Az Európai Unió természetes élőhelyeinek több mint 80 százaléka kedvezőtlen vagy rossz állapotban van.
– figyelmeztetett jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), amely szerint nagyobb erőfeszítésekre van szükség az érintett területek megóvásához.
A nem fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, a városok terjeszkedése és a szennyezés azok a fő behatások, amelyek felelősek az európai biodiverzitás drasztikus csökkenéséért, ami állatfajok és élőhelyek ezreinek túlélését veszélyezteti. Ráadásul az Európai Unió (EU) természetvédelmi irányelveit és egyéb környezetvédelmi jogszabályait a tagállamok még mindig nem alkalmazzák kellő mértékben.
Mindemellett az EEA jelentés pozitív fejleményeket mutat a természetvédelmi törekvések tekintetében. A Natura 2000 hálózatba tartozó védett területek mind számban, mind kiterjedésükben növekedtek az elmúlt 6 év során, és az EU teljesítette a globális célkitűzést, hiszen szárazföldi területeinek körülbelül 18%-a, tengeri területeinek pedig csaknem 10%-a védett terület.
Kapcsolódó bejegyzések
Az Európai Parlament elfogadta az ambiciózus uniós klímarendeletet
Az Európai Parlament (EP), a nagy többséggel elfogadta az uniós klímarendeletet, amelynek értelmében a korábban javasolt 40 százalék helyett 60 százalékkal kell az EU-tagországoknak az 1990-es referenciaértékhez képest csökkenteniük az üvegházhatású gázkibocsátásukat 2030-ig.
A jelenlegi állapot és tendenciák a jelentésből
- Az EU területén élő 463 madárfaj körülbelül fele (47%) van jó helyzetben, ami a legutóbbi, 2008-2012-es jelentési időszakhoz képest 5%-kal kevesebb. Az elégtelen vagy rossz helyzetben lévő madarak aránya 7%-kal növekedett az elmúlt 6 év során, így elérte a 39%-ot.
- Nemzeti szinten a javuló tendenciát mutató populációk körülbelül 50%-a nagyrészt vizes élőhelyi és tengeri madárfajok, amelyek részére Natura 2000 területeket jelöltek ki, mint például a vörös ásólúd vagy a fekete lumma. Javuló populációs trendekről a legnagyobb arányban telepesen költő madarak, mint a daru és a vörös kánya esetében számoltak be. Ennek oka az élőhelyvédelmi vagy -helyreállítási intézkedések bevezetése, az ismeretek bővülése, a jobb monitorozási folyamatok és a nagyobb tudatosság.
- A vizsgált élőhelyek csupán 15%-a van jó védettségi helyzetben, EU szerte 81%-uk elégtelen vagy rossz védettségi helyzetben van. A füves területek, dűnék, valamint a mocsaras, lápos és ingoványos élőhelyek erősen romló tendenciát mutatnak, míg az erdők esetén figyelhetők meg a leginkább javulást mutató trendek. A korábbi jelentési időszakhoz képest a rossz védettségi helyzetben lévő élőhelyek aránya 6%-kal nőtt.
- A tengeri területek felmérése során számos esetben ismeretlen védettségi helyzetet állapítottak meg, ami jól mutatja a fajokra vonatkozó adatok általános hiányosságait.
- Uniós szinten a fajok körülbelül negyede örvend jó védettségi helyzetnek, ami 4%-os növekedést jelent az előző jelentési időszakhoz képest. Legnagyobb arányban a hüllők és az edényes növények vannak jó védettségi helyzetben (35%), mint például az olasz fali gyík, a patkós haragossikló, a szőrös párlófű, vagy a sárga tárnics.
A teljes jelentés angol nyelven itt érhető el.
