Érzelmi hullámvasút, amelyre senki sem önszántából ül fel, és az utazás sem túl vidám. Pszichiátriai kórkép, amellyel kapcsolatban sok a fogalomzavar, és amelyről – mint általában a mentális betegségekről – keveset beszélünk. Cikkünkben a bipoláris depresszió tüneteiről, típusairól, okairól, diagnózisáról és kezelési módszereiről írunk.

Természetes, hogy életünk során boldog és kevésbé boldog vagy éppen szomorú időszakok váltják egymást, amelyek hosszabb vagy rövidebb ideig tartanak. Ezeket általában külső történések okozzák. Boldogok vagyunk például egy új szerelemben, álmaink otthonába költözésünkkor, gyermekeink születésekor vagy egy új, jól fizető állás megszerzésekor, és összezuhanunk, ha meghal egy szerettünk, elhagy a szerelmünk, vagy elveszítjük a munkánkat.

A bipoláris zavarban szenvedőknél azonban nem ilyen egyszerű a képlet, ugyanis ha akarnak, ha nem, felülnek arra a bizonyos hullámvasútra, ami robog velük fel a legnagyobb magasságokba, és le akár a legpusztítóbb mélységekbe.

Kapcsolódó bejegyzések

Digitális függőségünk kihat a mentális egészségünkre – Podcast

Tagadhatatlanná vált: legtöbbünk az okostelefonja rabja lett. Vajon van kiút? Merre induljunk, ha szeretnénk visszakapni normális életünket?

A bipoláris zavar jelentése kétpólusú hangulati betegség, egy olyan mentális rendellenesség, amelyben váltakoznak a lehangolt vagy depressziós és az abnormálisan emelkedett időszakok. Ezek a szakaszok pedig pár napig is, de akár hetekig is eltarthatnak. Amennyiben az emelkedett időszak nagyon súlyos, vagy pszichózis is kíséri, mániának nevezzük, innen ered a betegség régebben használt „mániás depresszió” elnevezése is.

A két végpont között előfordulhatnak úgymond átlagos, tünetmentes időszakok is, ám a beteg ilyenkor sem nevezhető gyógyultnak. Illetve az sem ritka, hogy az illető életében sokáig csak depressziós időszakok fordulnak elő, mire egyszer csak megjelenik egy felhangolt szakasz.

A depresszió megnevezést gyakran tévesen használjuk azokban az esetekben is, amikor valaki csak rossz kedvű, kedvetlen vagy lehangolt, azonban amíg utóbbi egy negatív hangulat, előbbi egy pszichiátriai kórkép. A kettő között a legfontosabb különbség az, hogy amíg a rossz kedv általában valaminek a hatására következik be, a depressziónak nincs, vagy csak igen enyhe oka van, valamint a tünetek hosszabb ideig, minimum két hétig vagy tovább tartanak.

Tünetek és típusok

A bipoláris zavar tünetei közé tartoznak depressziós időszakokban a lehangoltság, a lelassulás, a negatív önértékelés, az örömre való képesség hiánya vagy elvesztése, a bűntudat, az érdeklődés elvesztése, a teendők halogatása, az alvási és az étkezési szokások megváltozása, a jelentős súlyvesztés vagy súlygyarapodás, a szexuális aktivitás csökkenése vagy elmaradása, a koncentrációs és memóriazavarok, a személyi higiénia elhanyagolása, a szorongás és gyakran az öngyilkossági gondolatok is.

A depressziós személy nem szívesen kommunikál, kerüli a szemkontaktust, társas kapcsolatait elhanyagolja, sokszor izolálódik a külvilágtól. A betegséget gyakran testi tünetek is kísérik, például fejfájás, gyomorbántalmak, de akár pszichotikus tünetek – üldözési mánia, hallucinációk – is előfordulhatnak. Mindezektől a beteg szenved, rosszul érzi magát, így a javulás érdekében többnyire együttműködő orvosával a gyógykezelés tekintetében.

A bipoláris zavar felhangolt szakaszára a túlzott – sokszor abnormális mértékű – boldogság, energikusság vagy ingerlékenység jellemző. Ilyenkor a beteg gyakran hoz impulzív és meggondolatlan döntéseket is, nem számolva a következményekkel. Erre az állapotra igen jellemző még a fokozott aktivitás, a megnövekedett – néha már túlzó – önértékelés, a gyors és sok beszéd, a cikázó gondolatok, a csökkent alvásigény, a csökkent étvágy is.

Az enyhén felhangolt állapotban a legtöbb változás pozitívnak hat, hiszen az illető kreatívabb és tevékenyebb lehet, jobban és többet teljesíthet a munkahelyén, vidámabbnak és oldottabbnak tűnhet a társaságban. Azonban ahogy ez egyre inkább erősödik, és eltolódik a mánia irányába, a beteg zaklatottá, indulatossá, agresszívvá, zavarodottá válhat, alvásigénye szinte a nullára csökkenhet, beszéde széteshet, külső megjelenése is egyre furcsábbnak tűnhet, és megjelenhetnek a különböző téveszmék és hallucinációk, amik miatt ön- és közveszélyes is lehet. Ebben az esetben sokkal nehezebb a beteget együttműködésre bírni a gyógyítását illetően, ugyanis sokszor egyáltalán nincs tudatában állapota súlyosságával.

Előfordul, hogy a bipoláris zavarban szenvedőknél a depressziós és a mániás tünetek egyszerre vannak jelen, ezt nevezik kevert fázisnak. Ennek az állapotnak a hosszabb ideig tartó fennállása rendkívül megterhelő a betegek számára, akik a lelki fájdalmaikról sokszor fizikai fájdalmakkal próbálják elterelni a figyelmüket, emiatt önmagukat bántják, vagdossák, égetik.  

A bipoláris zavar típusai

A bipoláris zavarnak három fő típusát különböztetik meg. A bipoláris I. zavarról akkor beszélhetünk, ha a beteg életében legalább egy mániás epizód előfordult már depressziós szakasszal vagy anélkül. A bipoláris II. zavar esetében legalább egy hipomániás epizódnak és legalább egy major depresszív epizód kritériumainak kell teljesülnie, ám mániás szakasz sosem alakul ki. A bipoláris zavar megjelenhet még az úgynevezett ciklotímia formájában is, amely enyhén felhangolt és enyhén lehangolt időszakokból áll.

Hipománia esetében a páciensre mérsékelt felhangoltság jellemző, a tünetek pedig legalább négy napig fennállnak. A hipomán ember mind fizikailag, mind szellemileg aktív és hatékony, kreatív, vidám és energiától duzzadó. Sok esetben valóban pozitív és produktív lehet ez az állapot, a művészek például gyönyörű alkotásokat készíthetnek egy-egy ilyen időszakban. A negatív hatásai között azonban meg kell említeni a túlzott költekezést, a felelőtlen döntéseket, a rossz üzleti befektetéseket, a szexuális meggondolatlanságot.

A bipoláris zavar okai

A bipoláris zavar pontos oka egyelőre nem ismert, azonban a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy kialakulásáért több tényező is felelős lehet. A betegség a népesség 1%-át érinti, férfiaknál és nőknél egyforma arányban fordul elő.

Genetika: egyes kutatások szerint bizonyos génekkel rendelkező egyéneknél nagyobb eséllyel alakul ki bipoláris zavar (nemcsak egyetlen, hanem több gén is érintett benne), valamint azt is megfigyelték, hogy azok az emberek nagyobb eséllyel lesznek betegek, akiknek a testvérei vagy a szülei szintén bipoláris zavarban szenvednek.

Kémiai egyensúly: a bipoláris zavarral összefüggésbe hozható az agy kémiai egyensúlyának eltolódása. Az olyan neurotranszmitterek, mint a noradrenalin, a dopamin és a szerotonin felelősek az agy működésének szabályozásáért. Amennyiben ezen anyagok szintje a normálistól eltérést mutat, az adott személynél bipoláris zavar is jelentkezhet. Bizonyított tény, hogy magas noradrenalinszint esetén mániás epizódok, alacsony noradrenalinszint esetén pedig depressziós időszakok jelentkezhetnek.

Külső tényezők: a bipoláris zavart olyan külső behatások is okozhatják, mint például a stressz, a szakítás, egy szeretett személy halála, fizikai és/vagy szexuális bántalmazás vagy a súlyos mindennapi – pénzügyi, munka- stb. – problémák.  Kiváltó okok lehetnek még a különböző testi betegségek és az alvászavarok is.

Kapcsolódó bejegyzések

Az ideális bioritmus megőrzésének ősi praktikái

A mesterséges fények gyarapodása, a fényszennyezés nem csak az egészségünket károsítja. Mit tehetünk a probléma megoldásáért?

A bipoláris zavarral együtt előforduló más kórképek

Számos bipoláris zavarban szenvedő embernél fordulnak elő más mentális rendellenességek is, mint például különböző szorongásos zavarok, étkezési zavarok vagy figyelemhiányos és/vagy hiperaktivitási zavarok is (ADHD). Utóbbinak egyébként igen sok tünete egybeesik a bipoláris zavar hipomán állapotával, ezért sokszor az is előfordul, hogy tévesen félrediagnosztizálják a betegeket.

A bipoláris zavar és az alkohol

A bipoláris zavarban szenvedő emberek agyában a szerotonin, a noradrenalin és a dopamin gyakran nem úgy funkcionál, ahogyan az egészséges embereknél. Az alkohol vagy a drogok pedig ideiglenesen növelik ezen anyagok mennyiségét az agyban, így kellemes érzéseket okoznak a szerhasználónak, ezáltal csökkentik a bipoláris zavar miatti negatív tüneteket.

A bipoláris zavarban szenvedőknél 21,7–59%-kal nagyobb az esélye annak, hogy életükben legalább egyszer szerhasználati zavart diagnosztizálnak náluk. Úgy tűnik, hogy a különböző szerek közül az alkohollal való visszaélés a leggyakoribb a bipoláris zavarban szenvedők körében. Az alkoholhoz vagy más illegális drogokhoz fordulás rövid távon hasznosnak tűnhet a fájdalmas tünetek enyhítésében, ám súlyos következményekkel járhat a mindennapi életben.

Kapcsolódó bejegyzések

40 év alatt nem lenne szabad alkoholt innunk

Az idősebb felnőtteknek viszont egy kis mennyiség akár még jót is tehet. A hangsúly persze a kis-en van.

Tesztek és diagnózis

Bár a diagnózis felállításához nincs szükség belgyógyászati vizsgálatra, a bipoláris zavar megállapításához célszerű első körben azokat a fizikai orvosi vizsgálatokat elvégezni, amelyek kizárják a tünetek egyéb lehetséges okait (például a pajzsmirigy alul- vagy túlműködését, kábítószerek használatát stb.).  

Ahogy fentebb említettük, ha a beteg életében volt már legalább egy mániás epizód, depressziós epizódokkal vagy anélkül, akkor az állapot bipoláris I. zavarnak minősül. Ha volt már legalább egy hipomániás szakasz (a teljes mánia kialakulása nélkül) és egy súlyosan depressziós epizód, ez bipoláris II. zavarnak minősül. Ciklotímia pedig akkor diagnosztizálható, ha a hipomániás epizódok olyan depressziós időszakokkal járnak együtt, amelyek nem felelnek meg a major depresszió kritériumainak.

A bipoláris zavart egyébként gyakran tévesen unipoláris depressziónak, szorongásos zavarnak, kényszerképzetes vagy rögeszmés zavarnak, esetleg a személyiségzavar valamelyik formájának (például borderline személyiségzavarnak) diagnosztizálhatják.

A tüneteket nem szabad gyermek-, illetve kamaszkorban sem figyelmen kívül hagyni. Bár a bipoláris zavar klasszikus tünetei leggyakrabban fiatal felnőttkorban, 15 és 30 éves kor között jelentkeznek, a betegek 8–10%-a már 14 éves kor előtt valamilyen formában – fiúk és lányok egyformán – érintett benne. Azzal együtt, hogy a kóros állapot határainak a megállapítása szubjektív, a bipoláris zavar előfordulásának gyakorisága gyermek- és serdülőkorban 0,5% és 7,5% közé tehető.

Bipoláriszavar-teszt

Ha felmerül a gyanúnk, hogy bipoláris zavarunk van, vagy valamely hozzátartozónk, barátunk érintett, az interneten magyar és angol nyelvű online tesztek segítségével kaphatunk egyfajta támpontot a betegség esetleges jelenlétéről. Természetesen ezek a kvízek nem diagnosztikai eszközök. A különböző mentális betegségeket, így a bipoláris zavart is csak pszichológus vagy szakorvos diagnosztizálhatja.

A bipoláris zavar kezelése

A bipoláris zavar a tudomány mai álláspontja szerint nem gyógyítható, élethosszig tartó betegség, ám megfelelő kezelés mellett jól kordában tartható.

Gyógyszerek

A gyógyszeres kezelés hatása személyenként változhat, és hosszú időt vehet igénybe, hogy kiderüljön, hogy az adott szer hatásos-e. Sokszor a már beállított gyógyszereken is változtatni, alakítani kell, lekövetve a betegség éppen aktuális fázisait és tüneteit.

A leggyakrabban használt gyógyszerek a hangulatstabilizátorok, a hangulatjavítók (antidepresszánsok), antipszichotikumok (téveszmék és hallucinációk esetén), a szorongásoldók és az altatók. Bár minden eset egyedi, egyes kutatások azt állapították meg, hogy az életkor előrehaladtával egyre kisebb az ingadozás a két végpont között, ezáltal a gyógyszeres kezelésre való igény is csökkenhet.  

Kapcsolódó bejegyzések

Állatkísérletek a gyógyszeriparban: valóban szükségesek?

Mégis miért van szükség az állatkísérletekre? Mi az előnyük, és hogyan lehet kíméletesen, állatkínzás nélkül tesztelni a készítményeket?

Egyéb kezelési módok

A nem gyógyszeres lehetőségek között találjuk a régen „elektrosokk” néven emlegetett elektrokonvulzív terápiát (ECT), mely a mély depressziós és pszichotikus állapotokban nyújthat megoldást. Az ijesztő rémhírek ellenére ez az eljárás ma már altatásban történik, és az altatás általános kockázataitól eltekintve igen biztonságosnak mondható.

Mint minden más mentális rendellenesség esetében, a gyógyszeres kezelésnek igen hatékony kiegészítése lehet a megfelelő pszichoterápia, amibe a beteg családja is bevonható. A terápia segíti a beteget a kórkép megértésében, az állapotváltozás vagy a rosszabbodás felismerésében, a környezetét pedig a hatékonyabb segítségnyújtásban.

A kutatások szerint a bipoláris zavart nagymértékben befolyásolja az úgynevezett cirkadián ritmus, vagyis a test belső órája. Újabb nézetek szerint ennek megfelelő beállítása, a napi rutin betartása és a rendszeres testmozgás nagymértékben csökkenti mind a depressziós, mind a mániás epizódok kialakulását.

Az egészséges szervezet és az egészséges környezet kéz a kézben járnak, mindkettőre oda kell figyelnünk, ha pozitív jövőt szeretnénk akár magunknak, akár a bolygónak. A mentális egészséghez nagyban hozzájárul az egészséges étkezés is, amellyel egyúttal a környezetünkre is odafigyelhetünk. Az idei Planet Expo rendezvényen a fenntartható élelmiszeripar volt az egyik kiemelt téma, mely kérdéskörrel mi is több cikkünkben foglalkoztunk.

Kiemelt kép: Canva