A geotermikus energia és a biomassza felhasználási aránya nőtt, míg a felhasznált szén mennyisége jelentősen csökkent a hazai távhőtermelésben tavaly.
A napokban jelent meg a hazai távhőrendszer 2019-es adatait összefoglaló kiadvány, melyet már hatodik éve ad ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MaTáSzSz).
A jelentésből kiderült, hogy a távhőtermelők által használt energiahordozók körében nőtt a biomassza, a biogáz, a depóniagáz, illetve a geotermikus energia felhasználása, míg a felhasznált szén mennyisége nagyságrendileg a felére csökkent.
Kapcsolódó bejegyzések
Bővül a távfűtési rendszer Budapesten
Budapest belvárosának egyes részein is elérhető már a távfűtés, mely a Kéménymentes Belváros nevű projekt keretében már rövid távon javítana a főváros központi kerületeinek levegőminőségén.
Ez igen jelentős változás, tekintetbe véve azt is, hogy ma Magyarországon több mint másfél millió ember használ távfűtést, országszerte 650 ezer távfűtéses lakás van. Azt is meg kell jegyezni, hogy ilyen rendszerek elsősorban a nagyobb településeken érhetőek el, jelenleg csupán 100 olyan település van, amely távhővel ellátott.
A távhő azért játszhat kiemelt szerepet a megújuló energiák térnyerésében, mert ezek a rendszerek szinte bármilyen energiahordozót képesek felhasználni, így a megújulókat is. Ezért is jó hír, hogy a kiadvány szerint a lakossági díjfizetők (tehát a hálózatra csatlakozók) száma továbbra is nő.
(mekh.hu)
