



Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) az elmúlt időszakban radikális deregulációs intézkedéseket jelentett be, melyek célja az első Trump-adminisztráció környezetvédelmi politikájának visszaállítása és a Biden-kormányzat szabályozásainak eltörlése.
Az Energiastratégia Intézet elemzésében kiemeli, hogy az EPA új vezetője, Lee Zeldin hangsúlyos törekvésként jelölte meg a fosszilis tüzelőanyagok szerepének növelését, az ipari szabályozások enyhítését és a szövetségi környezetvédelmi hatáskörök újraszabását. A meghirdetett intézkedések számos politikai és társadalmi vitát váltottak ki. A dereguláció támogatói szerint a lépések ösztönzik a gazdasági növekedést, és csökkentik az energiaárakat, míg ellenzői – köztük több szakértő és környezetvédő – attól tartanak, hogy a döntések súlyos környezeti és közegészségügyi kockázatokkal járhatnak.
Az EPA vezetése három fő területen hajt végre deregulációs intézkedéseket. Az első az amerikai energiaipar liberalizációja, amelynek célja az olaj-, a gáz- és a szénkitermelés elé gördülő akadályok csökkentése. Ennek érdekében az ügynökség felülvizsgálja az erőművekre vonatkozó kibocsátási előírásokat, megszünteti a Mercury and Air Toxics Standards és a Clean Power Plan 2.0 elnevezésű szabályozásokat, valamint enyhíti az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó jelentési kötelezettséget. Emellett az energiaszektor erősödését és a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó iparágakat a szennyvízszabályozás lazításával is ösztönözni kívánja.
A második nagy deregulációs csapásirány a megélhetési költségek csökkentése. A cél az ipari szereplők számára kedvező gazdasági környezet létrehozása. Az EPA lazítani kíván a járművek kibocsátási szabványain, és ennek érdekében vissza kívánja vonni a Biden-kormányzat elektromos járművek elterjedését támogató politikáját. A részecskeszennyezésre vonatkozó előírások enyhítése a gyártási kapacitások növelését szolgálja, az élelmiszeripari és a félvezetőgyártási szabályok eltörlésének célja pedig az ipari termelés költségeinek leszorítása.
A harmadik deregulációs vonulat a szövetségi és a tagállami hatáskörök újraelosztását próbálja elérni. Az EPA szakít azzal a megoldással, amely eddig a több közeli állam közötti légszennyezés-szabályozást koordinálta, és nagyobb döntési autonómiát biztosít az egyes államok és törzsek számára abban, hogy ki tudják alakítani a saját környezetvédelmi politikájukat. Az EPA emellett megszünteti azokat a programokat is, amelyeket a Biden-adminisztráció alatt a környezetvédelmi egyenlőtlenségek kezelésére hoztak létre.
Az elemzés tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva