Egy átlagos reggelnek indult, amikor 65 millió évvel ezelőtt egy 11 km átmérőjű aszteroida becsapódott a Földbe olyan pusztító erővel, amekkorát egymilliárd hirosimai atombomba csak együtt lenne képes felmutatni. Alig 40 perccel később már visszafordíthatatlan következményekkel járt az esemény, nem csupán a bolygó ökoszisztémáját tekintve, de a kor uralkodó és legendás állatfajának számára is. A cikk egy kis ízelítőt nyújt David Attenborough legújabb, a dínók utolsó napjairól szóló dokumentumfilmjéből. Az eddigi legszámottevőbb felfedezés mellett arról is szót ejtünk, hogy pontosan hogyan haltak ki a dinoszauruszok.

A hiányzó bizonyíték, illetve az újdonsült fosszíliaparadicsom

Talán meglepő belegondolni, de valójában még soha senki nem fedezett fel olyan dinoszauruszfosszíliát, amely a becsapódás utáni ezer évben pusztult volna el. A száraz tényeket tekintve tehát eddig nem volt kézzel fogható bizonyítékunk arra, hogy az őslények kihalását valóban a Chicxulub-aszteroida okozta.

Egy új ásatási helyszín azonban nemrégiben más színben világította meg a rejtélyt. Középnyugat-Amerikában található a felső kréta időszak végén és a paleocén korai szakaszában képződött Hell Creek formáció, amely az utóbbi évtizedben az őskori maradványok aranybányáját jelentette.

A kritikus terület csupán futballpálya méretű, azonban rengeteg őslénymaradványt rejt magában.

Kapcsolódó bejegyzések

Még mindig keveset tudni a dinoszauruszok nemi életéről

A 66 millió éve kihalt fajjal kapcsolatban egy dologról még mindig bosszantóan keveset tudunk, ez pedig a dinók párzási szokásai.

Tanis, a rejtélyes tömegsír

Az imént említett kicsi, de annál rejtélyesebb terület a Tanis nevet kapta, amelyet a dokumentumfilm egyik főszereplője, Robert DePalma paleontológus kölcsönzött neki. A történet két szálon fut: az egyik Robert ásatásait, felfedezéseit követi nyomon, a másik pedig David Attenborough megnyugtató és informatív narrációja vizuális ábrázolások kíséretében. A két szálat számítógépes animációk kötik össze, amelyeken a dinoszauruszok mindennapi életének történései köszönnek vissza.

„Mindenki, aki valaha is szerette a dinoszauruszokat, gondolt már arra, hogy vajon mi történhetett velük. Vajon miért nincsenek már itt? Sok elmélet létezik, de senki sem tud pontos választ adni a kérdésre” – elmélkedik a filmben Robert DePalma paleontológus.

Robert és csapata már 2012 óta végeznek ásatásokat a rejtélyes területen. Ez idő alatt számos jelentős felfedezést tettek. Nem csupán dinoszauruszmaradványokra gondolhatunk, hanem például olyan vegyületekre is, amelyek irídiumban gazdagok. Ez az elem elképesztően ritka a földkéregben, azonban az aszteroidákban gyakori.

A paleontológus minden nyarát Tanisben tölti, hiszen a helyi időjárás csak ebben az évszakban teszi lehetővé a kutatást. A dokumentumfilmben hangsúlyos bizonyítékok látnak napvilágot a hely történeti jelentőségét és az aszteroidával kapcsolatos összefüggését illetően.

Tanis pontos koordinátáit a mai napig rejtély övezi, hiszen földtörténeti bizonyítékokat őriz. Nem lenne szerencsés, ha elárasztanák a lelőhelyet a turisták.

A dokumentumfilmben rövid blokkokban megismerkedhetünk például a Triceratopsz vagy a Tirannoszaurusz párzási szokásaival és viselkedési jellemzőivel is. A számítógépes animációkat tekintve ne számítsunk Jurassic World szintű CGI-munkára (mondjuk szerintem a Jurassic Park animatronikái élethűbbek voltak), de a célnak abszolút megfelelnek. A legtöbb esetben szívmelengetőek a jelenetek David Attenborough jellegzetes narrációja és a hatásos zenei aláfestés kombinációjában.

A gyilkos fegyver megvan, de a holttest hiányzik

A dokumentumfilm számos meghökkentő felfedezésről, valamint őslénymaradványról számol be. Ezeket nem „lövöm le”, de azért egyikükről mindenképp szót kell ejtenünk.

A film utolsó harmadához közeledve Attenborough érdekes megközelítést alkalmaz: ha a dinoszauruszok kihalása gyilkosság lenne, akkor rendelkezésünkre állna a hely, az idő, a gyilkos fegyver, csak a holttest nem.

Robert DePalma bőven szembesült már dinoszauruszmaradványokkal, azonban egyik lelet esetében sem az aszteroida okozta az őslény halálát.

Kicsivel később egy már-már megszokott ásatási jelenetet láthatunk, amikor is Robert hirtelen megszólal: „Van itt valami!” Elindul az izgalmat fokozó zene, a dokumentumfilm végéhez közeledve pedig ez csak egy dolgot jelenthet: a régészek történelmi jelentőségű leletre bukkantak.

„Egy dinoszaurusz teljes lába” – Roberték világtörténeti felfedezése

Meghökkentő felfedezést tesz a régészeti csapat: a könnyed ecsetvonások közepette megpillanthatunk egy szinte teljesen épségben lévő dinoszauruszlábat. Méghozzá bőrrel és szövetekkel együtt.

Gyönyörűen látszódnak a pikkelyek és a mintázatok is, így mondanom sem kell, a kutatók szinte azonnal elkezdték gőzerővel vizsgálni a leletet.

Érdekfeszítő jelenet következik, amelyben a testi adottságok elemzése során megállapítják, hogy az állat nem lehetett más, mint egy Thescelosaurus. A fajról készült élethű animációk segítségével azonnal beszippant minket egyfajta különleges hangulat, és egy picit a néző is a krétában érezheti magát.

Ekkor értesülünk a dokumentumfilm egyik legnagyobb felfedezéséről. Az elhalálozás minden elképzelhető okát kizárják, a csontok nem hétköznapi formája és állapota alapján pedig megállapítják, hogy a példány elpusztulását nagy valószínűséggel az aszteroida becsapódásának következményei okozták. A pontos okfejtést nem árulom el, tekintsétek meg a filmben, megéri! 

Vajon pontosan hogyan és mennyi idő alatt haltak meg a dinoszauruszok?

Az egymilliárd hiroshimai bomba pusztító erejével felvértezett aszteroida a délelőtti órákban csapódott be a Földbe. Ekkor Tanisban, több mint 3 ezer kilométerrel arrébb, teljes csend uralkodott. A becsapódás helyén azonban 3 trillió tonna kőzet lökődött ki az űrbe egy gigantikus méretű, forró robbanás kíséretében.

Ezután jött a 960 km/órás szél, majd földrengések és cunamik következtek. A Föld többi részén az élet még néhány értékes percig a megszokott mederben folyt tovább, azonban a becsapódás hullámai és hatása rövid időn belül már az egész bolygó területét sújtották.

A kilökődött aszteroidarészecskék felforrósodott állapotban elkezdtek visszahullani a Földre. Még a napot is eltakarták, így a bolygó rövid időn belül egy sötét, forró, pokoli apokalipszisre emlékeztető színdarab helyszínévé vált.

A 10 méter magas cunamik, a földrengések és a forró törmelékzuhatag együttesen rengeteg élőlényt és organizmust azonnal elpusztítottak, maguk alá temettek. Azoknak, amelyek életben maradtak, kínkeservesen kellett küzdeniük a lélegzetvételért.

A légkör végtelenül felforrósodott, az erdők elkezdtek égni, és súlyos avartüzek keletkeztek. Sem a szárazföldön, sem pedig a levegőben nem maradhatott sokáig életben egyetlen élőlény sem. Kivételek az olyan állatok, apró emlősök lehettek, akik a föld mélyén éltek.

Alig egy órával a becsapódás után a bolygónkon már gigászi, elképzelhetetlen következményei lettek az aszteroida becsapódásának, amit a dokumentumfilm hatásosan érzékeltet egy kb. 10 perces montázzsal.

A törmelékeknek köszönhetően ezután két év szó szerinti homály következett a Föld történetében. Azonban mint minden esetben, a sötétséget előbb-utóbb felváltotta a fény és a világosság. Ahogy a Jurassic Park legendássá vált mondata hangzik: „az élet utat tör magának”.

Kapcsolódó bejegyzések

17+1 érdekesség, amit talán te sem tudsz David Attenborough-ról

Sir David Attenborough ma ünnepli 96. születésnapját. Van pár érdekesség, amit talán nem is tudtál róla. Ha szeretnéd, továbbítjuk neki az üzenetedet.

Megnézzem vagy ne nézzem?

Akik David Attenborough életművének a szerelmesei, azoknak nyugodt szívvel ajánlom a film megtekintését.

Akik azonban valódi „hands on” típusú természeti tartalmakra vágynak – amit a legendás természettudóstól megszokhattunk –, talán picit csalódni fognak, illetve kevésbé lesz számukra érdekes, pörgős a cselekmény.

A szemkápráztató természeti felvételek ezúttal kisebb hangsúlyt kapnak. Ebben a filmben inkább a szép lassan kibontakozó tudományos felfedezéseké a terep. A dokumentumfilm legizgalmasabb pillanatai az utolsó harmadban érkeznek el, amikor a becsapódás hatásait, illetve a történelmi felfedezéseket láthatjuk. A cselekmény első fele Robert DePalma régészeti kutatásairól, illetve a dinoszauruszokkal kapcsolatos tudományos érdekességekről szól.

Mindeközben azonban élvezhetjük David Attenborough színpadiasan egyedi narrációjának kellemes búgását is, így az igazi Attenborough-rajongók számára garantált a szórakozás.