kevesebbet, minthogy a klímaváltozás visszafordítható, ha a mezőgazdaság jobban fókuszálna a talajban élő organizmusok jóllétére.
Engednünk kell, hogy a természet is megtalálja a maga helyét a mezőgazdasági tájban, hiszen a természetközeli élőhelyek számos funkciója hasznos az agrárium számára is. Ilyen szolgáltatás például a beporzás.
–mondja a kutató
A kísérleti jelleggel létrehozásra kerülő szigetek meglehetősen nagyok. A fél hektáros foltokon 32 növényfaj magjait tartalmazó keveréket ültettek el, melyben megtalálhatók a Duna–Tisza közén természetesen is előforduló vadvirágok magjai is. Többek között zsályát, szegfűt és búzavirágot is ültettek.
A kutatók feltételezése szerint az ültetett fajok mellé sok más növény is be fog települni, a parcellák pedig tele lesznek méhekkel, lepkékkel és más rovarfajokkal. Az élővilág fejlődésének vizsgálata mellet azt is figyelemmel fogják majd kísérni, hogy a virágos parcellák milyen módon hatnak a környező szántóföldekre, megjelennek-e pozitív hatásai a termésátlagokban.
Könnyen lehet, hogy a jobb beporzás miatt növekedni fog például a repce hozama vagy minősége, vagy a több ragadozó rovar miatt kevesebb lesz a kártevő. Az egyértelmű, hogy a jövőben hatékonyabbá kell tenni az agráriumnak az ökológiai rendszerekkel való együttműködését; egyszerűen hagyjuk, hogy a természetes folyamatok dolgozzanak helyettünk.
– tette hozzá Báldi.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
(ELKH)