Az éghajlatváltozás előretörésével és gyorsulásával párhuzamosan az évszakok eltolódása is egyre inkább számottevő lesz, ennek pedig akár katasztrofális következményei is lehetnek.
A Geophysical Research Letters című folyóiratban megjelent egyik tanulmány elemzése szerint 2100 táján akár fél évig is tarthatnak majd a nyarak, míg a tél csupán 2 hónaposra rövidül.
A kutatók a vizsgálat során az elmúlt évtizedek változásait is figyelembe vették. Az északi féltekén 1952 és 2011 között a nyarak hossza 78 napról 95-re nőtt, míg ezzel párhuzamosan az összes többi évszak hossza csökkenésnek indult. Az ősz 5, a tél 3, a tavasz pedig 9 nappal lett átlagosan rövidebb.
A trend minden jel szerint folytatódni fog, miközben olyan negatív következmények kísérhetik, mint például a pollenszezon meghosszabbodása. Ahogy többször írtunk már róla, a mezőgazdaságnak is óriási kihívásokat jelent majd ez a túl gyors és nagy volumenű változás.
A természetet azonban ennél jóval súlyosabb következmények terhelik majd, hiszen pusztító aszályokra, tűzvészekre, hosszan tartó kánikulákra kell majd felkészülni. Teljes ökológiai rendszerek omolhatnak össze ha a növények és állatok kiesnek az évezredek óta pontosan igazított éves ciklusaikból.
Hogy a fentihez hasonló negatív forgatókönyv ne következzen be, mindenképp el kellene érni legalább 2 fokos klímacélt.