Egy új tanulmány szerint a kávéivók körében alacsonyabb a korai halálozás kockázata, mint azoknál, akik nem kávéznak, bár a kutatók maguk is felhívták a figyelmet, hogy az eredmények nem biztos, hogy csak a kávénak tulajdoníthatók.
Az Egyesült Királyságban minden nap nagyjából 98 millió csésze kávét isznak meg a Brit Kávétársaság szerint, az Egyesült Államokban 517 milliót az ottani kávészövetség adatai alapján. Korábbi tanulmányok arra utaltak, hogy az ital segítheti az egészség megőrzését, mivel összefüggést találtak a kávéivás és egyes betegségek – köztük a krónikus májbetegség, egyes rákfajták, sőt a demencia – alacsonyabb kockázata között.
De vajon hogyan kapcsolódik mindez a klímaváltozáshoz?
Ahogy korábban írtuk, hőmérséklet emelkedésével és az aszályok fokozódásával a jó kávét egyre nehezebb lesz term eszteni és egyre drágább lesz megvásárolni. Több tanulmány arról számol be, hogy 2050 táján a jó minőségű kávé termesztésére használt földek mintegy fele nem lesz már erre alkalmas. A kávé azért eltűnni nem fog, de már ma is érzékelhető hatással van az éghajlatváltozás a kávé árára, ez a drágulás pedig egyre csak fokozódhat.
Közben ráadásul olyan jelentős, tradicionális kávé-termőterületek tűnhetnek el, amelyek neve egybeforrt az igazán minőségi kávéval. A Potsdami Klímakutató Intézet korábbi tanulmánya szerint például az Etiópia déli területein termő és az egyik legkeresettebb fajtának számító Yirgacheffe a mai termőterületének 40%-át is elveszítheti a század végére.
Ezzel együtt is nőhet azonban a kávétermesztésre alakalmas területek mennyisége, azonban ezeken a helyeken a gyengébb minőségű, például a kevésbé kedvelt robusta fajtákat termeszhetik majd.
Úgy tűnik, a kávé nagyon egészséges
Egy friss kínai kutatás azt találta, hogy akik minden nap mérsékelt mennyiségű kávét fogyasztottak – akár cukorral, akár cukor nélkül -, azoknál mérséklődött a halálozás kockázata azokhoz képest, akik nem kávéztak a vizsgált hétéves időszak alatt. Az eredmény mind az instant, mind az őrölt, mind a koffeinmentes kávé esetében hasonló volt.
Az Annals of Internal Medicine című belgyógyászati szaklapban közölt tanulmány az Egyesült Királyság Biobankja több mint 171 ezer résztvevőjének adatain alapult, amelyek genetikai, életmódbeli és egészségügyi információkat, köztük a kávéivási szokások részleteit is tartalmazták. A kutatócsoport halotti bizonyítványok adatai segítségével átlagosan hét éven át – 2009-től kezdve – követte a résztvevőket. Az idő alatt 3177-en hunytak el.
Miután olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint a kor, a nem, az etnikum, az iskolázottság, a dohányzás, a testmozgás mennyisége, a testtömegindex és az étrend, a kutatók arra jutottak, hogy a kávét nem fogyasztókhoz képest az édesítetlen kávét ivóknak kellett a legkisebb halálozási kockázattal szembenézniük.
A legnagyobb csökkenést, 29 százalékot azoknál látták, akik 2,5-4,5 csésze kévét ittak naponta. Azoknál is mérséklődött a kockázat, akik cukorral itták a kávét, legalábbis ha naponta 1,5-3,5 csészével ittak. Kevésbé volt egyértelmű a tendencia azoknál, akik mesterséges édesítőt használtak.
A tanulmány azonban csak egyszer kérdezte a résztvevőket a kávézási szokásaikról, és önbevalláson alapultak az adatok. A cukros kávét fogyasztók többsége egyetlen kanállal tett a csészéjébe – ami azt jelenti, hogy nem tudni, az eredmények hasonlóak lennének-e magas cukortartalmú kávékészítményeknél is.
Naveed Sattar, a Glasgow-i Egyetem belgyógyász professzora – aki nem vett részt a kutatásban – azt mondta, a kávéivók lehet, hogy általában jobb módúak és egészségesebben élnek. Mint megjegyezte, nincs meggyőződve arról, hogy egy megfigyelésen alapuló tanulmány képes lenne az ilyen tényezőket is figyelembe venni. (Guardian/MTI/Greendex)