A hazánkban megtelepedett idegenhonos szúnyogok veszélyes kórokozókat terjeszthetnek a zikától a bőr- és szívférgességig. Megállítani, kiirtani őket már nem lehet, a védekezés legjobb eszköze jelenleg a folyamatos nyomon követésük, és mivel emberi környezetben élnek, nagyon fontos a tenyészhelyeik felszámolása – összefogással megelőzhetjük a nagyobb bajt.
A tartósabbá váló tavaszi melegben aktiválódtak az áttelelő szúnyogok, a csapadékos időjárás pedig országszerte biztosította az új nemzedék kifejlődését, vagyis kezdetét vette a „szúnyogszezon”.
A kutatók és a különböző védelmi szervek munkatársai nem nézhetnek be minden kertbe, pocsolyába, fűszál vagy levél alá, ezért a lakosság segítségét kérik a potenciális veszélyt hordozó rovarok felkutatásában. Elsősorban a tigrisszúnyogról van szó, de a koreai szúnyog és a japán bozótszúnyog is komoly problémák forrása lehet.
Az inváziós szúnyogok a globális személy- és áruforgalommal érkeztek és érkeznek most is, folyamatosan Európába, megállítani vagy kiirtani őket már nem lehet. Alkalmazkodtak az új körülményekhez, amiben a klímaváltozással járó enyhébb telek is előnyükre válnak, és már maguktól is terjednek délről észak felé.
Ezért mindenki érdeke, hogy a lehető legtöbb információ derüljön ki ezekről az állatokról. Erre bevált megoldás a citizen science, (kb. annyit tesz, hogy „közösségi kutatás„) és bárki a „kutatócsoport” tagja lehet a magyar nyelven is elérhető Mosquito Alert applikáció használatával.
Hogyan működik a szúnyogkutatás a gyakorlatban?
Ha valaki idegenhonos szúnyogot talál – vagy annak véli a körülötte döngicsélő, netán már lecsapott rovart –, akkor le kell fotóznia és el kell küldenie az appon keresztül. A rendszer teljesen anonim, a felhasználó egy kódszámmal jelenik meg a kutatók előtt, és még az észlelés helye is egy nagyjából két kilométer sugarú körként jelenik meg. Kifejlett szúnyogot, lárvát, még a csípését is lehet fotózni és küldeni, bármi nagy segítség.
Az Európai Járványmegelőzési Központ az uniós országokat lefedő, egységes hálózatban fogja össze az inváziós szúnyogok monitorozását, amihez hazánk is csatlakozott, és ebbe a rendszerbe épült be az ELKH Ökológiai Kutatóközpont hasonló célt szolgáló Szúnyogmonitor programja.
Az inváziós fajok tojásban vészelik át a telet, és sokkal strapabíróbbak hazai „rokonaiknál”: nagyobb arányban élik túl a hideg évszakot, és hamarabb fejlődnek ki új generációik. A nyarat is jobban viselik. A három ázsiai jövevény erősen kötődik az emberhez, a tojásokat a kertekben, parkokban összegyűlő kis víztestekbe rakják, és a kifejlett egyedek sem távolodnak néhány száz méternél messzebb a házaktól.
Ez egyben azt is jelenti, hogy ha megszüntetjük a potenciális bölcsőket – kint „felejtett” vödrök, tálak, cserepek, autógumi stb., vagyis bármi, amiben a csapadékvíz összegyűlhet –, a szúnyogok terjedését is jelentősen gátolhatjuk.
(Forrás: 24.hu Kép: pexels.com)
