Ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleménye szerint több helyen leállítják a rendszer működését. Az aszályhoz persze semmi köze nincs a jelentősebb jégkároktól nem csak a mezőgazdasági termelőket, de a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is megóvó rendszernek.
Mint a NAK közleményében írják, az elmúlt időszakban – jellemzően a kelet-magyarországi megyékben – felerősödtek azok a hangok, amelyek a jégkármérséklő rendszert teszik felelőssé a szárazságért. A „boszorkányüldözés” a napokban egyre súlyosabbá vált, egyesek attól sem riadtak vissza, hogy halálosan megfenyegessék a jégkármérséklő rendszer részeként működő manuális generátorok kezelőit.
Kapcsolódó bejegyzések
Súlyosbodó aszály: tippek az okosabb vízgazdálkodáshoz
Fokozódnak az aszályok, és megjelent a vízhiány. Jó, ha tudjuk, mennyi vizet használunk locsoláskor. Érdemes pár trükköt bevetni.
A NAK természetese megtette a szükséges jogi lépéseket a fenyegetőzőkkel szemben, ezzel egyidejűleg viszont a fenyegetést kapott generátorkezelők körzeteiben ideiglenesen leállította a jégkármérséklő rendszert.
Ez azt jelenti, hogy a NAK több területen nem tudja teljeskörűen biztosítani a jégkár elleni védekezést, ami nemcsak a gazdálkodókat, hanem a lakossági ingatlanokat és ingóságokat is veszélyezteti.
A rendszerrel kapcsolatban azt írják, tudományosan bizonyított tény, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni. A jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza, mely nem csak itthon, de Európa számos más országában (ott is, ahol nem működik jégkármérséklés) rendkívüli csapadékhiányt okoz. Azt is hozzáteszik, hogy az aszálytól szenvedő elkeseredett gazdáknak a NAK számos módon próbál segítséget nyújtani.
A Greendexen rendszeresen beszámolunk a klímaváltozás hatásairól és már ma is érezhető következményeiről. Ezek közé tartozik a mostani aszályt okozó szélsőséges időjárás is, melyről tudható, hogy a jövőben még gyakrabban fog előfordulni. Az ebből fakadó problémák megoldása azonban nem a korábbi, fenntarthatatlan rendszerek szolgai követése, hanem az adaptációs utakon való elindulás. A mezőgazdaságban ilyenek lehetnek a szárazságtűrő növények használata, az ökológiai mezőgazdaság, vagy a permakultúra elveire épülő regeneratív mezőgazdasági eljárások használata.
