Főzés során sok konyhai hulladék keletkezik, amit általában kidobunk, ráadásul hatalmas azon élelmiszerek mennyisége is, amit fel sem használunk, csak bontatlanul, érintetlenül megromolva hajítunk ki a szemetesbe. Ez Magyarországon évente nem kevesebb, mint 820 ezer tonna mennyiséget jelent.
Pedig tudatos tervezéssel a pazarlás elkerülhető lenne, és a maradék alapanyagokból egyszerű megoldásokkal is ízletes és egészséges ételeket készíthetnénk. A konyhában keletkezett hulladék újrahasznosítása nemcsak környezettudatos megoldás, hanem kreatív konyhaművészet is, amely rengeteg lehetőséget rejt magában.
Kapcsolódó bejegyzések
Te mennyi élelmiszert dobsz a kukába? – Podcast
Itthon évente nagyjából 60 kilogramm élelmiszer végzi a kukában fejenként. Hogy ezt miként lehetne csökkenteni, arról a Nébih szakértőjével beszélgettünk.
Magyarországon a háztartási hulladék 30%-a biohulladék, amelyből 320.000 tonna a szemétlerakókba, 600.000 tonna pedig a csatornarendszerbe kerül. Ez a mennyiség jelentősen csökkenthető lenne, ha jobban elterjednének a konyhai maradékok felhasználására vonatkozó ismeretek.
Az Európai Éghajlati Paktum egyik legfontosabb célja, hogy szemléletformáló tevékenységével hozzájáruljon a magánemberek egyéni, mindennapi cselekvéseinek környezettudatosabbá tételéhez.
A konyhai hulladékok újrahasznosítása nemcsak környezetünket védi, hanem jelentős megtakarítást is eredményez a háztartások számára. Egy kis kreativitással és tudatossággal olyan ételeket készíthetünk, amelyekkel gazdagabbá, egészségesebbé tehetjük mindennapi étkezéseinket, és egyben pénztárcánkat is kímélhetjük
– mondta Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka ökoszisztéma-kutató, az Európai Éghajlati Paktum nagykövete, aki egyben a maradékmentes főzés elkötelezett híve is.
A szakértő néhány, a mindennapokba könnyen beépíthető ötlete a konyhai maradékok felhasználására:
- Leves alaplé: A zöldségek héjából (alapos tisztítás után) kiváló leves alaplevet főzhetünk, amelyet fagyaszthatunk, dunsztolhatunk vagy hűtőbe tehetünk. Ezt a hétvégi gyors levesek, mártások vagy pürék alapjaként használhatjuk fel. A héjas alaplevek különösen ízletesek lehetnek carbonara vagy tejszínes-gombás tésztaszószokhoz.
- Krémes köretek: A répa, a zeller, de akár a cékla héját is megfőzhetjük sós vízben, majd vajjal, fűszerekkel, tejszínnel, tejföllel vagy túróval összeturmixolva krémes köretet készíthetünk belőlük sült húsok vagy grillezett halak mellé.
- Mártások és pesto: A karalábélevél, reteklevél, sárgarépalevél és a vöröshagymalevél is ehető, és különleges ételek készíthetők belőlük, mint például a karalábélevél-mártás vagy a reteklevél-pesto. A karfiol és a brokkoli levele és torzsája is finom, különösen roston sütve.
- Fűszersó: A krumplihéjból készült fűszersóhoz a burgonyahéjat 50-60 Celsius-fokos sütőben három órán keresztül szárítjuk, majd sóval összeturmixoljuk. Ez a fűszersó húsok, zöldségek és köretek ízesítésére is kiváló.
- Gyümölcskockák süteményekbe: Az alma és körte héja felkockázva és kiszárítva teának is felhasználható, de süteményekbe is belekeverhetjük. A citrom, narancs héja, megmaradt gyömbérdarabok kandírozhatóak és szintén nagyon finomak süteményekben.
- Ecet: Az almacsutkából házi almaecetet készíthetünk, amely számos felhasználási módot kínál, a szépítkezéstől a fogyókúrán át az immunrendszer erősítéséig.
- Savanyúság: A dinnye héjából savanyúságot készíthetünk, a citrom és narancs héját pedig savanyíthatjuk vagy száríthatjuk. A savanyított héjak feldobják a mártások és ételek ízét.
A konyhai hulladékok újrahasznosítása hozzájárul a fenntartható életmódhoz és a környezet védelméhez. Tudatos és kreatív megközelítéssel nemcsak a hulladék mennyiségét csökkenthetjük, hanem új, izgalmas ízeket és élményeket is felfedezhetünk a konyhában.