Az erdők védelme nem merül ki annyiban, hogy nem szemetelünk, és nem tépkedjük le a védett növényeket. Ennél jóval összetettebb munkáról van szó, amit az erdészek végeznek el. A szélsőséges időjárás és az illegális kitermelés azonban őket is kihívások elé állítja. Hogyan lehet fenntarthatóan használni az erdő adta javakat, és miben nyilvánul meg az erdő védelme, gyarapítása és használata?

Az erdők változatossága, növény- és állatvilága, vizes élőhelyei olyan hatással vannak az ökoszisztémára, ami nélkül kijelenthetjük, nem tudnánk létezni. Fennmaradásuk, gyarapításuk így kiemelkedő feladat. Az aszályos nyarak, a hirtelen rövid fagyok és az invazív kártevők azonban az erdőket sem kímélik.

Az erdőgazdálkodás olyan szakmai tudást feltételez, amely nemcsak a klíma okozta változásokra, hanem az emberek káros viselkedésére is választ ad. Ismerjük meg jobban, mit is jelent pontosan a fenntartható erdőgazdálkodás, és hogyan valósítható meg!

Mit jelent a fenntartható erdőgazdálkodás fogalma?

A fenntarthatóság ma már az erdőgazdálkodás és az erdészek munkájának legfontosabb része. Habár korábban ez elsősorban gazdasági szempontokat takart, ma már az ökológiai, a természetvédelmi funkciók legalább annyira jelentősek. Hiszen a klímaváltozásra az élettér fenntartásáért adott reakciók mindenkire hatással vannak. Most már nem csak a ciklikusság, a faanyag kitermelése, a kitermelés helyének meghatározása, a gazdasági szempontból hasznos javak értékesítése a cél.

Kapcsolódó bejegyzések

Ha az erdőben hagyjuk, a holtfa megtelik élettel

Van, aki szerint fertőzések melegágya, mások szerint egyszerűen csúnya, de vannak, akik rajonganak a holtfákért. Nézzük meg, milyen sokféle élőlény kötődik a holtfához!

Annál is inkább, mivel mi, emberek nem tudnánk erdők nélkül létezni. A fenntarthatóság ebből a szempontból elsősorban azt jelenti, hogy úgy műveljük, vigyázzuk, gondozzuk erdeinket, hogy az előnyeiket a későbbi generációk is élvezhessék. Az ökoszisztéma és a biológiai sokféleség fenntartása tehát kulcskérdés az erdőgazdálkodás során.

Azért is különleges ez a gazdálkodás, mert a meghozott döntések valóban hosszú távra (száz évekre) szólnak. Nem árt eltűnődnünk kicsit az erdőben élő fák életkorán, a funkcióikon, a fák közötti kommunikáción. Vagy azon, hogy mennyi faj számára nyújtanak otthont, életteret, táplálékot a fák. Persze az erdőgazdálkodás nemcsak a fákat érinti, hanem az erdő minden élőlényét.

A fenntarthatóság szerepe több mint kiemelkedő

Ha csak a fajtagazdagság, a biológiai sokféleség jelentőségét nézzük, az erdők szerepe óriási. Ebben a szerepben pedig mi, emberek is hatalmas teret kapunk, hiszen sok esetben rajtunk áll az erdő egészségének fenntartása, az állomány megőrzése. Ha azt nézzük, hogy egy 100 éves faállomány mennyi idő alatt regenerálódhat (100 év alatt), az erdőgazdálkodás megtervezése nem könnyű feladat.

Akárhonnan is nézzük, faanyagra szükség van. Az azonban, hogy honnan és mennyit termelünk ki, valamint miként pótoljuk a kivágott fákat, nem egyszerű döntés. Ez bizony szakértelmet kíván.

Az erdő megújításakor például a főfajok mellett ún. elegyfajok is megjelennek, ugyanis így nagyobb lesz az erdő ellenálló képessége. A kitermelés kapcsán pedig az erdő többszintűségére helyezik a hangsúlyt, ami a klíma szempontjából is kedvező lehet.

Kapcsolódó bejegyzések

Eltűnnek a magyar fenyvesek?

A következő évtizedekben nagy valószínűséggel eltűnhet hazánkból a fenyő, nem sokkal később pedig bükkből is csak mutatóban marad néhány.

Örökerdők a klímaváltozás ellen

Szorosan kapcsolódik a témához az örökerdő fogalma is. Az örökerdőt minél több fafaj alkotja, amelyek minél változatosabb korúak. Miért jó ez a megoldás? Az erdő életciklusa nagy, de nem végtelen. Az örökerdők azonban biztosítják a folyamatos talajborítást, így nincsenek nagy vágásterületek, sőt a fafajok a kártevőkkel szemben is ellenállóbbak. Az örökerdők a klímára is jó hatással vannak, a talajéletet is támogatják, a famatuzsálemekről és a holtfákról nem is beszélve.

A klímaváltozás elleni küzdelemben óriási szerepet játszanak az erdők. Sajnos azonban legalább annyira érinti ezeket a területeket az aszályos vagy a túl csapadékos, viharos időjárás, mint a kerteket. Noha az erdők ellenállóbbak, ezekre a változásokra nehezebben reagálnak. Kivéve, ha itt-ott besegít az ember. Az erdőgazdálkodásba ugyanis ez is beletartozik.

Az erdészek feladata az is, hogy tudják, melyik fafaj bírja majd a megváltozott klímát akár 100 év múlva is, tehát milyen csemetéket érdemes ültetni. Ismerniük kell a kutatásokat, és reflektálniuk kell a változásokra.

Az extrém forró napokat, a hosszú, eső nélküli időszakokat csak olyan erdős területek bírják, amelyek elég erősek, és alkalmazkodni is képesek. A nyári aszály idején a fák növekedési szakaszban vannak, télen, a sok csapadék időszakában azonban nyugalmi állapotban. A csemeték víz hiányában nem tudnak fejlődni, a nagy fagyok pedig károsítják őket. Az erdészek munkája az, hogy megőrizzék a fák egészségét, termékenységét és a biológiai sokféleséget.

Növekvő erdeink

A KSH adatai alapján 2010 óta 0,9%-kal nőtt az erdővel borított területek nagysága hazánkban, ami további növekedést vetít előre 2030-ig. A kitűzött fásítási cél 27%-nyi erdővel fedett terület, amit 2050-ig szeretnénk elérni. 2022-ben ez az arány 21% volt.

A fenntartható erdőgazdálkodás eredménye, hogy 2010 óta az élőfavagyon 30 millió m³-rel, azaz 390 millió m³-re emelkedett, ami 8,5%-os növekedést jelent. A cél továbbra is az, hogy a fahasználat ellenére is növekedjen az erdőállomány, mindez pedig a legfontosabb szempontokat (az ökológia, a turisztika, a sokféleség szempontját) szem előtt tartva történhessen.

Az erdő természetes megújítása, a folyamatos ellenőrzés, az edukáció segíthetnek abban, hogy ne csak elérjük, hanem túl is szárnyaljuk a megfogalmazott célokat. Az elvárás saját magunk felé nem kevesebb, mint az, hogy a következő generációk ugyanúgy megismerjék az erdő fontosságát, lássák és tapasztalják változásait, mint mi magunk.

Kiemelt kép: canva

A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is számos előadást és kerekasztal-beszélgetést tartottak a fenntartható fejlődésről.