
Az utóbbi évtizedben számos kihívás késztette arra a vállalatokat, hogy visszatelepítsék működésüket saját hazai piacukra. Az Energiastratégia Intézet nearshoring sorozatának legújabb elemzését olvashatják.
Donald Trump és más protekcionista kereskedelempolitikai szemléletű vezetők megválasztása, a kereskedelmi konfliktusok gyakoribbá válása, a nyugati hatalmak és Kína közt fokozódó feszültség, a Covid19-járvány során tapasztalt ellátási zavarok és a vállalati zöldítési törekvések mind hozzájárultak ahhoz, hogy a privát szektor is egyre inkább a rugalmasságra és az ellenálló képességre fókuszáljon. Mindez a termelés áthelyezésének különböző formáiban valósul meg, amelyek közül kiemelkedik a reshoring, a vállalati tevékenységek hazai piacokra való visszatelepítése.
A vállalatok nagy részét ellátási láncuk rugalmasabbá tétele vezérli, amikor tevékenységeik visszatelepítése mellett döntenek. A 2020–2021-es ellátási zavarok, a geopolitikai fragmentáció állandósulása és a Kínával való kereskedelmi feszültségek számos iparág és vállalat ellátási láncainak sérülékenységét felfedték. Ezek a kihívások arra késztették a vállalatokat, hogy újraértékeljék beszerzési és gyártási helyszíneiket, és kockázatcsökkentési stratégiákat alkossanak a sérülékenységek kezelése érdekében.
Ennek keretében egyre több cég a termelés visszatelepítését és a regionális hálózatok kiépítését helyezi előtérbe. Az ellátási láncok ellenálló képességének növelése mellett szintén a reshoringot ösztönzi az a tendencia, hogy a vállalatok az ellátási láncok alsóbb szintjein is nagyobb átláthatóságra törekednek a kockázatok csökkentése érdekében. Szintén meghatározó a fenntarthatósági és a zöldítési törekvések előtérbe kerülése, mivel ezek elérését nagyban segíti az ellátási láncok lerövidítése.
A politikai döntéshozatal szempontjából a reshoring három fő célt szolgál: az alapvető ellátásbiztonság növelését, a stratégiai versenytársakkal szembeni sérülékenység csökkentését, valamint a munkahelyek hazahozatalát.
Az elemzés tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva