Időről-időre visszatérő téma a permafroszt olvadása, mely a felmelegedéssel egyre nagyobb lendületet vesz. Ez sajnos nagyon rossz hír, ugyanis az örökké fagyott talaj birodalma hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt rejt, továbbá veszélyes vegyianyagokat, mikrobákat és vírusokat. Ezek felszabadulása katasztrofális következményekkel járhat.
Épp ezért fontos volna látnunk, hogy milyen ütemű lesz a permafroszt olvadása. Nemrég jelent meg egy a témával foglalkozó tanulmány a Nature Reviews Earth & Environment című folyóiratban, mely a permafrosztot érintő kutatásokat elemzi és szintetizálja.
A jelenlegi modellek azt jósolják, hogy a következő száz évben, de lehet, hogy hamarabb is, a permafrosztból a légkörbe kerülő szén impulzusszerű felszabadulását fogjuk látni.
–mondta Kimberley Miner, a NASA Jet Propulsion Laboratoryjának éghajlatkutatója, a tanulmány vezető szerzője
Ezek az impulzusszerű felszabadulások pedig hatalmas mennyiségű szenet pumpálhatnak majd a légkörbe. Becslések szerint csak a sarkvidéki permafroszt 1700 milliárd tonna szenet tartalmaz, beleértve a szén-dioxidot és a metánt is. Összehasonlításképp, ez a mennyiség nagyjából 51-szer annyi, mint amennyit a világ 2019-ben a fosszilis tüzelőanyagok égetésével kibocsátott.
A tanulmány szerint a leginkább borúlátó forgatókönyvek azzal számolnak, hogy az összes eltárolt szén-dioxid és metán nagyon rövid idő, akár néhány év alatt szabadul fel. Az optimistább elképzelések szerint inkább egy elnyúló, fokozatos folyamatra lehet számítani.
Ha ezek a változások még odébb is vannak, a permafroszt olvadásának már ma is vannak látványos jelei. Az érintett területeken egyre kiterjedtebb károkat szenved az infrastruktúra, hatalmas víznyelők keletkeznek, megrongálódnak az utak és kidőlnek a fák. Ilyen jelenségekről mi is írtunk korábban.
A tanulmányban összegzett kutatások viszont arra is kitérnek, hogy a fagyott talajból olyan korábban elraktározódott anyagok is felszabadulhatnak, mint például a szinte mindenhol betiltott DDT nevű rovarirtószer, mely kiemelten veszélyes az emberi egészségre is.
A tudósok egyre fejlettebb technológiákat tudnak hadrendbe állítani a folyamat megfigyeléséhez, és előrejelzéséhez. Például egyre több műhold dolgozik azon, hogy a kutatók jobban megértsék a permafroszt olvadását, és hogy előrejelezzék annak következő fázisait. (NASA)