A klímavészhelyzet a civilizációnkat fenyegető legnagyobb veszély, amellyel valaha is szembe kellett néznünk. De van egy jó hír: már minden eszközünk megvan arra, hogy legyőzzük. Néhány kulcsfontosságú ágazat már most is rohamléptekkel halad előre.

Közlekedés

A globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 14-28%-áért felelős közlekedés lassan halad a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével. A technikai megoldások azonban már elérhetőek. Az elektromos autó a legkézenfekvőbb megoldás: a benzin- és dízelüzemű járműveket egy évtizeden belül alig fogják gyártani Európában. Az elektromos járművek értékesítése mindenütt felgyorsult. A kerékpár- és robogóhasználat is növekszik a városokban. A világjárvány pedig megmutatta, hogy lehetséges egy hipermobilitás nélküli világ, és hogy sokan elfogadják azt az életet, amelyben kevesebbet ingáznak. A városi közlekedésről ebben a cikkben olvashatsz további érdekességeket.

Erdőirtás

Az erdőirtás és a földhasználat megváltozása az ember által okozott üvegházhatású gázkibocsátás második legnagyobb forrása. A világ erdeinek pusztulása a járvány idején is könyörtelenül folytatódott, több millió hektárnyi terület tűnt el, elsősorban a brazil Amazonas vidékén, amiről ebbena cikkben olvashatsz részletesebben. De van okunk a reményre. Indonéziában és Malajziában, amelyek egykor az erdőirtás globális gócpontjai voltak, az elmúlt években jelentős csökkenés volt tapasztalható, ami a pálmaolaj ültetvényekre vonatkozó szigorúbb korlátozásoknak köszönhető. Végezetül egyre inkább elismerik az őslakos közösségek szerepét a világ erdeinek és biológiai sokféleségének védelmében. Ezeknek a közösségeknek a megerősítése létfontosságú lesz az erdőirtás megszüntetéséhez.

Villamosenergia

A gáz árának ugrásszerű emelkedése a világgazdaságokat is megtépázta és gyárakat kényszerített bezárásra. Ez azonban egyértelmű gazdasági érveket is felvetett a kormányok számára, hogy megkétszerezzék erőfeszítéseiket a hazai, alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-rendszerek fejlesztése terén. A jó hír az, hogy a megújuló energiaforrások készen állnak arra, hogy nagyobb szerepet kapjanak a villamosenergia-rendszerekben világszerte.

Épületek

Az épített környezet az egyik legnagyobb környezetszennyező faktor, amely a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 40%-áért felelős. Az elmúlt két évtizedben viszont az épületek szén-dioxid-kibocsátása nagymértékben csökkent az energiatakarékos technológiák, a jobb szigetelés és a helyben megújuló energiaforrások révén. Egyre nagyobb teret nyer az a mozgalom is, amely a felújítást helyezi előtérbe a bontással szemben, annak a felismerésnek a hatására, hogy a már megépített épületek a leginkább fenntarthatóak.

Élelmiszerek és mezőgazdaság

A globális állattenyésztési ágazat lábnyoma jelentős, az üvegházhatású gázok teljes éves kibocsátásának mintegy 14%-áért felelős. Ebben a cikkben részletesebben olvashatsz a jelenségről. Ezt azonban a nemzeti kormányok egyre inkább felismerik és elfogadják. Új-Zéland például már jogi kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig 10%-kal csökkenti a mezőgazdaságból származó metánkibocsátást. Miközben a globális hústermelés még mindig növekszik, egyre inkább a halak és a baromfi felé tolódik el a termelés, amelyeknek kisebb a kibocsátási lábnyoma, mint a vörös húsoknak. Az élelmiszeripar emellett számos alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású terméket fejleszt ki növényi alapú fehérjék, például szójából és borsóból készült hús alternatívák felhasználásával.

Gyártási technológiák

A modern gazdaság által igényelt valamennyi termék gyártásának szén-dioxid-mentessé tétele hatalmas és sokrétű feladat, de néhány ágazat már jó úton halad. Sok vállalat esetében a gyárak és termékeik hatékonyságának javulását a még gyerekcipőben járó mesterséges intelligencia-technológiák fogják felgyorsítani. Az egyik legnagyobb ok az optimizmusra az, hogy a gyártók egyre inkább tudatában vannak annak, hogy ha a termékek újrahasznosítása már a kezdetektől fogva könnyebbé válik, az segít csökkenteni az új erőforrások kitermeléséből származó kibocsátást. Továbbra is kérdéses azonban, hogy a gazdag társadalmak képesek-e visszafogni a fogyasztást, ami a kibocsátás-csökkentés legkézenfekvőbb módja.

Forrás (theguardian)