Az év elején az áremelkedések miatt Délkelet-Európa több országában is bojkottba kezdett a lakosság. Az Energiastratégia Intézet e témakört tanulmányozta publikációjában.
A civil kezdeményezések eredményességét mutatja, hogy a legtöbb helyi vezetést az árak befagyasztására és egyéb inflációcsökkentő intézkedések megtételére ösztönözték. A mozgalmak ezt követően néhány hét alatt jelentősen vesztettek lendületükből, és az érdeklődés homlokteréből is kikerültek. Nem elképzelhetetlen azonban, hogy a bojkottok vagy azok jelszavai a jövőben valamilyen formában újraélednek, hiszen a régió országaiban általános elégedetlenséghez vezető okok továbbra is fennállnak.
Kapcsolódó bejegyzések
A kereskedelem mint fenntartható választás? – Egyre több a pozitív tapasztalat
A kereskedelem kihívásai nagyok, ám egyre több cég tesz a fejlődésért.
A Délkelet-Európán végigterjedő bojkotthullám hátterében az elmúlt években elképesztő mértékben megemelkedett élelmiszerárak álltak. A Covid–19-világjárvány és az orosz–ukrán háború gazdasági hatásai nyomán ugyan az egész kontinensen nagymértékben emelkedtek a megélhetési költségek, ám az áremelkedés ebben a régióban kiváltképp erőteljes volt.
A bojkottot először meghirdető Horvátországban például 2020 és 2025 között 45 százalékkal nőttek az élelmiszerárak. A szomszédos Szlovéniában is hasonló a helyzet; ott 2025 elejéig 44 százalékkal lettek magasabbak az élelmiszerárak. A trendre a Világbank legújabb regionális elemzése szintén felhívja a figyelmet. Azt is megjegyzik, hogy a számítások szerint a régió országait a megélhetési költségek emelkedése a globális átlagnál sokkal jobban érintette.
Kapcsolódó bejegyzések
Rekordon a világpiaci élelmiszerárak, nem függetlenül a háborútól
Februárban az ukrajnai háború miatt az élelmiszerárak „óriási ugrással” rekordszintre emelkedtek, a drágulás pedig úgy néz ki folytatódik.
Az elemzés tovább olvasható az Energiastratégia Intézet publikációjában.
Fotó: Canva