Néhány hete a legelterjedtebb sáskafaj, a Locusta migratoria felkerült az Európai Unióban forgalmazható élelmiszerek listájára, ezzel csatlakozott a korábban jóváhagyott lisztkukachoz.
Bár az ENSZ becslései szerint nagyjából 2 milliárd ember étrendjében már ma is szerepelnek rovarok, Európában egyelőre alig-alig lehet találkozni a rovarfogyasztással. Ennek elsősorban kulturális okai vannak, a szokások azonban változhatnak.
Kapcsolódó bejegyzések
Egyre nagyobb biznisz lehet a rovartenyésztés
Egy friss jelentés alapján a rovarfehérje-ipar akár közel nyolc milliárd dollárt is érhet, értéke jelenleg évi 27,8 százalékkal növekszik.
Erre némileg szükség is lenne, legalábbis a rovarfogyasztás mellett érvelők álláspontja szerint. Ők azt mondják, a rovarok ugyanolyan táplálók lehetnek, mint a hús, sőt, fogyasztásuk a környezet számára is jobb, mivel nem igényelnek nagy mennyiségű földterületet a termesztésükhöz, és nem termelnek jelentős mértékben üvegházhatású gázokat.
Sőt a sáskákat akár vadon is be lehet fogni, ahogy arra a Kelet-Afrikát sújtó sáskajárás során volt is példa. Ezzel pedig két legyet lehet ütni egy csapásra: a komoly mezőgazdasági károkat okozó rovar kártételét csökkenteni lehet, miközben fehérjedús táplálékhoz jutnak, az egyébként sokszor alultáplált emberek.
Persze az is segítheti elterjedésüket, ha nem abban a formában kell elfogyasztanunk őket, ahogy ismerjük őket. A sáskák valószínűleg élelmiszer-összetevőként jelenhetnek meg elsőként. (agrokép)