Az üdítős- és vizespalackok övezte szemétprobléma régóta megoldandó feladat. Mi is hozzájárulhatunk azonban a helyzet javulásához, ha nem használunk eldobható műanyagot, és inkább kulacsból iszunk. Csakhogy ez egy csomó más bajt hozhat a fejünkre.
Nem kell megijedni, a baj azért nem végzetes, és a környezetünknek sem ártunk, de a szájhigiéniának annál inkább. Gondolom, mindenki szembesült már azzal, hogy a kulacsot nem könnyű kitisztítani. Mosogatáskor a szivacs beleeshet, és próbálhatjuk kibányászni, a mosogatógép pedig nem tud benyúlni a kulacs nyakához, a menet hornyait meg jobb nem megnézni közelebbről.
Azért nem kell mindjárt lecserélni, ha koszos, és nem tudjuk levakarni a különféle szennyeződéseket. Először is megpróbálkozhatunk kifejezetten erre való kefékkel, amelyek alkalmasak arra, hogy benyúljunk velük a kulacs nyakának belső falához is, hiszen általában ezek az ívek vagy sarkok a koszgyűjtő helyek. Ha azonban hanyagságunk miatt a kosz már igen makacsul ragaszkodik „lelőhelyéhez”, akkor hiába, mert nem tudunk ívben erőt kifejteni, így levakarni sem tudjuk.
Dobjuk ki? Dehogy! Ekkor jöhet egy kis áztatás. A lényeg az, hogy sokáig hagyjuk állni a tisztítószert a palackban. Ekkor viszont az erősebb kemikáliák óhatatlanul is beleivódhatnak az anyagba, kellemetlen ízt és szagot hagyva maguk után. Ha a kiforralás sem segített vagy nem is lehetséges, mert az „üveg” műanyag, jöhetnek az alternatív megoldások.
Ilyen például az ecet vagy a szódabikarbóna. Készítsünk belőlük „áztatóoldatot”! Az összetevők aránya persze függ az üveg méretétől, de a lényeg az arany középút. Ne legyen színtiszta ecet, de legyen a vízben ecet megfelelő koncentrációban, s így hagyjuk állni pár órát! Ezután valószínűleg már az összes ragaszkodó koszt könnyedén kimoshatjuk. A kupak menetére pedig egy rég nem használt fogkefe lesz a legjobb választás, ami oda is elér, ahová a szivacs már nem.
Kiemelt kép: Canva