Megindult a Debreceni Egyetem kutatóinak eljárásával kezelt retek és búza növekedése a Nemzetközi Űrállomáson, a növények már 2–3 centiméteresek.
Az Axiom Mission 4 tudományos portfóliójában a Debreceni Egyetem (DE) két projekttel vesz részt a HUNOR Magyar Űrhajós Programban: agyi vérzésdinamikai kutatással, valamint a növények csírázásának, a mikrozöldségek termesztésének és levélfejlődésének vizsgálatával.
Fári Miklós professor emeritus, a kutatás szakmai koordinátora hozzátette: a tudományos vizsgálatok legnagyobb kérdése, hogy minimális víz felhasználása mellett hogyan lehet életet teremteni minél rövidebb idő alatt, minél komplexebb hasznosítással.
Kapu Tibor ezer retek-, búza- és paprikamagot vitt magával a Nemzetközi Űrállomásra, amelyek fele szelénben gazdag, „élettámogató” kezelésen esett át. A növények nevelése mindössze 500 milliliter – 0,5 ml/darab – víz felhasználásával történik. Ez a mennyiség elegendő a 7–8 naposan fogyasztható retekcsíra, továbbá a 2–3 hetes búzacsíra számára, amely a búzafűlé alapanyaga.
Sikerrel zajlik a Debreceni Egyetem másik, agyivéráramlás-kutatási kísérlete is a Nemzetközi Űrállomáson. Csiba László egyetemi tanár, ötletgazda elmondta: az agyi véráramlás folyamatos mérése az űrben csak speciális, robotizált transzkraniális ultrahanggal végezhető, amely áthatol a koponyacsonton, és külön-külön mérni lehet vele a látókéreg, a mozgatókéreg és a térbeli tájékozódásban részt vevő agyi területek áramláscsökkenését vagy áramlásjavulását. Mindez egy „glóriaszerű”, fejre rögzíthető ultrahangkészülékkel történik – tájékoztatott a professzor.
Kapcsolódó bejegyzések
Újabb magyar a világűrben!
A magyar kutatóűrhajós Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomáson 25 kísérletet végez majd el.
Hozzátette, hogy azért van szükség ezekre a vizsgálatokra, mert a mikrogravitációs környezetben drámaian csökken a gravitáció szívóhatása, tehát a szív segítségével az agyba „lőtt” vér egy része az agyban marad. Enyhe agyvizenyő alakulhat ki, amelynek tünetei: aluszékonyság, fejfájás, gondolkodási és látászavarok. Ez az úgynevezett „space fog” az idő múlásával csökken. A fejen végzett ultrahangos mérés megmutatja, hogy milyen gyorsan, mennyire hatékonyan rendeződik a látókéreg, a mozgatókéreg és az asszociációs kéreg keringése, tehát az űrhajós alkalmas-e már a jó látást, precíz gondolkodást, finom mozgást igénylő feladatokra – magyarázta Csiba László.
Kapcsolódó bejegyzések
Kapu Tibor utat nyithat a globális űrkutatási tudományos projektekbe
A magyar űrhajós részvételével jelenleg zajló misszió összesen hatvan tudományos vizsgálatot végez majd el a következő két hétben.
A kutatások során vizsgálják az agyi erek tágulási képességét is légzésvisszatartás során, mivel az ilyenkor felszaporodó szén-dioxid tágítja az ereket. Ez a vizsgálat információt nyújt az agyi erek alkalmazkodóképességéről. Egy másik vizsgálatban a látókéreg ereinek tágulóképességét és az áramlás növekedését mérik azt figyelve, hogy az intenzív vizuális inger – a számítógép képernyőjén megjelenített sakktáblaminta gyors váltakozása – kellő intenzitású választ vált-e ki a látókéregben.
Fotó: Canva