Török-magyar erdészeti együttműködés keretében nagyterületű kísérlet kezdődik az állami erdészeti társaságoknál az erdők klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásának megsegítésére.
Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár közölte, hogy az együttműködés keretében két tonna tölgymakk érkezett Magyarországra azokból a törökországi régiókból, ahol a hazánkban is őshonos fajok már alkalmazkodtak a melegebb és szárazabb éghajlathoz.
Kapcsolódó bejegyzések
Életben maradnak az erdők? – Fenntartható erdőgazdálkodással igen
Hogyan lehet fenntarthatóan használni az erdő adta javakat, és miben nyilvánul meg az erdő védelme, gyarapítása és használata?
A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás az erdészeti tudomány és az erdőkezelés jelenlegi legfontosabb témája. Az elméleti kutatások mellett az állami erdészeti társaságok gyakorlati programokat is folytatnak: az egyik együttműködés keretében november végén két tonna Törökországból származó tölgymakk érkezett hazánkba. A kezdeményezés célja, hogy a szakemberek nagy területen alkalmazva vizsgálhassák a várható klímaváltozási trendekhez már alkalmazkodott szaporítóanyagból létrehozott erdők fejlődését.
„A török-magyar erdészeti együttműködési programot a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete (SOE ERTI) által fejlesztett „klíma-előrejelző” alkalmazás és döntéstámogató rendszer alapozta meg. A „SiteViewer” szoftver segítségével a SOE ERTI kutatói kimutatták, hogy az évszázad közepétől hazánkban olyan klimatikus viszonyok várhatók, amelyek már ma is jellemzőek Törökország bizonyos területein. Mivel a fenntartható erdőkezelés során évtizedekre kell előre gondolkodni, ezért az erdészek törökországi, úgynevezett „klímaanalóg” erdőkből hoznak Magyarországra szaporítóanyagot” – mondta Zambó Péter.
A program során kifejezetten a hazánkban is őshonos tölgyfajok, mint a kocsánytalan tölgy és a csertölgy alkalmazkodásának megsegítésére fókuszálnak. A mintegy két tonnányi első szállítmány Törökország észak-nyugati, márvány-tengeri régiójából érkezett. A török tölgymakkot a Mecsekerdő Zrt. nemrég átadott hűtött makktárolójába szállították.
Kapcsolódó bejegyzések
Ehető vagy mérgező a makk?
Bár mára igencsak feledésbe merült, értékes táplálék lehet a tölgyfa és a bükkfa termése.
A Mecsekerdő Zrt. mellett több állami erdészeti társaság – így a Bakonyerdő Zrt., a Budapesti Erdőgazdaság Zrt., a Szombathelyi Erdészeti Zrt. és a ZALAERDŐ Zrt. – is részt vesz a programban, melynek keretében erdősítésekben és csemetekertekben vetik el a déli származású szaporítóanyagot, valamint hazai tölgyesekbe ültetik elegyfaként, hogy növeljék az erdők ellenállóképességét. A felnövekvő fák tulajdonságait az állami erdőgazdálkodók, a SOE ERTI kutatói és az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács szakemberei folyamatosan monitorozzák.
Érdekesség, hogy a kocsánytalan és csertölgy mellett ezzel a szállítmánnyal érkezett a hazánkban is őshonos, azonban a neve ellenére alig elterjedt magyar tölgy makkja is. A szárazabb és melegebb klímát jobban viselő magyar tölgy a jövőben a tölgyesek fenntartásának egyik fontos fafaja lehet.
„A hazánk őshonos fafajainak déli származású szaporítóanyagát alkalmazva olyan aktív klímavédelmi cselekvési programot indítottunk, amely fontos alapot jelent a hazai erdők alkalmazkodóképességének növelése szempontjából” – összegezte Zambó Péter államtitkár.
Fotó: Stock photo
