Gyomnövények. Mindenhol ott vannak, pillanatok alatt birtokba veszik a csupasz területeket, úgy gondoljuk, semmi keresnivalójuk a kertünkben. Pedig meglepően értékesek, számos módon segíthetik a kertedet, ráadásul nagyon finomak és egészségesek is! Azt viszont tudnod kell, melyiküket érdemes elfogyasztani.

A gyomok világában még csak kezdő szinten tájékozódom, de annyit már tudok, hogy nem akarom elpusztítani őket, inkább együttműködöm velük. Van azonban valaki, aki sokkal otthonosabban mozog ebben a világban. Gál Izóra, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) egyetemi docense bevezet minket a gyomnövények életébe és elképesztő tulajdonságaikba.

A gyomok igazi opportunisták Izóra szerint, azaz a saját sikerük érdekében minden lehetőséget megragadnak. Ezt a tulajdonságukat akár tisztelhetnénk is, hiszen az alkalmazkodóképességük lenyűgöző. Nagy mennyiségben akkor jelennek meg, ha bolygatod a talajt, hiszen számukra ez jó lehetőség: nincs konkurenciájuk, nyugodtan nőhetnek, van tér, fény, tápanyag, amit előszeretettel kihasználnak. Másrészt azok a folyamatok, amelyek ilyenkor a talajban elindulnak – például a nitrogénfeltáródás (hirtelen nagy mennyiségű nitrát felszabadulása) – a növények számára igazán értékesek, mert így nagyon könnyen és gyorsan hozzá tudnak jutni a tápanyaghoz. Mivel nincs a környezetükben más növény, amely a nitrátot felvehetné, akár éppen a szabad nitrátmennyiség lehet az, amitől a csírázásuk beindul.

Kapcsolódó bejegyzések

Tudtad, hogy 1 kanálnyi földben 1 milliárd élőlény van? – Podcast

A talaj élet, amely nélkül sehol sem lennénk.

A gyomok voltaképpen ugrásra készen állnak, hogy benépesítsék az üres földterületeket. Izóra segít megérteni, hogy ez a talajnak is jó, hiszen nem pang kopáran hetekig, hanem aktívan takarják a gyomok, miközben beszállnak a tápanyagforgalomba is, így éltetik a talajt.

A gyommagok pedig ezer és egy úton juthatnak a talajba: vízzel, állatokkal, gépekkel, cipőn. Egyes gyommagok akár 100 évig is várhatnak a megfelelő pillanatra. Kijelenthetjük tehát, hogy a gyomok akkor is megjelennek, ha akarod, és akkor is, ha nem. Akkor pedig már inkább élj együtt velük, és használd ki az adottságaikat!

Ökológiai plusz pontok

A gyomok kapcsán sosem jut eszünkbe, hogy valójában milyen hasznosak. A szakember szerint nemcsak táplálékot nyújtanak számos állatfaj számára, és éltetik a talajt, hanem valóban hasznos talajtakarók. Hiszen a talajtakarás nemcsak a talajvíz megőrzése miatt nagyon fontos, hanem azoknak a talaj felszínén élő kisebb élőlényeknek is, melyek a csupasz talajfelszínen nem tudnának életben maradni. A gyomok búvóhelyet és közlekedési folyosót is biztosítanak számukra.

Óriási hozadékuk továbbá a szervesanyag-előállítás, hiszen felveszik azokat a tápanyagokat a talajból, amelyeket a kultúrnövények sokszor nem képesek. Minden növényfaj esetében más fauna él a gyökérzeten, amely egy diverz (igen, akár gyomos) területen igazi tápanyagkánaánt jelent. Az így felvett tápanyag szerves formában van jelen, ami a legfontosabb hozzájárulás az egészséges talajélethez és a jó talajminőséghez.

Irtás helyett bízzál!

Mindezek ellenére irtjuk őket, holott erősen hozzájárulnak az egészséges talajhoz. Ha nem hagyjuk „elszabadulni” őket, azaz az egyéves fajok egyedeit csak a virágzás előtti állapotukig hagyjuk meg, majd pl. egy kisebb kertben metszőollóval levágjuk a föld feletti részeiket, több fronton is támogatjuk a talaj egészségét.

Kapcsolódó bejegyzések

Mélymulcs a gyakorlatban: úton egy fenntarthatóbb kert felé

A permakultúrás kert kialakításának fontos állomása a mélymulcsos vetemény.

A magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb kerékkötője a megszokás. A gyomok ugyanis konkurenciát jelentenek a kultúrnövények számára. Csak nem olyan régóta tudjuk, hogy mekkora segítség, ha valamilyen más növény is van a kultúrnövény mellett, amely párologtat, árnyékot nyújt. Az egyre forróbb nyarak tudatában ez már cseppet sem elhanyagolható szempont.

Izóra szerint érdemes belegondolni abba, hogy ha a kultúrnövényünk mellett nő valamilyen másik növény is, amely esetleg mélyebben gyökerezik, hatékonyabban szívja fel a vizet és a tápanyagokat az aszályos időszakokban is, akkor ezzel segíthet a termesztett növénynek is.

Persze nem árt kordában tartani a gyomnövényeket, kicsit ritkítani, visszavágni őket, ráadásul amíg nem virágzanak, remek mulcs is lehet belőlük. Ez az ún. chop and drop módszer, amely annyit tesz, hogy a kiszedett, levágott növényt visszaadjuk a természetnek, ezzel is gazdagítva a talajt.

Gasztrogyomok: pozitív hatások, amelyekre nem is gondolnál

Különösen érdekesnek találom az ehető vadnövények, így a gyomok világát is. Ez egy meglehetősen hagyományos ősi tudás, amit Izóra is megerősít. Azonban azt is kiemeli, hogy mielőtt bárki bármilyen gyomot vagy vadon gyűjtött növényt elfogyasztana, van pár ökölszabály, amit be kell tartani.

1. Tiszta helyről gyűjtsünk!
2. Fontos, hogy 100%-os biztonsággal meg tudjuk határozni a begyűjtendő növényt.
3. Ellenőrizzük, milyen fejlettségi állapotban van az adott növény (például a csalánt már ne fogyasszuk, amikor a növény virágozni kezd, mert veseirritáló anyagok halmozódhatnak fel benne).
4. Egészséges és friss növényeket gyűjtsünk, és mielőbb használjuk fel őket!
5. Nagyobb mennyiségű növény esetén alaposan válogassuk át a növényeket, hogy biztosan ne legyen közöttük mérgező!

De miért együnk gyomot?

Izóra elmondja, hogy nagyon változatos minőségű és mennyiségű tápanyagot vesznek föl, ezek közé tartoznak például a mikroelemek is: valamelyik növény annyira igényes, hogy mindenáron megszerzi ezeket magának a talajból. Így könnyen be tudjuk vinni a szervezetünkbe az olyan nehezebben „megszerezhető” tápanyagokat is, mint a cink (pl. a madárkeserűfűből).

Ezenkívül sok növénynek van pozitív egészségügyi hatása, ilyen például a pitypang is, amely erős vizelethajtó hatása mellett nagy mennyiségű káliumot pótol vissza.

A piros árvacsalán gombás ízvilága tea formájában és sütve-főzve is izgalmas, a hagymaszagú kányazsombor pedig egyike a legkorábban begyűjthető növényeknek, nyersen borsos, fokhagymás íze van.

De nem kell messzire menni, hiszen a csalán az egyik legszuperebb gyomnövény. Ugyanúgy bánhatunk vele, mint a spenóttal, ám nála jóval pikánsabb, borsos ízvilágot képvisel.

A fehér libatop is klasszikusan finom zöldségnövény, melynek zsenge terméságazata a brokkolira emlékeztet. A keskenylevelű és a nagy útifű a spárgára hasonlít, töltelékként vagy salátában is szuper adalék. A fekete üröm emésztésserkentő, a kövér porcsin pedig remek omega-3-, C-, B- és E-vitamin-forrás.

Aki egyszer elmélyed az ehető gyomok világában, hamar rájön arra, hogy mennyi lehetőség rejlik ezekben a növényekben a kertben és a konyhában egyaránt. Ha nem a tökéletes, magazinba illő monokultúrára törekszünk, hanem hagyjuk, hogy diverz és élettel teli legyen a kertünk, a gyomok is teljesen más megvilágításba kerülnek majd.

Kiemelt kép: canva