Ma Nagyné Molnár Fruzsinával készítettem interjút, aki a Zöldnek lenni jó ökobolt vezetője. Megtudtam tőle, hogy apró változtatásokkal és kis odafigyeléssel a mindennapokban nem csak környezetünket, hanem magunkat, a családunkat is megóvhatjuk, sőt a pénztárcánkat is kímélhetjük, ha okosan cselekszünk.
Ha jól tudom, a természet szeretete a férjed családjában és a tiédben is jellemző volt már gyermekkorotokban …
Igen, így van. Engem az iskolában annyira lenyűgözött a biológia, hogy végül biomérnök lettem. Az egyetemen pedig – miután betekintést nyertem a különböző szakirányokba – rájöttem, hogy a környezetvédelem az én területem. Sokan azt állítják, hogy mi, az egyének, túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy változtassunk a dolgokon. Ebben persze van némi igazság, de a tanulmányaim és más szakmai tapasztalataim hatására bennem az fogalmazódott meg, hogy hatalmas az egyén felelőssége a környezet megóvásában. Egyre jobban kezdtem odafigyelni a környezetemre a mindennapokban, de igazán tudatossá akkor váltam, amikor összeházasodtunk a párommal, és saját háztartásunk lett. Az otthonunkban már mindent a saját elképzelésünk szerint alakítottunk ki. Kis lépésekben haladtunk. Máshogy nem is lehet, különben könnyen teherré válik, ha mindent egyszerre szeretnénk zölddé formálni. Először a tisztítószereket cseréltem le környezetbarát anyagokra.
Aztán fokozatosan a kozmetikumokat is környezetkímélő termékekre cseréltem, ezután kezdődött a hulladékcsökkentés. Ez az első gyermekünk születésétől vált igazán látványossá a mosható termékek használatával. Pár éve kertes házba költöztünk, ahol már a komposztálás is könnyedén megoldható. Ez ugyancsak jelentősen csökkenti a háztartásunkban keletkező hulladék mennyiségét, ráadásul kertészkedni és veteményezni is szoktunk a férjemmel.
Ezzel együtt indult a blogod is?
Igen. Elkezdtem blogot írni a környezettudatos életmódról tippekkel, receptekkel, tapasztalatokkal. Ez egy újévi fogadalom volt: szerettem volna hasznossá válni a környezet számára addig is, amíg nem dolgozom a szakmában. Már csak azért is, mert meggyőződésem, hogy nagyon sok múlik az egyén cselekedetein. A blogon rendszeresen meséltem törekvéseimről. Az igazat megvallva időnként nekem is feladta a leckét néhány feladat: például a csomagolási hulladék csökkentése. A környező nagyobb városokban később aztán nyíltak csomagolásmentes boltok, így amikor arra akadt dolgunk, bevásároltunk az olyan termékekből is, amelyeket a zöldségesnél, a piacon vagy az élelmiszerboltokban nincs lehetőségünk „kimérősen” megvenni.
Ennek kapcsán világossá vált, hogy sok-sok csomagolásmentes boltra van szükség, hogy minél egyszerűbb dolguk legyen az embereknek, és ne teherként éljék meg a környezettudatosságot. Hiszen ha időnként mi is – akik abszolút elkötelezettek vagyunk az ökológiai lábnyomunk csökkentésében – belefáradunk a lehetőségek hiányába és abba, hogy olykor falakba ütközünk, akkok azok, akik kevésbé eltökéltek, végképp kilátástalannak érezhetik a környezettudatos életformát. Egy darabig vártuk, hogy a városban hátha meglépi valaki egy ilyen üzlet nyitását, azonban kis idő után rájöttünk, hogy jobb, ha cselekszünk. Az igazat megvallva én tartottam ettől a lépéstől, a férjem volt az, aki azt mondta, vágjunk bele. Ezért nagyon büszke vagyok rá. Ő egyébként eredeti szakmáját tekintve földrajz tanár. Neki is a vérében van a környezettudatosság.
Mi a célotok?
Szeretnénk, ha azoknak az embereknek, akik egészségesebben, zöldebben kívánnak élni, biztos pontot – és persze könnyebbséget, segítséget – jelentene az üzletünk. Szívesen megosztjuk a tapasztalatainkat. Sokat beszélgetünk a vásárlókkal, ami nem is csoda, hiszen aki hozzánk betér, az valószínűleg hasonló érdeklődésű, így nagyon könnyű megtalálnunk a közös hangot. Szeretnénk, ha egyfajta „zöld közösség” alakulna ki a városban, együtt még többet tehetnénk a környezetünkért.
Szeretnénk megszólítani azokat is, akik eddig nem érdeklődtek a téma iránt. Jó lenne megértetni az emberekkel, hogy ez nem egy divatos hóbort, hanem mindenkinek az érdeke, közös ügyünk. Nekünk pedig nem pusztán a hulladékcsökkentés a célunk. Ez a környezettudatosságnak csak az egyik pillére. Az, hogy mit öntünk a lefolyóba, legalább ilyen fontos. Ezért bizonyos termékeinkből létezik flakonos kiszerelés is, hogy könnyebben meg lehessen ismertetni az új érdeklődőkkel a környezetbarát alternatívákat. És ha így valaki áttér egy környezetkímélő mosószerre, akkor az az egy flakon, amely a kipróbáláshoz kellett, megéri az áldozatot.
Mitől jó zöldnek lenni?
Azzal, hogy óvom a környezetet, sokat nyerek. Egyrészt jó érzést, hogy tettem valamit a bolygóért, az élővilágáért és nem utolsó sorban a gyermekeimért. Ha valami, akkor ez igazán jó indíték ahhoz, hogy odafigyeljünk a környezetünkre, gyermekeink jövője mindenkinek fontos. Másrészt magunkat is védjük a káros, agresszív vegyszerektől, a szervezetünk számára felesleges adalékoktól. Tudjuk – bár időnként nem árt ismételni –, hogy ami a környezetnek rossz, az végső soron nekünk is. Sokszor úgy beszélünk a környezetről, mintha valami távoli, rajtunk és az életünkön kívül eső „hely” lenne. Pedig nagyon szoros kölcsönhatásban vagyunk vele: ha ártunk neki, ez visszahat ránk.
Hogy látod, hazánkban milyen lehetőségek vannak a zero waste életmódra?
Bárki belevághat a zero waste életmódba, akkor is, ha nincs a közelében csomagolásmentes bolt. A zöldségesnél, a piacon, a boltokban a pékárut, a csemege árut legtöbb esetben lehet kérni saját tárolóba. Számtalan webshop van például, ahol lehet újrahasználható, mosható textiltermékeket vagy természetes, lebomló alapanyagú háztartási eszközöket venni. Ezeket aztán a kert végében komposztálhatjuk. Tény, hogy ha van csomagolásmentes bolt a közelünkben, sokkal kényelmesebb és egyszerűbb a dolgunk.
A kényelem pedig nagy úr! Az mozgatott minket is, hogy elhozzuk a városunkba, és minél több ember számára elérhetővé tegyük ezt az egyszerűbb utat. Jó ideig jellemzően csak nagyobb városokban akadtak ilyen boltok, de ma már nagyon biztató a gyarapodásuk. Nyáron, amikor elhatároztuk, hogy megvalósítjuk ezt az álmunkat, még a 17. helyen szerepeltünk volna a csomagolásmentes boltok térképén. Amikor november közepén megnyitottunk, a 42. helyre kerültünk. Azóta egyre több helyen nyíltak újabb üzletek, ráadásul kisebb városokban is. Ez mégiscsak azt jelzi, hogy az emberek nyitottak erre. Azonban sajnos még vannak lefedetlen területek az országban.
Milyennek látod a jövőt?
Nagyon bízom abban, hogy hamarosan ország-, illetve világszerte elindul valami. Talán ez már meg is történt, csak még nagyon az elején vagyunk. Ha egyszer visszaáll az életünk a megszokott kerékvágásba, és magunk mögött tudhatjuk a pandémiát, szeretnénk workshopokat, előadásokat tartani, rendezvényeken megjelenni, hogy népszerűsítsük ezt az életmódot, szemléletet. Szeretnénk, ha itt, helyben kialakulna egy környezettudatos közösség, amely idővel hatással lenne a város életére. Reménykedünk abban, hogy a gyerekeinknek és kortársaiknak a környezettudatosság már nem kihívás lesz, hanem evidencia. Ez ma leginkább a szülőtársainkon múlik. Sok tudatos, kisgyermekes szülő jár hozzánk, és a gyerekeken mindig azt látjuk, hogy tetszik nekik, amit nálunk látnak. Kerek szemekkel nézik, ahogy mérjük ki a flakonba a mosószert, és a nasiknak is örömmel pakolják ki a dobozaikat.
Nagyon remélem, hogy 1–2 évtizeden belül elérkezik társadalmunk arra a pontra, amikor nem azért nézik különcnek az embert, mert tudatosan él (pl. textilzsákot visz magával a piacra), hanem az lesz furcsa, ha valaki nem így tesz. Időnként elszomorít, hogy míg mi azon dolgozunk, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen, vannak olyanok is, akikben a keletkezett hulladék helyes kezelésének igénye fel sem merül.
Milyen fellelhető innovatív megoldásokat tudsz mutatni nekünk a témával kapcsolatban?
Alapvetően szeretem követni az ide kapcsolódó fejleményeket, innovációkat, de az igazat megvallva, amióta a boltot megnyitottuk, le vagyok kissé maradva, kitöltik az időmet a vállalkozás körüli teendők. Persze hébe-hóba olvasok cikkeket, pl. a magyar lányok sikerét a műanyagevő baktériumokkal, ami nagyon biztató. A műanyag hulladék kezelésében fontos szerepet játszhat a jövőben egy-egy ilyen technológiai fejlemény, ugyanakkor azt gondolom, hogy mégis a megelőzés lenne a legjobb. Szerintem kissé ironikus, hogy innovatív megoldásokat várunk elkényelmesedett életünk negatív hozadékának kezelésére, miközben elegendő lenne a múltban jól működő, bevált módszerekhez visszanyúlnunk, mint amilyen például a betétdíjas rendszer vagy az ömlesztett áruk értékesítése volt. Hiszen a legjobb hulladék az, amely létre sem jön.