A kender évszázadokig az egyik legnépszerűbb mezőgazdasági és ipari növény volt, a 20. században 23 ezer hektáron termelték Magyarországon. Később a kannabisz kiszorítását célzó törvényi keretek szinte teljesen ellehetetlenítették, pedig érdemes lenne jobban odafigyelnünk rá.
Ezt a cikket eredetileg néhány évvel ezelőtt publikáltuk, ám úgy gondoltuk, hogy a benne szereplő hasznos információk miatt ma is aktuális lehet.
Zsipp-zsupp, kenderzsupp!
Hajnalban gyülekezünk a pátyi Kecskés-tanyán, ahol szeptember elején a Kendertánc rendezvényen vehetünk részt az éves közösségi kenderszüreten. 7-kor indul a traktor, sávokban vágja ki dobkaszával a helyenként 3 méteres magasságot is elérő állományt. A lekaszált növényekből válogatjuk ki és fogjuk kötegekbe, azaz kévékbe a kendert. Amikor elég kéve összegyűlik, kúpokba rakjuk őket, hogy a következő hetekben kiszáradjanak, mire eljön a feldolgozásuk ideje.
Magyarországon régen sem volt szokatlan a mostanihoz hasonló látvány: a falu határában zajló közösségi kenderszüret, majd a kora őszi tájból kiemelkedő kenderkúpok. A kendert a Kárpát-medencében már a honfoglalás előtt is termesztették. Legősibb és legjelentősebb rostnövényünk volt, melyet általában a falvak jó minőségű földjébe vetettek. A rostok fellazításához a növényt folyóvízben áztatták, majd lógatva szárították. A rostokból kötelet, vitorlavásznat, ruházati alapanyagokat készítettek. A növény magjából olajat sajtoltak, és állati takarmánynak használták. Az asszonyok a levelekből görcsoldó, fájdalomcsillapító teát főztek. A kedves mondókából ismert kenderzsupp pedig tetőfedésre szolgált. Változatos hasznosíthatóságának köszönhetően a 20. század során volt, hogy Magyarországon 23 ezer hektáron termesztették a kendert, ma a világon az összes termőterülete nem éri el a 100 ezer hektárt sem.
A Kecskés házaspár a Kendertánc elnevezésű rendezvénnyel a kendertermesztés és -feldolgozás hagyományait igyekszik bemutatni és feléleszteni évek óta. A hagyományőrzés mellett bemutatkozhatnak az innovatív technológiákat kidolgozó kisvállalatok és az egészségügyi felhasználásért lobbizó szervezetek is. Az előadók egybehangzó véleménye alapján az ipari kendertermesztés és -felhasználás legnagyobb akadálya a gyakran a szükségesnél is szigorúbb törvényi szabályozás, de a kendert övező tévhitek sem segítenek a helyzeten. Mégis hogyan lett egy ilyen sokrétűen felhasználható alapanyagból az illegalitás határán billegő, megtűrt haszonnövény?
Kapcsolódó bejegyzések
Gazként irtjuk a kertben, pedig kiváló levélzöldség
Itthon gyomnövény, máshol haszonnövényként termesztik a fehér libatopot.
Kender, kannabisz, marihuána
A tévhitek eloszlatásához érdemes rendszertani és botanikai irányból is megvizsgálni a kenderkérdést. A Cannabis nemzetségébe közel 200 faj tartozik, többek között a Cannabis indica, valamint a Cannabis sativa, melyeket világszerte termesztenek, rajtuk kívül meg kell még említeni a Cannabis ruderalist, amely a vadon termő és a nemesített kender keveredéséből hozott létre változatos gyomnövény-populációkat. A Cannabis indica faj alacsonyabb, sűrűn elágazó bokrával szemben a Cannabis sativa akár 5 méter magasra is megnőhet, és kevesebb elágazása van. A kenderfajok változatos összetételben és mennyiségben közel 450 aktív hatóanyagot tartalmazhatnak. Ezek közül a leghíresebb – vagy éppen leghírhedtebb – a pszichoaktív hatású tetrahidrokannabinol, azaz a THC.
A marihuána kifejezést a köz- és a szaknyelv is a kender magas THC-tartalmú, bódító hatású, szárított, nőnemű virágzatára használja. Ennek termesztése és kereskedelme Magyarországon illegális. A jellemzően a Cannabis sativa fajhoz tartozó ipari kender esetében hazánkban maximum 0,2%-os THC-tartalom a megengedett. Az ipari kendertermelés egyik problémája a kender szél általi beporzása és alacsony genetikai stabilitása. A nemesítéssel létrehozott ipari fajták könnyen visszavadulnak, így THC-tartalmuk meghaladja a megengedett szintet, komoly fejtörést okozva ezzel a jó szándékú termelőknek. A közelmúltban egy másik kendervegyület is a figyelem középpontjába került: a nem bódító hatású, ellenben számos gyógyhatással rendelkező kannabidiol, azaz CBD.
A Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület képviseletében Szelestei Miklós előadásában elmondta, hogy a kannabiszt már Kr. e. 3000-ben alkalmazták orvosi és spirituális célokra, főleg idegrendszeri és fertőző betegségek kezelésére, valamint fájdalomcsillapításra. A 20. század elején még receptre felírható gyógyszerek alapanyaga volt, szerepelt például a magyar gyógyszerkönyvekben is. A kannabiszt az 1930-as években az Egyesült Államokban kezdte kriminalizálni a politika, 1967-ben pedig már az ENSZ is felvette a tiltott, veszélyes anyagok listájára, ezzel közel fél évszázadra megakasztva a gyógyászati felhasználás lehetőségeinek a vizsgálatát is.
A 2000-es évek óta a kannabiszalapú gyógyszerek reneszánszukat élik a modern nyugati orvoslásban. A THC-t, CBD-t és egyéb aktív vegyületeket tartalmazó készítmények orvosi felügyelet mellett számos országban hozzáférhetőek többek között idegrendszeri, autoimmun és rákos betegségek tüneteinek enyhítésére. Néhány éve Magyarországon is megjelentek a CBD-alapú készítmények, olajok, egyelőre a hivatalos egészségügyi ellátáson kívül, táplálékkiegészítőként. Ez sajnos a kevésbé tisztességes kereskedőket felbátorította arra, hogy a bizonyított gyógyhatásokat messze túlszárnyaló csodaszerként hirdessék készítményeiket. Az Európai Unió azonban új élelmiszernek minősítette a CBD-t, ezért szigorú engedélyezési folyamatok várnak a gyártókra. Ezek remélhetőleg a piacot is kitisztítják a szélhámosoktól.
Szomorú, mint akinek nem jutott kenderföld
Kannabiszt orvosi, gyógyászati céllal jelenleg nem szabad használni Magyarországon, azonban ipari kendert bármelyik mezőgazdasági termelő vethet, amennyiben az Európai Unióban bejegyzett fajtájú, fémzárolt vetőmagot vásárol. A biztonság kedvéért érdemes a helyi mezőőrnek és a rendőrőrsön lejelenteni, hogy milyen – egyébként legális – mezőgazdasági tevékenységre készülünk.
A kender nem szárazságtűrő és nem is igénytelen növény, azonban vegyszermentesen, szerves trágyákkal, öntözés nélkül Magyarországon jelentős hozamot érhetünk el. Más szántóföldi kultúrákhoz képest kiemelkedően gyorsan fejlődik, és nagy mennyiségű szén-dioxidot köt meg. Vetés után 2 hónappal rostra, 4 hónappal pedig már magra is betakarítható, így alkalmas elő- vagy utóveteménynek is. Jól illeszkedhet a biotermelés vetésforgóiba is, mechanikai gyomszabályozással termeszthető. Terebélyes növekedésének köszönhetően pedig a soron következő kultúrák gyomosodását is segít visszaszorítani. A rostnak termesztett kender mélyre hatoló gyökerei alkalmasak a nehézfémekkel, növényvédő szerekkel szennyezett talajok megtisztítására is. A kendermoly és a harlekinkatica károsíthatja a virágzatát és a termését. Ezek a kártevők azonban egyelőre nem okoznak komolyabb gondokat a hazai ültetvényeken.
A kender mint legális finomság
A kendermag egy teljesen legálisan fogyasztható olajos mag, igazi szuperélelmiszer. Pálfi Patrik saját maga termeszti, hántolja és csomagolja a kendermagot, amelyet kistermelőként értékesít. Elmondása szerint a kendermagban megfelelő arányban található omega-3 és omega-6 zsírsav, emellett magas fehérjetartalma révén a növényi alapú táplálkozásban is fontos alapanyag lehet.
A Kendertánc rendezvényen az egyik pultnál a hántolt kendermagon kívül ropogós sütit, valamint kendermaggal készült csokoládét és pralinét is megkóstolhatunk. A Grapoila a kendermagból étkezési olajat is sajtol, ez nem tévesztendő össze a virágzatból kinyert CBD-olajjal; leginkább saláták, szószok ízesítésére szolgál, és ígéretes kozmetikai alapanyag. A Cannatural nevű cég kenderfehérjét tartalmazó étrend-kiegészítőivel, müzliszeleteivel már az európai piacot célozza. Kellemesen diós, mogyorós ízének köszönhetően tényleg sokféleképpen beilleszthetnénk a mindennapi étkezésünkbe ezt az egyelőre alulértékelt magocskát.
A kender a modern iparban is megállja a helyét
A kender ipari felhasználása során két alapanyagot dolgoznak fel, a szár külső részén található rostot és a belső üreget kitöltő pozdorját. A pozdorjából a Kenderház vállalatnál építőanyagot készítenek cement, mész és víz hozzáadásával. Kenderbetonból – amely ma már hivatalosan bejegyzett építőanyag – itthon már több mint 10 családi ház épült fel. Zsaluk közé öntve vagy téglaként használható falak építéséhez, jó hő- és hangszigetelő. A pozdorjából ezenkívül gyárthatnak hagyományos papírt, de lehet belőle alom is haszonállatok számára.
Kenderrostból készültek régen a kötelek, a szövetek, ma már számos más innovatív felhasználási mód kínálkozik. Ilyen például a műanyag kiváltása biopolimerekkel és biokompozitokkal, a magyar Vilhemp cég lebomló műanyag étkészleteihez tette hozzá a kendert. De már az autóipar is elkezdte hasznosítani a kenderből készült nem-műanyagokat. A kiállítók és az előadók elmondása alapján bőven kellene még kender a magyar földekre, az alapanyagok terén még ezek a kis cégek is importra szorulnak.
Kapcsolódó bejegyzések
Málna helyett banán? – Merre tart a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés?
Melyek azok a zöldségek és gyümölcsök, amelyeket hamarosan már nem fogyaszthatunk? Hogyan maradhat kiemelkedő Magyarország az élelmiszer-termelésben?
Komoly kihívást jelent a kendertermesztés magas munkaerőigénye is, valamint a betakarításhoz és a feldolgozáshoz szükséges speciális és drága gépek hiánya. Ezek a problémák leginkább a termékpályák integrálásával, a szereplők hatékony együttműködésével és állami támogatással lennének áthidalhatók. A kenderben rejlő lehetőségeket a Nemzetstratégiai Kutatóintézet évek óta aktívan vizsgálja, és készültek tervek a Kárpát-medencére kiterjedő ipari kendergazdaság fejlesztésére is. Vegyszermentes és öntözés nélküli termeszthetőségének, szén-dioxid-megkötő képességének és a gyökértől a hajtáscsúcsig terjedő változatos felhasználhatóságának köszönhetően a kender igazi aduász lehet a klímaváltozás elleni harcban. Annyi biztos, hogy még sok meglepetéssel fog szolgálni a következő években ez a szupernövény.
Fotók: Réthy Katalin, Kendertánc 2021 / Greendex
Kiemelt kép: Canva
